Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1892 (35. évfolyam, 1-56. szám)

1892-01-14 / 2. szám

mondhatom el — mindig csak oly ügy érdekében szoktam fölfogni, melyet igazságosnak, érdemesnek tartok. De alig volt még oly eszme, melyért nagyobb hevülettel, örömestebb teljesítettem volna kötelességemet, mint az itt fölvetettel szemben. Sajnos, több nem is áll hatalmamban. A módozatok fölött döntsön a zsinat bölcsesége, csak mellesleg jegyzem meg, hogy ha netán szükséges, az egységes ág. ev. egyházegyetem impozáns föllépése még államsegélyt is eszközölhetne ki. Ugy lehet, hogy a tiszai kerület bölcs belátásu püspöke, vagy az érdekelt eperjesi jogtanári kar — melynek ép érdekeltségénél fogva látszólag nehéz a szerepe — megindították a szükséges mozgalmat. De akkor is csak használhat az ügynek, ha látja a dönteni hivatott testület, hogy az intézet egy volt tanára most is ugy lelkesedik érte. mintha még szolgálatában állana, mert az oly intézetben kell erkölcsi tartalomnak lennie; használhat az ügynek, ha egy református ember szól egy nagy fontosságú. a maga nemében egyedüli ág. evang. intézet érdekében — az ág. evang. zsinat buzgó atyáihoz. B. B. dr. volt eperjesi jogtanár. Törvén jj avasl at a községi, valamint a hitfelekezetek által fentartott elemi iskolákban működő tanítók (tanítónők) fizetésének rendezéséről.*) 1. §. A népiskolai közoktatás tárgyában hozott 1868. évi XXXVIII. t-c. 142. §-ának azon rendelkezései, melyek az elemi népiskolai rendes és segédtanítók fizetését szabályozzák, a hitfelekezetek által fentartott népiskolák rendes és segédtanítóira is kiterjesztetnek. E szerint ezen népiskoláknál tisztes lakáson és legalább egy negyed holdnyi kerten kívül a rendes tanító íizetése 300 forintnál, a segédtanítóé pedig 200 forintnál kevesebb nem lehet. 2. §. Az 1. §-ban megjelölt, valamint az összes községi elemi népiskolák tanítói ötödéves korpótlékban is részesülnek az állami népoktatási intézetek tanítóira nézve érvényes szabványok szerint. E korpótlék alapját képező szolgálati idő azonban csak a jelen törvény hatályba lépésével veszi kezdetét. Egyes iskolafentartóknak a korpótlékra vonatkozólag már fennálló vagy ezután alkotandó szabványai jelen rendelkezés által nem érintetnek, ha a tanítókra nézve legalább is e §-sal megállapított mérvű kedvezményt biztosítanak. 3. §. A tanító fizetése, a mint eddig szokásban volt. állhat készpénzen kívül természetben kiszolgáltatott járandóságokból vagy földbirtok jövedelméből is, a jelen törvény 5-ik és 6-ik §-aiban foglalt megszorítással. 4. §. A tanító készpénzfizetését köteles az iskolafentartó havonként, vagy évnegyedenként, de mindig előlegesen kiszolgáltatni. 5. §. A tanítói fizetés egy részének terményekben kiszolgáltatása csak oly feltétel alatt engedtetik meg, ha ezen terményeket az iskolafentartó szedeti be és *) E törvényjavaslat a prol. népiskolai ügyet is annyira közvetlenül érdekli, hogy közlését szükségesnek tartom. Seerh. előre megállapított időközökben és előre megállapított mennyiségben szolgáltatja ki a tanítónak, még pedig ugy. hogy az évi utolsó részletet legkésőbb az év októberhava végén átadja. A mely iskolafentartó a tanító terménvbeli fizetését nem e megszabott módon szolgáltatná ki. két izbeni mulasztás esetében a kötelezettség lerovásának ezen módjától elesik s azontúl a termény helyett annak értékét készpénzben lesz köteles fizetni. A termények ára az 1868. évi XXXVIII. t.-c. 143. §-a értelmében állapíttatik meg. 6. §. Ha a tanító fizetésének egy része a földbirtok járandóságaiból áll, ezek értéke a tanítói fizetés legkevesebbje. a 300. illetve 200 írtba való beszámítás végett szintén az 1868. évi XXXVIII. t.-c. 143. §-a alapján állapítandó meg. a föld művelésére fordított költség és mindennemű adó levonása mellett a földbirtoknak csupán tiszta jövedelme számíttatván. 7. §. A tanítói fizetéseket pontatlanul kiszolgáltató iskolafentartó ebbeli tartozásai közigazgatási uton hajtandók be. A végrehajtás módozatait a vallás- és közoktatásügyi miniszter a bel- és pénzügyminiszterekkel egyetértőleg rendeleti uton állapítja meg. 8. §. Ha a hitfelekezeti iskolatanító az 1868. évi XXXVIII. t.-c. 141. §-ának harmadik bekezdése értelmében a kántori teendőket is végzi, a tanítói fizetés megállapításakor a tanítói és kántori járandóságok együttesen tanítói fizetésnek veendők. 9. §. Az 1-ső §-ban megjelölt, valamint az összes községi elemi népiskolák iskolai hatóságai a jelen törvény hatályba léptétől számítandó hat hó alatt kötelesek az iskoláikban alkalmazott tanítóknak, ha ezek fizetése az ugyanazon §-ban foglalt rendelkezésnek nem felel meg. a 300. illetőleg 200 frtnyi legkisebb fizetést az iskolafentartók által biztosíttatni, vagy pedig, ha ezek erre hivatalosan megállapított szegénységük miatt nem képesek, illetőleg az 1868. évi XXXVIII. t.-c. 35. §-a alapján kivethető iskolai pótadó ki van merítve, további három hó alatt indokolt előterjesztéssel a hiány pótlására szolgáló állami segélyért a vallás- és közoktatásügyi miniszterhez fordulhatnak. Ha az illető népiskolai hatóságok a fenn kitűzött határidő alatt sem az egyik, sem a másik irányban nem járnának el. de a felekezeti iskolafentartók iskolájokat mindamellett fentartani kívánják, a jelen törvény hatályba lépése után kilenc hóval az e törvényben megállapított legkisebb tanítói fizetés az iskolafentartó által biztosítottnak fog tekintetni, mely legkisebb tanítói fizetés, ha ki nem szolgáltatnék az érdekelt fél panaszára, vagy hivatalból való feljelentés esetében közigazgatási uton hajtatik be. Behajtat!a,nság esetében az iskolafentartó hitfelekezettel szemben az 1868 évi XXXVIII. t.-c. 15. §-ának rendelkezései, a három izbeni megintés mellőzésével nyernek alkalmazást. 10. §. A tanítói fizetések e Idig megállapított és az iskolafentartók által saját anyagi forrásaikból kiszolgáltatott mennyisége továbbra is csonkítatlanul kiszolgáltatandó, illetőleg államsegély igénybevétele céljából le nem szállítható. 11. §. A vallás-és közoktatásügyi miniszter a törvényhozás által e célra engedélyezett összegből az arra utalt polgári és hitközségek népiskolai tanítóinak fizetését az illetékes iskolai főhatóság értesítése mellett a törvényhatósági közigazgatási bizottság utján a törvényes minimumig a következő föltételek alatt egészíti ki: