Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1892 (35. évfolyam, 1-56. szám)

1892-03-27 / 15. szám

PROTESTÁNS EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP Szerkesztőség': IX. kerület, Pipa-utca 23. szám, hová a kéziratok cimzendök. Kiadő-liivatal: Hornyánszky Viktor könyvkereskedése, hová az előfizetési és hirdetési díjak intézendök. Felelős szerkesztő és laptulajdonos : SZŐTS FARKAS. Kiadja: HORNYÁNSZKY VIKTOR. Előfizetési ára : Félévre: 4 frt öO kr; egész évre : 9 frt. Előfizethetni minden kir. postahivatalban és a kiadó könyvkereskedéséhen (Akadémia bérháza). Egyes szám. ára 20 kr. & KOMENIUS. 1671. Ünnepet ül a tudósok és iskolamesterek világa. Ünnepükön megjelen az emberi művelődés nemtője s a babért, melyet a felvilágosodás az ő homloka köré övez, leteszi egy a feledés mohával takart sírra, melynek korhadt fej Iájára e név van bevésve: Komenius. A nyelv s nemzetiségi eszmék tekintetében egymástól végtelen távol álló ünnepre sereglő népek áldó hymnusa fölzeng s a visszaemlékezés meleg accordjai lehatni vágynak a föld porába elvegyült, elhamvadt szivhez, melyben századokkal ezelőtt egetverő lánggal égett a krisztusi szeretet világokat átölelő s boldogító napsugara. A népek, nemzetek szerény napszámosainak kebelében hangosan feldobog a szív s az eszméinek győzedelme által halhatatlanná lett szegény tanító születésének háromszázados emlékünnepén magasra emelt fővel kiáltják: a mi terhünk könynyü s a mi igánk gyönyörűséges, mert látjuk a szellem diadalát, megértük egy rég elköltözött társunk érdemeinek elismerésével az általunk végzett munka nagy horderejének méltatását s a felvilágosodás történetében nekünk jutott szerep fő fontosságának teljes elismerését, diadalát. S nem tudom csalódom-e, de nekem ugy tetszik, hogy a közönséges sorsú szülőktől származott morva tanító bölcsője s sírja fölött hangzó dicsénekek s gyászdalok az egész tanítói világ feje fölé dicsfényt árasztanak s ez a szelid nemtő, mely koszorúját oda tűzi arra az egyszerű sírdombra, egyúttal utódainak is az elismerés, hála és köszönet igaz érzésével áldozik. Az emberiség életét, küzdelmeit irányító nagy elvek sorsa nem a hadvezér dicsősége, ki egy csatában mindent megnyerve nevét Clio vésőjére méltóvá tevé; nem is a vihar eget-földet megrázó rövid tusája, mely átzúgva bércek s rónák felett, egy megtisztított föld s fölfrissített lég délibábjának hullámain altatja el haragját; nem rózsaujjú hajnalhasadás, melynek bíborát a fölkelő nap vakító fénye öleli fel, hogy áthevítve, éltető sugárként hintse szét a földön: hanem sokkal inkább langyos májusreggeli csendes eső, mely lassacskán szivárog le az anyaföld láthatlan porusain a rája epedve váró gyökerekhez, a továbbfejlődés életerejét kölcsönözve azoknak; a szorgalmas kertész s szántóvető lassú, béketűrő munkája, mely a művelés alá fogott ugart csak idők multával tisztíthatja meg a szelek szárnyán járó gaz és gyomok ártalmas, hasznavehetetlen csiráitól. Az emberiség nevelésének s oktatásának nehéz problémái századokon át s a legernelkedettebb szellemek közreműködésével keresik a szerencsés megoldást s az e téren kifejtett munkálkodás nem kevésbé járult hozzá korunk nagymérvű előrehaladottságához, mint azok a sokszor érdemükön tul magasztalt természettudományi s mechanikai ismeretek, melyek a lelket sokszor hidegen hagyják, a kedélyt el fásulttá teszik, mert hozzákötik a föld rideg göröngyeihez s az emberi élet céljait a bölcső és koporsó közti arasznyi tér keretén belől akarják megvalósítani. A lélek azonban követeli jogait, az atomok mozgási törvényeit nem ismeri el magára nézve is egyedül megbízható mértéknek; életét az érzékelhető világkörén kívül is érvényesíteni vágyakozik; világot teremt az eszmékből, melyek áthatnak a fér és idő végtelenségein is s a látható világból merített tapasztalás minél kíméletlenebb kezekkel szaggatja szét a lélek földet s eget összefűző kötelékeit, annál gondosabban, annál kitartóbban szedegeti össze az összetartó láncszemeket s a lélek titkos vágya, az értelemnek még az istenség mélységeit is átható ereje segélyével lerázni törekszik magáról mindazt, miről tudja, hogy csak muló értékű s csak a föld határai körében érvényesülhet. A világ végokát, az emberi élet végcélját kutató szellem önönmagával vívott haláltusája ez, mely még akkor is bámulatraméltó s tiszteletet paran-29