Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1892 (35. évfolyam, 1-56. szám)

1892-05-12 / 23. szám

hangzatos énekkar működik 9 egyházban. Kisebb-nagyobb építkezés 14 helyen fordult elő 8610 frt 12 kr értékben. Legnagyobb építkezés volt T.-Barczikán, hol közel 3000 frton egy díszes torony emeltetett az anyaegyházzá alakulás 100-dik évfordulója alkalmából. Magtára van 10 egyháznak. Összes tőkepénzünk: 41,640 frt 20 kr; adósságunk 12,000 frt. A kegyes adakozások összege 5858 frt 50 kr, mely ékes bizonyítványa a hívek vallásos buzgóságának. A domesztika illetékei mult évről (1101 frt 50 kr.) mind egy krajcárig befizettettek. Jövő évre megajánltatott 1101 frt 90 kr. Egyházmegyénkben a lelkek száma 24,749. Mult évben született 420 fi, 409 nő, összesen 809. Házasságra lépett 165 pár tiszta, 25 vegyes, összesen: 190 pár. Konfirmáltatott 242 fi, 163 nő. összesen: 404. A tanköteles gyermekek száma : 2990. Ebből tényleg iskolába jár 2927, mely nem épen kedvezőtlen állapotra mutat. Majd az újonnan választott tanítók erősíttettek be. Kápolnára Galgóczy Béla, Barczikára: Vargha István, Balajtra: Kiss Sándor, Edelényben: Sarudy Ottó. JBatta József segédlelkész Nyárádra, Balw Lajos S.-Ivánkába rendeltetett. Szabó András kápolnai segédlelkész elhagyván régi állomását, kilép egyházmegyénkből. Csík Dániel pedig búcsút vesz egyházmegyénktől, mivel püspöki titkárnak hívatott meg Miskolczra, kinek távoztán amennyire örülünk. épannyira sajnálkozunk! Fájdalmasan érintette egyházmegyénket a S.-Ivánkái ügy. Közel két éve, hogy oda egyhangúlag megválasztatott Sarudy László lelkésztanítónak. De a munka hevében, nem tudni mi okból, elméjére homály borult, s most a gyógyintézetben keres orvoslást fiatal szerencsétlen lelkésztársunk. E szomorú ügyben hosszas beszélgetés, ajánlgatás után abban állapodott meg egyházmegyénk, hogy segédlelkész rendelendő Ivánkába, az összes lelkész-tanítói teendők végezésével megbízta évi 100 frt fizetéssel, teljes ellátás mellett. A jövedelemből felmaradandó összeghez pedig egyházmegyénk tartja kötelességének még anynyit felsőbb hatóságoktól, közalapból kérni, mennyi a szerencsétlen lelkésztársunk orvosoltatására s ellátására szükségeltetik rendkívülinek tartván az ivánkai esetet. Szentmiklóssy Kálmán világi jegyzőségéről, Simon József balajti betegeskedő lelkész tanácsbiróságáról mondott le, mit egyházmegyénk tudomásul véve s érdemeiket jegyzőkönyvezve, az uj választást mindkét hivatalra elrendelte. Lehangoló érzést szült nagytiszteletü esperes ur levele, melyben lemondott 22 éven át folytatott esperesi méltóságáról, okul adva szemeinek gyengeségét s megnehezült hallását. E lemondásra egyszerre felállt az egyházmegye lelkes közönsége s ennek nevében világi elnökünk adott kifejezést őszinte ragaszkodásunknak. Végre is engedve a megtisztelő nyilatkozatok egész sorozatának, melyek jobb és baloldalról elhangzottak : még egy évig hajlandó viselni az esperesi tisztet. E ránk nézve nagyfontosságú nyilatkozat őszinte örömet s lelkesedést szült. Sok ügyes-bajos háziügy s fölvetett kérdés intéztetett el. Elvi jelentőségű, általános érdekű közöttük azon határozat, mely az edelényi egyház kérelmére hozatott. Öreg, nyugalmazott tanítója 20 évig viselte hivatalát Edelényben s hosszas szolgálat után szólíttatott ki az élők sorából. Nyilt kérdés lett: Ki viselje a temetési költségeket, az egyház-e vagy pedig a hátramaradt családtagok? Ez ügyben azon álláspontot foglalta el egyházmegyénk, hogy bármely egyházi hivatalnokot, ha munka közben éri utói a halál, mindig az illető egyház tartsa kötelességének eltemettetni s fedezni a temetés legszigorúbb költségeit, ide nem értve a még nálunk mindig szokásban lévő torozásokra teendő kiadásokat. Örvendetesen vétetett tudomásul az uj gyámtárról felolvasott részletes jelentés. Most örülünk igazán, mi borsodi lelkészek, hogy nem vártuk be a zsinat tartását s nem lettünk szegényebbek egy be nem váltott reménynvel; hanem megalakítottuk nagy lelkesedéssel az uj lelkészi özvegy-árva gyámtárat saját kebelünkben, saját filléreinken. Örültünk, mert látjuk uj gyámtárunk naponkénti fejlődését, erősbödését s így nyugodtabban lehetünk özvegyeink s árváink kétes jövője felől. Egy év alatt befizetett tőkéje uj gyámházunknak 3327 frt 33 kr., mely belépti és tagsági díjakból, továbbá kegyes adományokból áll. Nem sok, de ha magunk nem munkálkodunk vala : semmink sincs! Pártolólag lesz felterjesztve a kerületre a szendröi egyház kérvénye, melyben még a török világban épített monumentális 25 • öl bosszú s 10 öl széles megrongált templomának, elhányását kérelmezik elfogadható okul adva a kérvényben, hogy az egyház az évi javítás költségeit nem birja, a templom tetője rozzant, tartani lehet a beszakadástól s az uj tetőzet többe kerülne, mint egy 4000 —5000 frtos uj templom. A szendrőiek a régi templom elrontására s az uj felépítésére engedélyt kérnek. Figyelembe véve a felhozott okokat s tekintve azt, hogy régészeti szempontból semmi fontosabb műbecscsel ez ódon templom nem bir, egyházmegyénk az engedélyt megadja illetve pártolólag terjeszti fel megerősítés végett a kerülethez. A lelkészjelölő bizottság tagjai maradtak a régiek Kerületi gyűlésre (május 3.) mint képviselők : Svingor József, Csontó Károly, gr. Vay Tihamér és Szekrényessy Árpád tanácsbirák küldetnek az elnökséggel. Felső-Barczika, 1.892. ápril 25. Sznhay Benedek, ev. ref. lelkész. IRODALOM. ** Előfizetési fölhivás. Lelkészeinknek és lelkésznövendékeinknek pártoló figyelmébe ajánljuk a következő felhívást: »Egyházszertart.ástan (Liturgika) című művemre hirdetek előfizetési fölhívást. Művem jórészben van Oosterzee hírneves holland református theologiai tanár gyakorlati theologiai műve után készült, főként az elméleti kérdésekben; de a szorosan magyar ev. ref. egyházunk egyház- és alkotmányjogi kérdéseiben, megállapodott egyházi szokásaink rajzában, ezek méltatásában, bírálatában, vagyis az egészen gyakorlati dolgokban tőle függetlenül jártam el, úgy hogy jó lélekkel mondhatom, egészen magyar szellemben írott Egyházszertartástant adok tanítványaim s általában olvasóim kezébe. Kiadandó művem beosztása főbb vonásaiban következő lesz: 1. Bevezetés, melyben részletesen szólok az istenitisztelet történetéről s ebben a római katholikus miseáldozatról, valamint a liturgikai s a magyar ev. ref. ágendairodalomról. 2. Elméleti rész, melyben az általános vallásos, a keresztyén s az ev. reformált liturgikai alapelveket adom elő. 3. Gyakorlati rész, melyben a) a liturgiái kellékekről, tehát a liturgiái időről, helyről,nyelvről és öltözetről;?)) a közönséges istenitiszteletnél, a sákramentomok kiszolgáltatásánál s egyéb egyházivallásos cselekvények végezésénél tekintetbe veendő elméletről s gyakorlati szabályokról beszélek; c) végül a liturgiái személyiségre nézve állítok fel néhány elvi jelentőségű tételt. Művem folyó évi junius 4-re fog megjelenni, s a pünkösd ünnepe utáni napokon szétküldöm azt a tisztelt