Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1892 (35. évfolyam, 1-56. szám)

1892-01-14 / 2. szám

árpádi helyettes. Dávid Gyula okányi, Leelőssy István komádii és Nagy Dániel makói segédlelkészek. A választás február 28-án lesz. * A Magyar Protestáns Irodalmi Társaság köréből. Hold. emlékezetű Révész Bálint felhívása alapján a tiszántúli ev. ref. egyházkerületben a M. Pr. Ir. Társaság érdekében megindult mozgalom még mindig élénk. Legközelebbről a Debr. Prot. Lap szerkesztője ismét 259 frt 21 krnvi összeget küldött be a Társaság pénztárába, a melvlyel már eddig 657 frt 19 kr. gyűlt összesen a nevezett lapnál. A legutóbb beküldött összegben van egy alapító, (a füzes-gyarmathi egyházé), 6 rendes, 1 pártoló és 3 segélyező tagsági díj. A Károli-alapot pedig, mint tőketermészelü összeg 98 frt 21 kr. gyarapítja. Ugyancsak a Károli-alapra az 1790—91. XXVI. t.-c. száz éves évfordulójára tartott istenitiszteleteknél eszközölt gyűjtésekből a dunamelléki ref. egyházkerületben a külső-somogyi egyházmegyéből beküldetett 24 frt 91 kr., a kecskeméti egyházmegyéből 28 frt 86 kr. és a tolnai egyházmegyéből 37 írt 96 kr., mely utóbbi egyházmegye egyszersmind a Káróli-emlékkönyv eladásából is küldött 15 irtot. A Prot. Egyh. és ísk. Lap 1891-iki gyűjtése a Károli-alapra 198 frt 28 kr., a 81128. számú takarékpénztári könyvön Szőts Farkas szerkesztő által szintén átadatott a Társaság titkárának. Mindezen összegek az alaphoz csatoltatva tőkésíttettek. Budapest, 1892. január 10-én. Kenessey Béla, a M. Prot írod. Társ. titkára. * Protestáns egyházaink zsinatjairól rokonszenves cikkecske jelent meg a brit és külföldi bibliatársaság Havi Értesítőjének januári számában dr. Duka Tivadar Londonban élő buzgó hitfelünk és hazánkfia tolfollából. A cikk, hogy rámutathasson zsinatjaink fontosságára. dióhéjba szorítva elbeszéli a hazai protestantizmus külső történetét a mult század végéig, az 1791-iki vallásügyi törvény keletkezéseig, kiemelve, hogy e törvény százados emlékére tartották zsinatjaikat a mindkét hitvallású magyar protestánsok. Azután közli a Biblia Társaság ismeretes üdvözlő táviratát, ismerteti a zsinat elnökeit stb. — Ugyancsak a Havi Értesítő egy másik helyén fel vannak említve a Sárospataki Lapok és e mi Lapunk megemlékezései az angol és magyar protestantizmus között fennálló szívélyes viszonyról, különösen pedig a Biblia Társaság novemberi havi értesítőjének Kun Bertalan püspök jubileumára vonatkozó ismeretes közleményei. — Örömmel regisztráljuk angol hittestvéreink s kivált a Biblia Társaság e szívélyes megemlékezéseit, mint a hittestvéri viszony jóleső bizonyítékait. * Magyar pedagógiai társaság cim alatt a fővárosban uj tudományos egylet alakult, a melynek célja a pedagógia magyar nyelven való terjesztése és népszerűvé tétele. E célját elérendő, vitatkozásokat és felolvasásokat rendez, szaklapot ad ki és erejéhez mérten szakkönyvtárt alakít, végre pedagógiai kérdésekre pályázatokat hirdet s azokat esetleg jutalmazza. Január 5-én volt a társaság alakuló közgyűlése, melyen dr. Klamarik .lános miniszteri tanácsos elnökölt. Az alakuló gvülés lefolyása a következő volt. Elnök a gyűlést megnyitva, fejtegette e társaság célját s felhívta a jelenvoltakat, hogy válaszszák meg a társaság tagjait és a tisztikart. Azután Fináczy Ernő felolvasása következett, ki az 1890. és 1891-ik években külföldön végbement tanügyi mozgalmakat ismertette. A nagy tetszéssel fogadott beszéd után elnök kihirdette a választás eredményét. Megválasztottak 68 társulati tagot, köztük több hölgyet is. A tisztikar a következőkép alakult meg; tiszteletbeli elnök: dr. Klamarik János miniszteri tanácsos; elnök dr. Heinrich Gusztáv ; alelnökök: a) a népoktatás köréből dr. Vcrédy Károly, b) a középiskolák köréből : dr. Hómann Ottó. c) az egyetem köréből: dr. Pauer Imre; titkár: dr. Badics Ferencz: szerkesztő: dr. Cseng eri József; jegyző: Trajtler Károly; könyvtárnok: Volf Gyula; pénztárnok: I^engyel Sándor: ellenőr: György Aladár. Dr. Heinrich Gusztáv az újonnan megválasztott elnök mondott köszönetet a tisztikar nevében a megválasztásért. A közgyűlés Lederer Ábrahám és Péterffy Sándor felszólalására elhatározta, hogy ez évi március 28-át, mint Commeniusnak háromszázados születésének napját meg fogja ünnepelni. Az ünnepély módozatainak megállapítását a tisztikarra bizták. * Belmissziói tevékenység. A pécsi ref. egyház, mely ujabb időben több mint 600 lélekre felszaporodott, mely eddig a pécsváradi egyháznak volt filiája, mult évi december hó 20-dikán tartott közgyűlésében önálló ref. egyházzá alakult. A mozgalomnak lelke, vezetője, ki nagy részben személyesen kereste fel a pécsi híveket, Cseresnyés Sándor kir. táblai tanácselnök, ugyanaz a férfiú, ki lángoló buzgóságával a kaposvári egyházunkat is életre hivta. A közgyűlésen több mint 60-an jelentek meg s a megjelentek mindegyike elismerte az önálló egyház megalakításának szükségét; számba Vették erőiket, s megajánlották a tőlük telhető 600—700 frtnyi áldozatot, a mi igen jelentékenynek mondható, tekintve azt, hogy a hívek közül csak 110, vagy 120 egyén adóztatható meg rendesen. 200 frtot még a várostól s államtól (rabok oktatásáért) várnak s így egy ideig, míg az egyház meg nem erősödik, 600 frt évi segélyre lesz szükségök. A dunamelléki egyházkerület, melynek kötelékébe e szép jövőjű egyház tartozik, kész örömmel támogatja a pécsi hitsorsosok mozgalmát; legutóbbi közgyűlésén 500 frt missziói segélyre ajánlotta a konventnek a pécsi egyházat. Hiszsziik, hogy sem a konvent, sem az egyházkerület jóakaratán nem fog múlni, hogy e rendkívül fontos missziói ponton az Ur evangeliumi egyháza minél előbb szerveztessék és hivatásának megfelelő módon megszilárdíttassék. * Szabadságharci emlékek múzeuma Aradon. kz aradi Kölcsey-egyesületnek az a terve, hogy Aradon — mint a mely a hozzá fűzött történeti emléknél fogva is erre alkalmas — megalapítsa a szabadságharc emlékeinek múzeumát E terv érdekében az egyesület nevében Szöllösy Károly, Varjassy Árpád, Laukó Albert. Barabás Béla dr.. Mülek Lajos dr. és Dömötör László lelkes szavú felhívást intéznek most a közönséghez, a melyben arra kérik mindazokat, kik a szabadságharc szereplőire vonatkozó emlékek birtokában vannak, hogy engedjék át ezeket az emlékeket a kiállításnak. Adják mint ajándékot, vagy adják mint letétet, vagy pedig ha életükben nem akarnak megválni az ereklyéktől — hagyják végrendeletileg a