Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1892 (35. évfolyam, 1-56. szám)

1892-05-19 / 24. szám

közül ugyanis reáliskolát végzett 48, gimnáziumot 230, általában középiskolát 278 tanuló ; ugyanannyi református közül amazt végezte 20, ezt 247, tehát középiskolát csak 267 tanuló. Egy reáliskolai tanuló általában 2069 lakosra, egy reáliskolai ref. tanuló 4943 ref. lakosra, egy gim­náziumi tanuló általában 434 lakosra, egy gimnáziumi tanuló 405 ref lakosra, egy középiskolai tanuló általában 359 lakosra, egy középiskolai ref. tanuló 374 ref. lakosra jutott. A tanulók számát az iskolák költségeivel összevetvén, azt találjuk, hogy egy középiskolai tanuló 117 írtba került és pedig a gimnáziumban 106 frtba, a reáliskolában 134 frtba. Ebből a költségből az ország minden lakosára 31 krajcár esik; 6 és 1 /2 kr. kell a reáliskolák, 24 és 1 j2 kr. a gim­náziumok fentartására. A református gimnáziumok fen­tartása a ref. egyház tagjait 33 krral terheli. A 28 református gimnáziumban: a beirt tanulók száma .... 6889 a vizsgálatot tetteké pedig. . . 6453 = 93.6 7 %. Az ország összes középiskoláiban a vizsgálatot tett tanulók a beiratkozottaknak 93.0 5 % át teszik, valamivel kedvezőbb az arány a gimnáziumoknál: 93.1 3 °/0 ; nálunk még kedvezőbb: 93.6 7 %. A mi iskoláinkból nem mara­doznak ki év közben annyian, mint a többi középisko­lákból. A vizsgálatot tettek közül ref. a » » » más vallású 2560 3893 = 60.3 3 % 39 o/ oí 7 '6 7 ÍO A felekezeti iskolák az azokat fentartó egyházak szolgálatában szoktak ugyan állani, a mieinket is azért állították őseink s azért tartjuk mi is fenn, hogy alkalmat nvujtsunk hitsorsósainnak arra, hogy íiaiakat minél keve­sebb megterhelte léssel kitaníttathassák: de hooy iskoláink egyáltalában nem exclusivok, hogy a művelődés ezen ál­talunk nyitott, forrásaiból mások is meríthetnek, amit örömest meg is tesznek, annak elég világos bizonyítéka a más vallású tanulók magas %-a. Gimnáziumainkban minden 10 növendék közül 6 ref., 4 más vallású. Végzett pedig a mi gimnáziumainkban: római katholikus tanuló .... 981 — 15,2 % görög katholikus görög keleti ágost. evang. unitárius izraelita 141= 2.2 168 365 33 = 0.6 -872 = 13.6 * 2-6 > 5-6 » A tanulók számát az iskolákra fordított költséggel összevetvén, úgy találjuk, hogy egy végzett deákra jut forint : az ország összes a mi ref. közép gimná- felekezeti gim­iskoláiuan ziumaiban názinmaiiikbari 1. a személyi kiadásokból 70.4 0 65. 2. a dologi » 23.9 2 23.,, 3. az átmeneti » 7.2 1 7.2 ) 4. a jutal. és segélyből 9.0 6 10.4( 1-4. az összes kiadásokból 111.1 9 106. 54 49 58-34 27-01 16-54 10.M 112-15 amely összegekben a tőkésítések nem foglaltatnak benn. Az állam többet költ a rendelkezése alatt álló isko­lákra, a melyekben ez idő szerint egy-egy végzett tanuló 138 frtba kerül (három évvel ezelőtt 141 frtba), de a többi iskolafentartók kivétel nélkül kevesebbet, némelyek sokkal kevesebbet. Az unitárius iskolák kiadása egy deákra 102 frt, az állam vezetése alattiaké és a görög keletieké 96 frt, az ágostai evangélikusoké csak 75 frt. Három évvel ezelőtt a mienk is csak 102 frt volt, s az állami iskolák 39 frttal jártak előttünk; most már csak 26 írttal. Vilá­gos ebből is, hogy a mi gimnáziumaink a jobban ellá­tottak közé tartoznak s aránylag kevés költséggel felse­gíthetők