Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1892 (35. évfolyam, 1-56. szám)

1892-04-21 / 20. szám

teljesítését kérve, minden tanítótársamat az ég áldó kegyelmébe ajánlva Tisztelettel vagyok Kisújszálláson. 1892. ápril 17-én szerető pályatársuk Józsa Pál, a magy. ref. tanítók orsz. állandó bizottságának elnöke. Tanári gyűlések. A középiskolai tanári fizetések javítása ügyében a debreczeni reáliskola tanárai országos mozgalmat indítottak, melyből kifolyólag f. hó 11. és 12-én Budapesten 54 fővárosi és vidéki középiskola képviseletében kétszáznál több tanár gyűlt össze értekezletre. A tanácskozást Berecz Antal, a tanáregylet elnöke vezette, kinek a fizetésjavításra célzó eddigi mozgalmakat ismertető megnyitó beszéde után Alexander Bernát terjesztette elő a tanáregylet választmányának ez ügyben készült javaslatát. A javaslat határozott állást foglal a rangosztályba való sorozás ellen, rámutat arra a visszásságra, hogy ha a tanárok a rangfokozatban való emelkedéshez még annyi érdemet szereznek is, az emelkedésnek lehetősége előre ki van zárva, mert nincs promotio. Ezért azt kivánja a javaslat, hogy a tanárok fizetése külön szabályoztassék, vagy ha ez nem lehetséges, akkor a jelen törvényjavaslat keretében a tanárok ne soroztassanak rangosztályba, s a magasabb fizetési fokozat elérésekor a korpótlékot ne szüntessék meg. A mostani törvényjavaslat a tanárok egy részén egyáltalában nem, más részén csak a lakáspénz tekintetében javít, de az ezentúl alkalmazandó tanárok javadalmazását általában csökkenti. A tanáregyleti javaslathoz pártolólag Bombauer Emil, Kardos Albert, Marusák Pál, Fest Aladár, Szafka Manó, ellenzőleg Kohlbauer Antal aradi tanár szólott, kinek rangkórságos nyilatkozata nagy megütközést keltett. A gyűlésből küldöttség ment gróf Csáky Albin miniszterhez, ki örömét fejezte ki a felett, hogy a tanárok bizalommal fordulnak hozzá, mert ő kezdettől fogva sokat foglalkozott helyzetökkel. Az ügy érdemére nézve kijelentette, hogy a törvényjavaslatban kifejezett elv az Ö felfogásával sem egyezik, s csak félreértésből juthatott bele, de meg fogják változtatni. A miniszter nyilatkozatát nagy örömmel fogadta a küldöttség s ennek jelentése után másnap folytattatott az értekezlet. E második nap még Gerevich Emil, Szigetvári Iván s több mások szólottak a kérdéshez. Kardos Albert és Veszprémy L. azon fontos indítványt tették, hogy kéressék fel a kormány, hogy a felekezeti és községi tanárok fizetésének törvényes szabályozásáról is gondoskodjék. Ezen kivül még az igazgatók öt-öt évenkénti választása (Király Pál), a tornatanároknak, a rendes tanárokéval egyenlősítése végett (Szafka M.) stb. tétettek indítványok. Az értekezlet végül dr. Alexander szövegezése alapján a főkérdésben egyhangűlag kimondotta a következőket: »Az állami tisztviselők illetményeinek szabályozásáról szóló törvényjavaslat ama pontjai, melyek a tanárokra vonatkoznak, ellenkeznek a tanári állás természetével és érdekeivel és oda vezetnek, hogy az ezután alkalmazott tanárok kisebb minimalis fizetéssel lépnek szolgálatba s kisebb maximalis fizetéssel hagyják el a szolgálatot. A tanárok nak rangosztályba sorozása ellenkezik a tanári munka természetével s a tanári működés föltételeivel. A tanárokról speciális elvek alapján külön törvény által kell gondoskodni. E törvénynek elvei volnának: á) a tanárok a 8-ik rangosztály szerint kapjanak lakáspénzt; b) a kezdetbeli fizetés legyen egyforma; c) a fővárosi és helyi viszonyok tekintetbe vétessenek; d) a korpótlék 200 frtban állapíttassék meg vagy szaporíttassék«. A Kardos-Veszprémy-féle indítványt, melyet Alexander előadó és más felszólalók is pártoltak, szintén egyhangúlag elfogadta a gyűlés, s e végből külön feliratot küldenek a közoktatási kormányhoz. A tanítóképezdei tanárok közgyűlése f. hó 12. és 13-ik napjain szintén Budapesten folyt le Péter ffy Sándor elnöklete alatt, ki megnyitó beszédében különösen a képezdék tantervének reformját sürgette s azután a gyűlésen megjelent Berzeviczy Albert államtitkárt üdvözölte. A napirend Komáromy Lajos tanárnak Ballagi Mór elhunyt tudósunk felett tartott értékes emlékbeszédével kezdődött s a Gönczy Pál felett mondott emlékbeszéddel folytattatott, melyet Peres Sándor olvasott fel. A paedagogia e két kimagasló alakja iránti kegyeletnyilvánítást elismeréssel regisztráljuk. A közgyűlés főtárgya, a képezdei tanterv módosítása ügyében készített választmányi jelentés volt, melyet Sztankó Béla tanár terjesztett elő. A javaslat főbb elvei a következők: á) Az általános műveltség szolgálatában álló tantárgyak elméleti részének befejeztével azonnal az illető tantárgy módszertanának ismertetése vétessék föl a tantervbe, b) Az elméleti tantárgyak között a választmány kapcsolatokat keresett s az együtt tárgyaihatókat összevonta s összhangot biztosított az elméleti és gyakorlati iránynak az óratervben, c) Elvileg kimondta, hogy a torna mellett a játékok tanítása, az egyházi zenében való képzés és a kézügyességi oktatás szükséges, d) A túlterhelés ellen gondoskodott a tananyagnak lehető redukálásáról, e) A tanító- és tanítóno-képezdék tanterve azonos legyen egyes, a tantárgyak természetéből folyó különbségek figyelembe vétele mellett, f) Nemzetiségi nyelvek oktatását helyenként heti 2—2 órában szükségesnek látja, g) A német nyelvet csoport-rendszer szerint fogják tanítani a jelöltek képességéhez aránylag, h) Elméleti gazdaságtan helyett gyakorlati gazdálkodás taníttassék. A közgyűlés a javaslatot némi módosításokkal elfogadta. A paedagogiai tárgyak tervezetét Begéczy József igazgató adta elő, a magyar nyelv tantervét Komáromy Lajos referálta s ebbe fölvették a stilisztikát. A német nyelv tanítását heti 2 órán szintén javasolják. A délutáni ülésen küldöttséget választottak a közoktatásügyi miniszter üdvözlése végett. Azután az egyesületi alapszabályokon tettek némely módosításokat. Végül a választásokat ejtették meg, melynek eredményét a második napi ülésen hirdették ki. Elnök lett Péterffy Sándor, alelnök Hetyey Gábor és Mócsy Antal, főtitkár Nagy László, titkár Sztankó Béla, pénztárnok Komáromy Lajos, szerkesztő Nagy László, szerkesztőtársak Hetyey Gábor és Hermán Antal, a választmányba pedig 30 tagot választottak be. A második napi ülésen Nagy László titkár jelentését tárgyalták az egyesület mult évi működéséről, mely kivált a tanterv, a felvétel, a tanárok anyagi helyzete ügyeiben igen nyomós és eredményes. Az egyesületnek 284 tagja van, pénzügyi helyzete rendezett stb. A közgyűlés tudomásul vette a gondosan szerkesztett jelentést. Azután a tantervreviziót folytatták. A földrajz és történelem tervét Málnay Mihály, a mennyiségtanét Zigány Zoltán, a természetrajzét és természettanét Kozocsa Tivadar ismertették mint előadók. A közgyűlés a választmány javaslatát fogadta el.