Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1892 (35. évfolyam, 1-56. szám)
1892-03-10 / 10. szám
szavazatot nyert, ujabb szavazást rendelt el a rendkívüli kerületi gyűlés. * Zsinatunk második ülésszakának eló'értekezlete f. hó 8-án tartatott meg Lónyay-utcai főgimnáziumunk nagytermében. Az értekezlet elhatározta, hogy tekintettel az országgyűlésen folyó fontos tárgyalásokra és arra a körülményre, hogy 14 zsinati képviselő egyszersmind országgyűlési képviselő is, a zsinat ülései délután 4 órakor tartassanak. * A dunamelléki ev. ref. egyházkerület f. hó 7-én d. e. 10 órakor rendkivüli közgyűlést tartott Szász Károly püspök és JDécsey Lajos e. m. gondnok elnöklete alatt. A közgyűlést Szász Károly emelkedett szellemű imával megnyitván ugyanő bejelentette, hogy a kerület főgondnoka gr. Tisza Lajos könnyebb, de mégis szobához kötő betegsége miatt a gyűlésen nem lehet jelen, majd kegyeletes szavakban emlékezett meg kerületünk kiváló halottjairól: Üíerkápoly Károlyról, Gönczy Pálról és Szalay Ferencz külső-somogvi esperesről. Azután felolvastattak a szavazatbontó bizottság jegyzőkönyvei a konventi képviselők és egyházkerületi világi tanácsbirákra beadott szavazatokról. Ezek eredményéről annak idején értesítvén t. olvasóinkat, most csak azt említjük meg, hogy a konventi egyházi pót-kepviselők közé, miután Filó Lajos ismét lemondott (felettébb csodálkozunk azon, hogy Filónak, ki évek óta mindig mindenről lemond, még folyton akadnak egyházak, melyek szavazataikat reá adván, alkalmatlankodnak a bizalommal!) Koncz Jmre vértesaljai esperes vétetett fel a legtöbb szavazatot nyertek közül. A bizottsági jelentés kapcsán dr. Antos István megválasztott egyházkerületi világi tanácsbiró felhivatott az eskü letételére, mi megtörténvén," a közgyűlés rokonszenves üdvözlése mellett foglalta el tanácsbirói székét; ugyané bizottság jelentése alapján a világi tanácsbiróságra dr. Darányi, Ignácz és dr. Ballagi Aladár között a szűkebb körű szavazás elrendeltetett. Szász Károly püspök bejelentvén a nagykőrösi tanító-képezde egyházkerületi igazgató tanácsosának, Kalocsa Balázsnak elhunytát, helyére a közgyűlés közfelkiáltással Ádám László nagykőrösi ügyvédet választotta meg. Ez előzetes kisebb ügyek után előterjesztetett az a birtokvételi ajánlat, melynek tárgyalása végett a mostani rendkivüli közgyűlés összehivatott. Az egyházkerület részéről régebben s többször kifejezett óhaj volt, hogy a budapesti theol. akadémia vagyona értékpapírok helyett földbirtokba fektettessék; most Fehérmegyében Seregélyes határában ajánltatott fel egy 1233 holdas (1200 • ölével) birtok előnyösnek látszó vételárral és mindjárt 12 évre szóló bérleti szerződéssel. Az ajánlatot — miután előbb a birtokot Kodolányi Antal, a földhitelintézet hivatalos becsüse megbecsülte — a kerületi elnökség véleményadás végett átadta a kerületi jogi, pénz -ügyi és gazdasági hármas bizottságnak, majd előterjesztette a theologiai választmánynak is s miután ezek január 6-án, február 20-án és március 7-én tartott gyűléseiken megtették a szerződésekre észrevételeiket s ajánlólag terjesztették fel az utólagos jóváhagyás fentartásával megállapított adás-vevési és haszonbérleti szerződéseket: a birtokvételi és szerződési ajánlatot többek felszólalása után elfogadta s a szerződések aláírásával az elnökséget megbízta, felkérvén és felhatalmazván Őt egyszersmind arra, hogy a vételár lefizetésére s illetőleg az értékpapírok, különösen az akadémia takarékpénztári részvényeinek eladására nézve a legalkalmasabbnak mutatkozó időt és módot válaszszák ki s esetleg inkább valamely hitel müvelettel törlesztessék a vételár, mintsem hogy a