Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1892 (35. évfolyam, 1-56. szám)

1892-05-12 / 23. szám

melyek szerint nagy szótöbbséggel V. Krüzsélyi Bálint szigeti jogtanár választatott meg, ki is az esküt letévén, magát az általa szentnek nevezett hivatalra örömmel s lelkesedéssel ajánlja fel, mit a gyűlés szintén lelkesült éljenzéssel viszonzott. Világi elnök olvasta a zsinaton résztvett képviselők­nek az elnöki megnyitóban említett munkálatát, mely felöleli mindkét ülésszak nevezetetebb határozatait s jelzi az álláspontot is, melyet e megye képviselői elfoglaltak s támogattak. A gyűlés köszönettel vette tudomásul az elő­terjesztést és egész terjedelmében jegyzőkönyvében kinyom­tatni határozta. Örömmel fogadta a közgyűlés a királyházai ev. ref. fiókegyháznak leányegyházzá alakulásáról szóló jelentését. A régi időben anyaegyházunk volt Királyházán, de a vi­szontagságok korában megfogyott, elpusztult. Most ismét kezd- ott is lángra gyúlni az evangéliom világa. Lelkes férfiak állnak a nemes ügy élén. Dapsy Aladár főgond­nok telket és elegendő terméskövet ad az imaházhoz, melynek építését legközelebb megkezdik. A nevetlenfalui kis egyházközség Mándy Károly hamvai fölé síremléket állított., mely kegyeletes tényre az adott okot, hogy Mándy ez egyháznak mintegy 400 frt értékű vagyont hagyományozott. A közalap-bizottság jelentése szerint, a mult évi do­mesztikai pénzeket Csernáh István esperes hűségesen ke­zelte s a bevallási ívek alapján ez évben egyházmegyénk 828 frt 40 krt fizet a közalapba. Az egyházmegyei lelkészi könyvtár bevétele volt a mult évben 31 frt 97 kr, kiadása: 27 frt 50 kr. Köve­telésben van 89 frt. Szegényes gyámpénztárunk összes vagyona 12,703 frt 68 kr., a közigazgatási pénztáré : 5079 írt 31 kr. Olvastatott a tanügyi bizottság jelentése, mely az iskolalátogató lelkészek téli vizitációjakor gyűjtött adatainak feldolgozásával készíttetett. A szerint van egyházmegyénk­ben 36 önálló népiskola, ezek közül vegyes 27, megosztott 9. Két leányegyházban,tanító nemléte miatt, szünetelt a tanítás. 34 iskolában működött 38 tanító, kik közül okleveles 30, nincs oklevele kettőnek, lelkésztanító van 5, segédlelkész 1. Jeles iskola van 8, jó 10, elegendő 19 és alig elegendő í. — B tanterv szerint tanít 8, C szerint 30 tanító. Ismétlő iskola csak 7 helyen van. — I—II. osztályú volt 1, I—III. osztályú 2, l—IV. osztályú 10, I—V. osztályú 12,1—VI. osztályú 9. A felsorolt közérdekűbb tárgyakon kívül határozott az egyházmegye vagy 20 olyan ügy felett, melyek egye­seket s egyházközségeket érdekeltek, mint díjlevelek módo­sítása, regálekötvények pénzzé változtatása, adás-vevési szerződések megerősítése stb. Ezeknek tárgyalása közben ismeretlen elvek nem hangzottak. A tudósítás rólok el­maradhat. B. F. A felső-borsodi egyházmegye közgyűlése. A felső-borsodi egyházmegye ápril 20—21. S.