Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1892 (35. évfolyam, 1-56. szám)

1892-03-31 / 16. szám

A 43. §-nál (egyházmegyei közgyűlés tárgyai^ Kulin Imre indítványba teszi, hogy e §. a 284. §-al (egyházi közigazgatási bíróságok hatáskörébe tartozó ügyekről) együtt tárgyaltassék. mert véleménye szerint összefüggő ügyek jőnek elő, aztán a 284. §. még nem is lett tárgyalva pontonként. Gróf Degenfeld .József ez utóbbi esetben sem látja szükségét az együttes tárgyalásnak. Ha valaki változtatni óhajt a szövegen, adjon be javaslatot. Több képviselő, mint Szász Károly püspök részéről is kérdésbe tétetett: vájjon a 284. §. pontonként tárgvaltatott-e már, vagy pedig elvileg fogadtatott el ? Világi elnök: Az képezte volt a 284. §. felett a vitát, hogy az ott felsorolt ügyek törvényszékre, vagy közgyűlésre utaltassanak-e? A zsinat e kérdés felett már döntött és újra vita tárgyává az eddigi határozatok megsértése nélkül tenni nem lehet. Kiss Albert ugy emlékszik, hogy a 284. §. csak elvben fogadtatott el, de nem pontonként is. Óhajtaná a két §. kapcsolatos tárgyalását, hogy kitűnjék, mely ügyek tartoznak az egyházmegyei közgyűlés elé és melyek a bírósági hatáskörbe? Ebben semmi ellentét nincs. Gróf Tisza Lajos : A 284. §. elvileg elfogadtatott ugy, hogy mindazon ügyek, melyek benne felsorolva vannak: bírósági hatáskörbe tartoznak, tehát azokból egyet is elvenni már nem 'szabad, legfeljebb a szövegen stiláris javításokat tenni. Végre a kétség eloszlatására felolvastatott a jegyzőkönyv idevágó elfogadott szövege, melyből kitűnt, hogy a zsinat 33 szótöbbséggel kimondta a közigazgatási vitás ügyeknek bírósághoz való utalását a konvent 115. számú határozatával megegyezőleg mindazokra nézve, melyek a 284. §-ban fel vannak sorolva. A zsinat ennek következtében a 43. §. külön tárgyalásában állapodott meg, melynek h) pontjára első sorban Beöthy Zsigmond tesz észrevételt. A h) pont szerint: »Az egyházi hivatalnokok díjleveleinek változtatása vagy módosítása tárgyában, másodfokú intézkedés«, t. i. az egyházmegyei közgyűlés tárgya. Felszólaló ezt is a bírósági hatáskörbe tartozónak mondja és kéri áttételét. Tisza István, Váró Ferenez, Ragályi Béla kérik a szöveg fentartását e helyen. Lukács Ödön hasonló értelemben nyilatkozik, de egyszersmind az e) pontba »szellemi* szó után »valláserkölcsi* szó betételét és óhajtja. Ádám Kálmán egy uj, általa szövegezett o) pont felvételét ajánlja: »o) Intézkedik az egyházmegye mindennemű költségeinek fedezéséről«. A 43. §. Lukács Ödön és Ádám Kálmán módosításain kívül még azon változtatással fogadtatik el, hogy »tanács* helyett mindenhova »bíróság* teendő. A 47. §. 2. kikezdése töröltetik; elfogadott szövegezése: »Az egyházkerület közigazgatási hatóságát az egyházkerületi közgyűlésen, közigazgatási bíróságát az egyházkerületi biróság által, fegyelmi hatóságát az egyházkerületi fegyelmi biróság által gyakorolja«. 53. §.: Az egyházkerületi közgyűlés intézkedik az egész egyházkerületet illető minden ügyekben, a mennyiben azokat a törvény bíróság hatásköréhez nem utalja. Tisza István az f) pont végére következőleg szövegezett toldást ajánl; »A presbyteriumok általi választás utján betöltendő állások megüresedése alkalmával és azok betöltése körül követendő eljárást szabályrendeletben állapítja meg«. Izsaák Dezső az e) pontból, mely igy hangzik: »Szabályrendelettel intézkedik a segédlelkészek kibocsátásáról, elhelyezéséről és a rendes lelkészek felavatásáról* e szót: »elhelyezéséről* törleni óhajtja. Világi elnök indítványára az e) pont összeolvasztatik a 116. §-al, melyek kihagyatott volt, hogy mint illő helyre, ide tétessék be. Az e) pont Izsaák Dezső ajánlata elfogadásával és a 116. §. betételével következő szövegben állapíttatott meg: »e) segéd- és helyettes lelkészek ügyeinek törvényszerű rendezése, a segédlelkészek kibocsátása és a rendes lelkészek felavatása« t. i. az egyházkerületi közgyűlés teendőjét. Az 53. §. f) pontja végére a zsinat elfogadja Tisza István toldási indítványát, még annyi változtatást tévén a szövegen, hogy »tanács * szót itt is »biróság« szóval helyettesíti. 4. A függőben maradt §-ok letárgyalása után következik napirend szerint a lelkészválasztási bizottságnak ujraszövegezés végett kiadott §-ok tárgyalása, nevezetesen: »Lelkészválasztás meghívás utján« — egészen (199 — 204. §-ok), továbbá a 207., 230—235. §-ok, melyek a »Pályázat* és »Szabályellenes választások«-ról, továbbá »Az özvegyi és kegyeleti évről* szólnak. A bizottság munkálata egyfolytában felolvastatván, kitűnt, hogy 199. §. elébe egy uj §. felvételét óhajtja; a 203. §-t (ha két-három jelölt közt szavazás kéretik) törli, mivel véleménye szerint illő helye »A választás «ról szóló részben van; a 231—232. §-okat (szabályellenes választásnál teendő intézkedjsek) szintén mint feleslegeseket — törli. Majd egyenként vétetvén tárgyalás alá minden §., Kiss Albert mindjárt hozzá szól az elsőhöz, kérdésbe teszi: hogyan győződik meg a presbyterium arról, hogy a szavazásra jogosultak kétharmada választani akar ? Óhajtaná az ilyen komplikált munkának kinyomatását, mert másként sok lényeges dolog kerüli el a figyelmet. Szász Károly megjegyzi, hogy megkérdezte a zsinattól, ha nem kivánják-e a munkálat kinyomatását? de nemmel feleltek. A presbyterium pedig — önként értetik — a választási lajstrom elkészítése után győződik meg a kétharmad többségről. Hozzá szólnak a munkálat első §-hoz Tisza István, Szilády Áron, Bartha Lajos, gróf Tisza Lajos és még több képviselő is, de mivel megállapodásra nem juthattak, világi elnök indítványba teszi a munkálat kinyomatását, mit a zsinat egyhangúlag fogad el, kimondván azt is, hogy legközelebb csak 29-én tart ülést következő okok miatt: 1. 26-án az ág. hitvallású testvérekkel együtt tanácskozó bizottságnak ülése lesz déli 12 órakor a ref. főgimnázium dísztermében; 2. 27-én ünnepély van, 28-án szintén és a küldöttség is ugyanakkor fog ő Felsége elé járulni. Utasítja azonban a zsinat az egyes bizottságokat, hogy ezen három napot a legelőnyösebben használja fel, minden munkái bevégzésével; következő ülés napirendjére pedig kitűzi a lelkészválasztási bizottság munkálatát és a törvényjavaslat III. nagy részét, mely a »Köznevelési és közoktatási szervezet«-ről szól. Molnár LŐrincz. IRODALOM. ** Emléklapok a magyar nemzet ezredéves ünnepére. Szerkeszti Galgóczy Károly, a magyar tudományos akadémia tagja stb. Budapest, Hornyánszky Viktor bizománya, 1892. E meglehetős hosszú cím alatt uj folyóirat