takarékpénztári részvények (20 darab) mind egyszerre eladattassanak. Az ajánlott birtok vételára 235000 frt. A bérleti ajánlat pedig holdanként 9 frt. A theol. akadémiának az értékpapírok után eddig legnagyobb jövedelme 11420 frt volt, mig a birtok bérlete után lesz 11750 frt fix jövedelme. A számok egyelőre megnyugtatók s örömmel vesszük, hogy theol. akadémiánk, a mint a nép mondja : egy »kis örököt« szerzett magának s egyelőre nincs semmi okunk abban sem kétkedni, hogy az a bérlet, mely holdanként 9 frtot igér, teljesen reális is lesz, habár a mai bérleti viszonyok között bizony csaknem a maximalis összeg. — A közgyűlést d. u. 2 órakor Szász Károly buzgó imája zárta be. — Adja Isten, hogy theologia-akadémiánk most, midőn ingatlant szerez, még megingathatatlanabb alapokra nyugtattassék! A nagy és áldott emlékű alapító, hogy jól megfundálta, mutatja a folytonos gyarapodás és fejlődés; legyen ez ezután is állandó és növekvő! * Comenius ünnepélyek főiskoláinkon. Debreczenben március 28-án tartják meg az ünnepélyt a főiskola imatermében, hol Joó István tanítóképezdei igazgató fog emlékbeszédet tartani s az ünnepélyt a főiskolai énekkar nyitja meg s rekeszti be. — Pápán szintén az énekkar közreműködésével és alkalmi beszédekkel tartják meg az ünnepélyt március 28-án; az alkalmi beszédeket dr. Horváth József és Boros István tanárok mondják. * Az álló irás behozatala. Az orsz. közoktatási tanács nyelv- és történettudományi osztálya mult heti ülésében több iskolakönyvön kivül azzal a jelentéssel foglalkozott, melyet a Kármán Mór dr., Szuppán Vilmos, Csapodi István dr., Hoór Károly dr. és Vajda Pál tanácstagok és szakértőkből álló bizottság az álló irás behozatala tárgyában tett. Miután az álló irás föltétlen előnye a dűlő írással szemben még nincsen minden kétséget kizáró módon elismerve, s miután ugy a bizottságban, mint ujabban a szakirodalomban is figyelemreméltó felszólalások történtek a dűlő irás megtartása érdekében, annálfogva a szakosztály a dülö irás kiküszöbölését még korainak mondja. Azt ajánlja a közoktatásügyi kormánynak, hogy az álló és dűlő irás összehasonlítása végett tervszerű kísérleteket végeztessen és ezeket szakbizottsággal megfigyeltesse. A kiserletek végzésére nézve elfogadtatott a bizottság által kidolgozott utasítás. * A jövő egyházi és iskolai politikájára némi világot vet a trónbeszéd és a képviselőház többségének felirata. A trónbeszéd ide vonatkozó helyei azt mondják: »A vallási ügyeket illetőleg bizton reméljük és elvárjuk, hogy az egyház és az állam magasztos hivatásaikat, kölcsönös érdekeik és jogkörük megóvása mellett, azon hagyományos összhangzásban fogják teljesíteni, mely mint egyik fő biztosítéka az általános jogrendnek és vallásosságnak, kedvelt Magyarországunkban egyház és állam közt mindkettő érdekében és javára századok óta fennállott. A közoktatás érdekében több oly javaslat fog alkotmányos tárgyalás alá kerülni, mely részint annak belterjesebb fejlesztését és általános színvonalának emelését, részint a néptanítók anyagi helyzetének javítását célozza.« A válaszfelirat e kérdésekben igy nyilatkozik: »Felséged legmagasabb trónbeszédében a vallási ügyekre nézve azon biztos remény és uralkodói kívánat lett kifejezve, hogy az egyház és az állam magasztos hivatásaikat — az eddig fönnállóit összhangban fogják teljesíteni. Biztosítjuk felségedet, hogy ha a cél elérésére a mi közreműködésünk szükségessé válnék, minden tőlünk telhetőt elkövetünk arra nézve, hogy a kölcsönös érdekek és jogkörök megóvása mellett az egyház és az állam közötti összhang föntartassék. Hivek maradunk egyébként a jogegyenlőség azon magasztos elvéhez, mely törvényeinkben