-Vadnán tartotta meg tavaszi rendes közgyűlését Debreczeni Gábor esperes és Ragályi Béla egyházmegyei gondnok elnöklete alatt, a szép számmal összesereglett lelkészek és világiak élénk érdeklődése mellett. Esperes ur buzgó imája után világi elnök üdvözölte a közgyűlést s felhívta a megyei főjegyzőt, hogy a gyűlés nevében tolmácsolja érzelmeinket a tisztességben meg­őszült esperes ur papságának 50-dik évfordulója alkalmá­ból. E felhívásra Vadászy Pál körülbelől ezeket mondotta: Nem titkolhatom el megilletődésemet ez ünnepélyes pilla­natban. Érzelmek hatása alatt állok. Előttem áll a felsé­ges kép, melyet az ünnepélyes pillanat teremt. E pillanatban lelkem a mult idők emlékein mereng, azon a múlton, midőn ez egyházmegye, mint fiatal lelkészt ölelte kebelére a nagytiszteletü urat, telve lobogó lelkesedéssel, tántorít­hatlan hithűséggel. Bitka alkalom ez, midőn egy öreg lelkész érdemei előtt kell megállanunk nekünk fiatalabb pásztoroknak. Hiszen egy egész uj nemzedék nőtt fel lábainál, mint Pál apostol felnőtt a Gamáliel lábainál, hallgatva méznél édesebb tanácsadó szavait, bámulva a ritka kötelességérzetet és buzgó lángolást, csodálva a ritka pontosságot és örök ifjú kedélyt. Midőn egy 50 éves protestáns lelkész előtt megállok, felséges, meg­ható a kép, mert a jelen a multat köti össze a jövővel. Nem hoztunk fényes aranyat, tömjént tisztességül, nem is mondunk elragadó magasztaló ünnepi beszédeket e pil­lanatban, mert a nagytiszteletü ur múltja, szigorú kálvini jelleme magasztalásra nem szorul. Elhoztuk szivünket, szeretetünket, tiszteletünket. S jól esik üdvözölnünk, mert biztatólag int felénk azon boldogító remény, hogy még sokáig vezetheti egyházi ügyeinket kipróbált bölcsességé­vel, édes atyai szeretetével. A nemesen megfutott életnek legszebb érdeme az elismerés. Ezt érzi most szivünk. Kérjük Istent, őrizze meg továbbra is jó egészségben, meg­elégedésben. Találja fel a nagy közönség lelkesedésében jól és nemesen végzett munkásságának jutalmát. Adja az ég, hogy a múltra szive utolsó dobbanásában is édesen emlékezhessék vissza, s mint hűséges vezér oktasson, ve­zessen mindnyájunkat még sokáig és tartson meg atyai jó indulatában! A rokonszenves hangon s mély érzéssel elmondott beszédre az ünnepelt röviden ennyit válaszolt: Igazán meg vagyok hatva rokonszenves szeretetük által. Igaz, hogy 50 évet töltöttem a lelkészi pályán és ennek nagyobb részét közszolgálatban tettem. De tettem vallásos buzgóságból, egyházam iránti szeretetből, mert óhajtottam, hogy éljen és virágozzék anyaszentegyházunk. Ha egyben­másban megbotlottam, gyarlóságaimért elnézést kérek. E nap emlékére, szerény anyagi viszonyaimhoz képest az egyházmegyei uj gyámtár s közigazgatási pénztár javára 50—50 forintot ajánlok fel, mit fogadjanak tőlem szívesen. A szívből fakadt éljenzés lecsillapulta után felolvas­tatott a terjedelmes esperesi jelentés, melynek bevezető soraiban a küldöttek számot adnak zsinati működésükről. Igyekeztek megmaradni a zsinat presbyteri alapon s hogy mégis jelentékeny csorbát, ütöttek az egyház védbástváján a zsinati atyák: az nem ő rajtok, de a többségen mult, amiért ők számoljanak be. Majd áttér az egyházmegye szellemi és anyagi állapotának rajzolására, miből öröm­mel lehetett meggyőződni mindenkinek arról, hogy a ki­tűzött úton szépen halad előre egyházmegyénk. Az áldozat­készség, vallásos buzgóság emelkedőben van, mi a derék lelkészi s tanítói kar érdeme első sorban. Kitűnő iskolánk van: 12; dicséretes: 23; kielégítő: 17; gyenge 1. Össz-

Next

/
Thumbnails
Contents