Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1892 (35. évfolyam, 1-56. szám)

1892-03-13 / 11. szám

protestáns lakosságú tájékokon uj tűzhelyek keletkeznének, honnét a római propagandát űzni lehetne. A magániskolák alapításának lehetősége bizonyára értékes lenne az evang. egyházra nézve, sőt a diasporában nélkülözhetlen is; de a magániskolák tervezett szabadsága, mely a szerzeteseknek is feltétlen engedélyt ad az iskolák vezetésére bizonyos körülmények között: mindez csak uj harceszköz lenne a római egyház kezében az állam joga és az ev. egyház elleni harcban. Hogy a szocialdemokracia is kihasználná a magániskolát saját céljaira, mondanunk sem kell. A porosz állam kormánya nem titkolta, hogy javaslatával a római egyház vágyainak is eleget óhajt tenni. Annyival inkább reményelhető, hogy az evangélikus lakosság aggályait el fogja oszlatni. Még azon körök is, melyek a javaslat iránt a felekezeti iskola különös hangsúlyozása miatt a [legnagyobb rokonszenvvel viseltetnek egyrészt, nem zárkózhatnak el azon veszélyek elől, melyeket a javaslat ugy az állam, mint a prot. egyház fejlődése ellen magában rejt. Budapest, 1892. március 3. Balogh Elemér. Középiskoláink a miniszter jelentésében. ii. A 27 ev. ref. középiskola föntartási költsége 8" 15 millió frtot tett (1889—90-ben 7 6 milliót), az ág. ev. 24 középiskoláé 3 05 milliót (1889—90-ben 2'8 milliót). A költségek többlete is fényes bizonysága intézeteink »versenyképessége fokozatos emelkedésének*. Az unitáriusok két középiskolájának, ugy mint az előző iskola-évben 206,000 frt volt a kiadása. És e milliókhoz az állam összesen 113,780 frttal járult, mely összegből az ev. ref. középiskolák 71,990 forintot, az ág. ev. középiskolák 34,090 frtot, s a két unitárius gimnázium 7700 forintot kaptak államsegélyként. Az ev. ref. középiskolák egy-egy osztálya átlag 3265 frtba, az ág. ev.-nál 3136 frtba, az unitáriusoknál 2985 frtba került (az államnál 4248 frtba). Egy-egy középiskola pedig az ev. ref.-nál 26,804 frtot? az ág. ev.-nál 21,696 frtot, az unitáriusoknál 19,401 (az államiaknál 34,478) frtot használt fel. A hazai középiskolák könyvtáraiban van 485,307 mű 831,769 kötetben; 11,093 tudományos folyóiratmű 61,883 darabban; 190,984 vegyes mű 282,439 darabban. A protestáns középiskolák könyvtáraiban van összesen 323,927 mű 51.7,289 kötetben (a nem protestáns intézetekében tehát 161,380 mű 314,480 kötetben), 4702 folyóirat 24,232 darabban; 107,419 vegyes mű 166,312 darabban (a 130 nem protestánsiskolának tehát 83,565 vegyes műve van, 116,127 darabban.) Az összes középiskolák ifjúsági könyvtáraiban van tankönyv 46,540, és 195,466 ifjúsági olvasmány. Ez összegben a protestáns középiskolák ifjúsági könyvtárai 17,761 tankönyvvel és 74,905 ifjúsági olvasmánynyal járulnak (a 130 nem protestáns iskolának ifjúsági könyvtárában van tehát 26,779 tankönyv és 120,561 ifjúsági olvasmány), És e számok is napnál világosabb bizonyítékai annak, hogy a protestáns középiskolák a gondjaikra bizott ifjúság szellemi képzése minden eszközzel bőven — aránylag az államiaknál bővebben —- rendelkeznek. A testi nevelés, edzést illetőleg elegendő a tavaly nagy ünnepségek közt lezajlott országos tornaversenyre hivatkozni. A legtöbb elismerést, a legtöbb jutalmat a protestáns intézetek ifjai nyerték el, a legtöbb oklevelet a protestáns iskolák tornatanárai kapták. Szóval a jelentésnek középiskoláinkra vonatkozó összes adatai egyrészt az örvendetes haladásnak, a nagy áldozatokkal segített emelkedésnek; másrészt annak bizonyságai, hogy minden intézetünk tudatában van a nemes missziónak, mit a nemzeti kultura fejlesztése érdekében teljesítenie legszentebb feladata. S nálunk, hol e tudathoz a történeti nagy múltnak, a magyar nemzeti szellem hosszú szolgálatának minden édes emléke fűződik: a legszebb siker is biztosítva van. A középiskolákról szóló jelentés II. része a középiskolák tanárairól szól. A kultuszminiszter > különösen fontosnak tartja annak megállapítását, hogy az állami oklevéllel működők száma évről-évre nő, az 1883. évi XXX. tv.-c. 29. §-a — más szóval az ismert kegyelmi szakasz — alapján elismertetté pedig — (1890—91-ben 43-al) apad!* Nagyon természetesnek látszik, hogy a miniszter terveinek, rendeleteinek végrehajtására, szándékainak elősegítésére a garanciát egyedül az állami okleveles tanárokban keresi. De csak látszik. A protestáns iskolák működése, a tanítványok haladása — mint magának a jelentésnek fentebb hivatolt adatai bizonyítják — teljesen megfelelnek a legszigorúbb »állami* kívánalmaknak. E szerint a csak felekezeti képesítéssel és a csak »állami elismeréssel* működők is betöltik hivatásukat. Mint mondani szokás: alfától ómegáig Tehát megvan bennük is a kellő garancia. Ám ennek az oklevelesek számához mért respektálásnak hatását érzik is középiskoláink. Mert a tanárok dotációja mellett egyedül az állami oklevél hiánya az, a miért középiskoláink együttes tekintélye nagyon lassan emelkedik a kultuszminisztériumban. A főigazgatók, kormányképviselők jelentéseire nagy sokára leérkező »az iskola a törvénynek megfelelő« . . . »állapotai kielégítők* stbféle hangulata lakonikus Ítéletek a megmondhatói. Az állami iskolákról szóló jelentéseket »nagy megelégedéssel* és >örvendetes tudomásul« veheti a miniszter. Nekünk ebből nem jut. Az a körülmény különben, hogy a 29. §. alapján elismertek közül a mult iskola évfolyamán 43 lett állami oklevelessé, azt bizonyítja, hogy egy kis megerőltetéssel — kivéve az elaggottakat — valamennyien megszerezhetnék azt a sokszor kívánt oklevelet. A jelentés adatai szerint az ev. ref. középiskolákban működött 232 rendes és 39 helyettes tanár közül 108 rendesnek és 8 helyettesnek van állami oklevele; az ág. ev. középiskolákban működött 213 rendes és 25 helyettes tanár közül csak 52 rendesnek és 9 helyettesnek; a hét unitárius gimnáziumban működő 12 rendes és 3 helyettes tanár közül pedig összesen 2 rendesnek és 2 helyettesnek van állami oklevele. Az ev. ref. középisk. rendes tanárok közül 112, az ág. ev. középiskola tanárok közül 48, az 21*