Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1892 (35. évfolyam, 1-56. szám)

1892-03-03 / 9. szám

»Az egyházalkotmány főbb elvei« (III) cítnü rovat alatt, 26—58. lapokon, kizárólag a zsinat asztalán levő javaslatok részleteivel foglalkozik a mű, felölelve mindazon javaslatokat, melyeket megyék és kerületek készítettek, belevonva az ev. ref. egyház zsinata által (1881.) készített egyházi törvényeket is. Nunc venio ad fortissimum! . . . Itt következik az ág. ev. egyetemes egyház vagyona és pénztári állásának részletes kimutatása, az egyes egyházakban, a középiskolákban. egyházmegyéknél, egyházkerületeknél, egyetemes egyháznál, nyugdíjintézetekben, gyámintézetekben és ezek összesítése. A 60—117. lapokon a magyarhoni ág. ev. egyházak ingatlan és ingó vagyona van felsorolva egyházkerületek, egyházmegyék és egyes egyházak szerint, a következő rovatok alatt: a) esperesség: b) egyház neve; c) templomtorony: d) lelkészlak és melléképületek : é) iskola és tanítólak;/") egyházfi-lak és melléképületek : g) temető- őr vagy sírásói lak s mell. ép.: h) szegényház : i) bérházak: j) összes érték: k) kert területe; í) szántó és rét területe; m) legelő és erdő területe; n) temető területe: o) faiskola területe; összes terület és összes érték. A 1.18—147. lapon az ev. egyház tőke-vagyona ilyen rovatok alatt: 1. egyházmegye s egyház neve; 2. végrendeleteken; 3. alapító leveleken: 4. betábl. kötvényeken; 5. jótállásos kötvényeken; 6. takarékpénztárakban ; 7. állampapírban : 8. intézeti részvényeken : 9. tartozás, 10. készlet; 11. összes érték. A 148 — 205. lapon a bevételek és kiadások ismét, mint mindenütt egyházmegyénként, egyházanként, különkülön vannak felsorolva, részletezve. A 206—263. lapokon a lelkészek és tanítók fizetése: készpénz, offert: szántó és erdő, termény, stóla és anyakönyvi kivonat, vegyes és összesítés rovatok alapján. A 264—271. lapokon a közép- és főiskolák pénztárai és vagyona, statisztikai kimutatással a tanulókról vallás szerint, a tandíj, tanárok, továbbá a vagyonkimutatás s a bevétel, kiadás és a vagyon, tőke alrovatok szerint adnak egy tanulságos képet! Azután következik a 60—117. lapokról az ingatlan vagyon összesítése, a hol már az alrovatok is milliókkal számolnak; továbbá az évi bevételek és kiadások összesítése ; a tiszti fizetések összesítése s végül a 278. lapon a tőkevagyon összesítése, a mi kitesz: 5.023,538 frtot; Érdekes még, ámbár minden rovat s minden lap érdekes, de különösen érdekes mégis a 282 — 339. lapokon az ev. egyetemes egyház vagyona és terheinek összesített kimutatása, a hol fel vannak tüntetve a lelkészi és tanítói fizetések és az. hogy a lelkészi fizetési minimum (800 frt) és a tanítói fizetési minimumhoz (400 frt) mennyi kívántatnék minden egyes községben, s végül kihozza, hogy az összes lelkészi fizetés rug 638,394 írtra, ehhez kellene még a megállapított minimum kiegészítésére 84,580 frt, a tanítói fizetésekhez 112.576 frt. Hogy mindezek honnan volnának előteremtendők, erre megfelel a nagy arányokban dolgozó tudós szerző a könyv elején, a XX—XXII. lapon. t. i. egy egyetemes alap jövedelméből és 250 ezerforintnyi államsegélyből, melyet az állam helyett fentartott iskolák ellátása és berendezésére jogosan vél követelni az államtól. »Megmondhatnők mindezeket az állam nagyjainak — im — egyházi törvényhozásból az állam törvényhozásának őszintén s nem hiszem, hogy akadjon miniszter, avagy képviselő a parlamentben, ki tőlünk a segélynek nevezhető államsegélyt egyszerűen megtagadhatná*. . . Szól még a munka a katonai lelkészek jelenlegi viszonyairól s a legsürgősebb reformjavaslatról e tárgyban; továbbá van egy tervezet is csatolva függelék gyanánt egy »Thurzó prot. irod. és könyvnyomda részvénytársasága alakítása céljából, egy napilap kiadása végett. Van még sok apróbb-nagyobb, jelentékenyebb és kevésbé jelentékeny részlet; de ki győzne egy 372 lapra terjedő s oly sok számadatot feltüntető művet akként ismertetni, hogy minden részletre reámutasson!? