Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1892 (35. évfolyam, 1-56. szám)

1892-03-27 / 15. szám

középiskolai törvény enged, csakhogy rendeztessék valahára ez ügy. Az egyetemes konventi jegyzőkönyv 108. szám alatt e §-ra ez áll: »A 111. §. szövegébe a dunamelléki egyházkerület kéri >a tanárok egyházias életűek legyenek« kifejezés beigtatását s a nagy bizottság ajánlatára a pótlás el fogadtatik«. Világi elnök utal az 549. §-ra, melyben ki van mondva: >A tanárok fegyelmi ügyeiben első fokon az egyházkerületi, másodfokon az egyetemes konventi fegyelmi biróság itél*. Továbbá utal az egyetemes konventi jegyzőkönyv 163. számú szövegére: » . . . a tiszántúli egyházkerület szabatosan óhajtja körüliratni, hogy az állam által segélyezett gimnáziumokban az állam által kinevezett tanárok fegyelmi ügyekre nézve mily mértékben állanak egyházi hatóságunk alatt A bizottság, miután e tekintetben az állammal kötött szerződések ide vonatkozó pontjai a szabályozók s ezek esetről-esetre határozzák meg a feltételeket: általánosan kötelező szabály hozatalát nem tartja lehetőnek. A bizottság véleménye elfogadásával az indítvány mellőztetik«. A zsinat csak Váró Ferencz stiláris módosítását és pótlékát fogadja el és e mondat beigtatását: »a tanárok egyházi életűek legyenek«. A 112. §. (a tanárok kötelességei); Kun Bertalan e §~ba bevétetni kéri: »a valláserkölcsi nevelésre is gondot fordítsanak«. Fejes István a módosítást elfogadja és kéri a 113. §. törlését, mint amely semmi ujat nem mond, tehát felesleges. A zsinat elfogadja a módosított 112. §-t, egyszersmind törli a 113. §-t. VIII. »A lelkészekről*. A 114. §. (kik lehetnek lelkészek) változatlanul marad. Fejes István nem érti, hogy a 115—116. §-ok miként jöttek e helyre, mikor egyik a zsinat, a másik az egyházkerületek jogkörébe tartozik. Lukács Ödön a mostani törvény 93 — 94. §-aival helyettesítené. A zsinat a 115—116. §-okat törli, A) »A lelkész hivatalos teendői.« 117. §. A lelkész teendői; változatlanul marad. A 118—119. §-ok (a lelkészek kötelességei; mikor végezhetnek más egyházban hivatalos teendőket) maradnak szintén változatlanul. A 120. §. (oly lelkészekről, kik nyugalomba léptek, vagy más életpályára léptek) — Beöthy Zsigmond ezen módosításával: >Hivatalukból* helyett »Hivataluktól* tétetik — változatlanul fogadtatik el. A 121. §. (miként tanítson és miként hirdesse Isten igéjét a lelkész) marad változatlanul. A 122. §. következőkről szól: kik tarthatnak egyházi beszédet; kik mehetnek ünnepi követségbe. Ezen §-ból többen töröltetni kérik a jogakadémiai hallgatóknak, 3-ad- és 4-edéves tanítóképezdei növendékeknek, valamint a főgimnázium két felső osztályába járó tanulóknak adott azon kedvezményt, hogy legátusok lehessenek, mint nem illetékes és arra el nem készült egyének. Mitrovics Gyula azonban meleg és erőteljes beszédben kel védelmére ezen intézmény fentartásának, mint amely szükséges és célszerű: a jogakadémiák növendékeire egyházias szempontból épen szükséges és legtöbbször épen anyagi kérdés a szegény tanulóra. A zsinat a 122. §-t minden változtatás nélkül fogadja el. A 123—131. §-ok változatlanul maradnak. 123. : A sákramentumokat csak a törvényesen és hivatalosan felhatalmazott egyének szolgáltathatják ki; 124. §.: a sákramentumok kiszolgáltatásának különböző módozatai; 125. §.: az egyházunkba áttértek felvételéről; 126. §.: keresztszülőkről; 127. §.: az úrvacsora kiszolgáltatásáról ünnep vagy vasárnap délelőtt; 128. §.: az úrvacsora kihirdetéséről; 129. §.: kiknek nem lehet urvacsorát osztani; 130. §.: minden jogosított egyháztag csak a nyilvános istentisztelet helyén élhet urvacsoráva.1, kivéve a betegeket; 131. §.: a lelkész egyéb kötelességei. 132. §.: »A lelkésznek kötelessége az urasztalához először járuló növendékeket előkészíteni; ahol ezt egyházközségi s egyéb hivatalos teendők miatt maga nem végezheti, tartozik a tanítást vezetni, kellő utasítást és tanácsot adni s a confirmátiót egész ünnepélyességgel végezni. Tizenkét éven alul levő gyermekek nem confirmálhatók«. Hajnal Istán: e §. utolsó sora a hat osztályú népiskola felállítására van alapítva, noha ilyen iskola még nincs mindenütt. Mi következik ebből? Az, hogy a 4. osztály végeztével — ott, hol hat osztály nincs — a gyermekek eloszolnak és azután konfirmálás végett bajos, sőt sokszor lehetetlen őket összeszedni. Ennek megakadályozása végett az utolsó mondatot ekként kéri módosítani: »A gyermekek az elemi iskola 4. osztályának elvégzése után confirmálhatók*. Bartha Lajos a módosítást már csak azért sem fogadja el, mert a hat osztályú népiskoláknak útját vágná. Nagy Pál a §. ezen részét: » . . . . ahol ezt ..... . és tanácsot adni«, egészen törleni kívánja, mivel népesebb egyházakban fizikai lehetetlenség annak eleget tenni. Szász Károly pártolja Nagy Pál módosítását, de módosítva. A lelkésznek — bármily sok dolga legyen is — kötelessége vezetni a konfirmációt, Nevezett módosítás helyett következőt ajánl elfogadásra: »a hol ezt egyházközségi s egyéb hivatalos teendők, vagy betegsége miatt nem végezheti és ezért a helyettes vagy segéd lelkészre bízni kénytelen: maga tartozik a tanítást vezetni, kellő utasítást adni stb.* A 132. §. Szász Károly módosításával fogadtatik el. 7. Világi elnök a tárgyalást felfüggeszti, mivel még jegyzőt is kell választani. Ajánlatba teszi, hogy következő ülésen, mielőtt a már napirendre kitűzött egyházi adózás alapkérdését megvitatnák: folytatólag tárgyalják le ezen A) és a következő B) szakaszt kizárólag a kilencedik fejezetig, mely szól »Az egyházmegyei jegyzőkről«. A zsinat egyhangúlag fogadja el világi elnök indítványát. Kiss Albert a napirendhez szól. Az egyházi adózás rendkívül fontos; óhajtaná, hogy a következő ülés az említett szakaszok letárgyalása után azonnal értekezletté alakulna át az egyházi adózás megvitatása végett. Gróf Degenfeld József nem vár több eredményt az értekezlet tartása által sem. Legyen nyilt ülés és az döntsön az alapelvek felett. A zsinat többsége elfogadta, hogy nyilt ülésben fog tárgyalni. 8. Zsinati világi jegyzőnek Tisza István helyett 65 szavazattal dr. Hajnal István választatott meg. Ülés vége d. u. 2 órakor. Tizenegyedik ülés március 22-én. 1. Kun Bertalan egyházi elnök az ülést d. e. V4H órakor az elnökség nevében megnyitja; a mai ülés jegyzőkönyvének vezetése felkéri Mitrovics Gyula, szólók jegyzésére Véghely Dezső zsinati jegyzőket. 2. Szilády Áron zsinati jegyző olvassa a mult ülés jegyzőkönyvét; hitelesíttetik. 3. Tóth Sámuel zsinati főjegyző jelenti, hogy a