a legjobbak közé, amelyektől már most sem igen állnak messze. Voltaképeni céljukat, egyházunk tagjainak nevelését a mi gimnáziumaink igen drágán munkálják. A ref. tanulók száma bennök csak 3893, egynek-egynek akitanítása tehát évenként 185 frt 90 krba kerül, ebből személyi kiadás 96 .6 9 , dologi 44.7 7 , átmeneti (tőkésítés nélkül) 27.4 1 , jutal­mazás és segély 17.0 3 frt. Ha az ^országban csak felekezeti gimnáziumok vol­nának s minden egyház annyit tartana fenn, a mennyi neki magának elég lenne, sokkal kevesebbet kellene e célra költenünk, mint a mennyit a jelen körülmények közt tényleg kiadunk. Ugyanis : Az ország összes gimnáziumaiban végzett 5457 ref. tanuló; nálunk egy gimn. tanuló kerül 112 frt 15 krba: kerülne tehát az egész sereg 612.002 frt 55 krba. Mint­hogy gimnáziumainkra tényleg 723.729 frtot költünk, a megtakarítható túlkiadás felrúg csaknem 112 ezer forintra. A 5457 ref. deák részére nem kellene 28 gimnáziumot fentartanunk, elég lenne 24 is: a mostani túlkiadás négy is­kola fentartási költsége; ez — a jelentés a ref. gimnáziumok költségét 26 ezer s egynehány száz forintra tevén — több mint 100 ezer forint. Vagy pontosabban. Az 5457 tanuló közül az I-ső osztályt elvégezte 1304 (egy-egy osztályba a tényleges átlagnak megfelelően 50 deákot számítván = 24 1-ső osztály), az V-iket 540 (33-at számítván egy osztályra = 16—17 V-ik osztály), a Vll-iket 360 (28-at számítván egy osztályra ==13 VH-ik osztály): az egész sereget befogadná tehát a mostani népesség arányában 13 nyolc osztályú 3—4 hat osztályú és 8 négy osztályú gimnázium; az osztályok száma tenne 154—160-at;43— 49-cel kevesebbet a mostaninál. Minthogy egy-egy osztály (723.729 : 203 ==) 3565 frtba kerül, a megtakarítható túl­kiadás felrúg 154—175 ezer forintra. Ennyivel áldozunk mi reformátusokul többet hazánk közoktatásügyének oltárára, mint amennyit költenünk kellene, ha a többi felekezetek nem maradnának e téren messze mögöttünk, hanem megtennék kivétel nélkül, amire mi, sokat gáncsolt és üldözött reformátusok, példát muta­tunk. Ha az államsegélyt levonjuk, akkor is nagyobb marad ez összeg százezer forintnál, pedig azt a — szintén nem csekély — összeget számításba sem veszszük, amelyet az állam a mi adónkból fordít ugyanerre a célra. A magyar ember, ha szent célok áldozatot követel­tek tőle, nem szokta kérdeni, ki mennyit ad, hanem adott, a mennyi kellett. Mi reformátusok mind magyarok va­gyunk ; adtunk eddig is, adunk jövőre is, a mennyit lehet. Napjainkban azonban nagyon meggondolandó, fél erővel munkáljuk-e azokat a feladatainkat, a melyek kizárólag mireánk néznek, amelyeket mi helyettünk senki el nem végez, hogy erőink másik felét olyan tereken érvényesít­sük, amelyeken a legmagasabb célok veszélyeztetése nélkül igénybe lehetne vennünk mások segélyét is. Főleg midőn ezt a gyámolítást egyrészről mi joggal követelhet­jük, másrészről az államhatalom saját érdekében igen szívesen közvetíti. Az államnak kötelessége arról gondoskodni, hogy legyenek az országban a szükségnek megfelelő számban jó tanintézetek, amelyek az ő érdekeivel magokat ellen­tétbe nem helyezik. Hogy a magyar reform, egyház iskolái a magyar államéval valaha ellentétes úton járhatnának, az merő képtelenség, ezekben tehát megbízhat csak ugy, mint saját

Next

/
Thumbnails
Contents