Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1892 (35. évfolyam, 1-56. szám)

1892-03-10 / 10. szám

lelkészjelölt választattak rendes lelkészekké. Isten áldása legyen az ö lelkészi működésükön! * Lelkész-jelölés. A felső-szabolcsi egyházmegyében a pagonyi egyházba kijelöltettek: Erdélyi Imre ramocsaházai, Szabó Aladár apagyi, Tarczy Károly vencsellői lelkészek. Gönczy István nyíregyházai és Szabó Lajos nyírbátori segédlelkészek. A gemzsei egyházba pedig: Nagy István mogyorósi, Csatáry Zsigmond tényői, Barcsa Endre ajaki lelkészek, Vitéz Ignácz kemecsei, Szabó Lajos nyírbátori segédlelkészek. * Vallásos estélyek Budapesten. A március 2-iki estélyen Kenessey Béla theol. tanár tartott magvas előadást arról, a mi legszebb a világon. Ez a legszebb dolog az Ur dicsőséges ábrázatjára való elváltozás (II. Kor. 3., 18.), mely tételt előadó kitűnő bibliamagyarázattal, találó példákkal világított meg. A környezet, a befolyások ismert természeti törvényét alkalmazta a lelki életre s közelebbről a valláserkölcsi életre, mely ha Krisztus állandó befolyása alá engedi magát, Krisztus példájára alakul, idomul, nemesül, változik át. Fő dolog, hogy folytonosan őt tartsuk szem előtt, hogy az ő lelke által vezettessünk, hogy az ő tökéletességeit engedjük magunkon visszasugárzani. A rendkívül eszméitető, lélektermékenyítő előadást lelkesen megéljenezte a közönség, mely a rossz idő dacára nagy számban jelent meg. Az előimát Papp Károly lelkész, a zárimát dr. Szabó Aladár tartották. Jövő alkalommal dr. Csorba E. kecskeméti törvényszéki biró egy ez alkalomra készített vallásos elmélkedését fogja felolvasni Lahy Dániel s ehhez dr. Szabó Aladár fűz néhány észrevételt. * Középiskolai és tanítóképezdei iskolalátogatók. A közoktatásügyi miniszter a budapesti ref. főgimnáziumhoz iskolalátogatóvá dr. Beöthy Zsolt egyetemi tanárt nevezte ki. — Iskolalátogatókat nyertek a tanítóképezdék is az 1876. XXVIII. t.-c. 2. §-a alapján, még pedig: a nagykőrösi ref. tanítóképezdéhez Berecz Antal, a beszterczei, brassói, medgyesi, nagyszebeni és segesvári ág. hit. ev. képezdékhez dr. Heinrich Gusztáv, a nagyenyedi ref. képezdéhez dr. Kiss Áron, a felsőlövői ág. ev. tanítóképezdéhez dr. Medveczky Frigyes, a selmeczbányai ág. ev. tanítóképezdéhez Péterffy Sándor, a szarvasi és eperjesi tanítóképezdékhez Sebestyén Gyula, a debreczeni ref. tanítóképezdéhez Tóth József, orsz. közoktatási tanácstagok küldettek ki az 1893

/2~ik iskolai évre a közoktatásügyi miniszter által. * Protestáns jótékony hangversenyünk, melynek jövedelme a Zuglóban építendő ref. imaházra van szánva, fényesen sikerült f. hó 4-én, a jótékony célra ,is hozott 1200 frtot. Az előadások fénypontját Jókai Mór humoros felolvasása képezte, »Szatyor« címmel. A komáromi kis kollégium életéből vett kitűnő rajz a kollégium tanító személyzetének közköltségen tartását irja le, a mint a komáromi jó kálvinista családok felváltva főztek a tanítóknak s a mendikánsok vagy dárdások két rúdon vitt szatyorban naponként behordták az ételeket a kollégiumba. Azután elmondta a koszorús iró, hogy a komáromi kollégiumnak hogyan vetett véget a nagyravágyás daemona, midőn a jó komáromiak a pápistákénál 10 öllel magasabb toronyépítésbe fogva, a kolosszális toronyba minden pénzöket beleölték, azután a kollégium összes alapítványait s beleépítették. A fényes, nagy alapítványok, irja végül, a melyek a szellem nemesítésére voltak szánva, mind átváltoztak kővé, fává, rézzé. A mi szép kollégiumunk fentartására nem maradt több fenn egyetlen egy patrónusnál. Az az egy utolsó patrónus volt a »szatyor«. Ezt nem lehetett zálogba bevágni. Az volt a szerencse. Már az én »humanissimus« koromban (retor, poéta, logiksu) egyesegyedül a szatyor tartotta fenn a kollégiumot. Ez volt az utolsó dominiumunk, utolsó fundatiónk, utolsó kapitálisunk. És a szatyor még mindig fentartotta az iskolát. Hat tanárnak adott életmódot. Mindent elprédáltunk a nagy dicsőségért, csak a vándorló asztalunk maradt meg. Szégyenkedtünk vele; de megéltünk vele. Mikor aztán a nagy szabadságharc kitört, a hogy sok más régi dolog elenyészett, azokkal együtt a kollégium szatyra is elmúlt. Most már aztán az én szülő eklézsiámnak nincsen kollégiumi szatyra; hanem iskolája sincsen. A tanárok, a diákok szélylvel mentek, ki erre, ki arra: a szép kollégium háza elébb kisdedóvó lett, mostan községi elemi iskola. * A Magyar Protestáns Irodalmi Társaság anyagi helyzete, mely a pénztárnok számadásából a pénzügyi bizottság elé tárult, nem valami kedvező. A Társaság 1891. évi bevétele volt 8815 frt 87 k,r kiadása pedig 7284 frt 43 kr. igy a pénztármaradék 1892-re 1531 frt 44 kr. Megdöbbentő és elszomorító a pénztárnok ama jelentése, hogy a tagsági díjakból mult év folyamán összesen 3312 frt 10 krral kevesebb folyt be, mint a menyi a költségvetésben előirányoztatott s ennek folytán a mult évi költségvetés által előirányzóit kiadásokból 2038 frt 70 krnyi számla esik a folyó évi költségvetés terhére. A tagok száma ugyan szaporodott, mert 1890-ben a tagok száma 1022 volt, most pedig 1139; de ha a tagsági díjak befizetését a tagok oly mérvben hanyagolják el, mint a mult év folyamán, nagyon félő, hogy e jól indult Társaságunk is innen-onnan ama szomorú emlékű alkotásaink közé fog tartozni, a melyeket egy pillanatnyi fellángolás megteremtett, de [aztán a kitartás és érdeklődés hiánya lassanként tönkre tett. Távoztassa el ezt prot. közönségünk és ne engedje tengődni ezt a Társaságot, mely egyetemesebb szellemi érdekeit hordja szivén! A választmány és közgyűlés elé terjesztendő költségelőirányzat a f. évre 9839 frt 51 krnyi bevételt és 7958 frt 58 krnyi kiadást praeliminál. A Társaságnak 1891. december 31-én volt 44,300 frt 62 krnyi vagyona részint 5%_o

s

magyar papirjáradék kötvényekben, részint pártfogói és alapító tagsági kötelezvényekben, takarékpénztári könyvekben és a készpénz pénztármaradékban. A választmányi gyűlés március 25-én, a közgyűlés pedig március 26-án lesz, melyekre a meghívók a legközelebbi napokban küldetnek majd szét. * Egyházkerületi választások a Dunamelléken. Dunamelléki egyházkerületünkben a napokban bontattak fel a konventi világi képviselőkre és kerületi világi tanácsbirákra másodszori szavazásra beérkezett szavazatok. Konventi rendes képviselők lettek 245 szavazatból az első szavazásnál többséget nyert Szilágyi Dezsőn kivül Szilassy Aladár 186 szavazattal és Karap Ferencz főrendiházi tag 145 szavazattal; póttagok Vécsey Tamás és Balogh Imre; az egyházi képviselők, névszerint Sziládi Áron, Baksay Sándor és Kovács Albert már az első szavazásnál megkapták a többséget. Egyházkerületi tanácsbiróvá megválasztatott Antos István földbirtokos 160 szavazattal; Darányi Ignácz, ki 121 és Ballagi Aladár között, ki 99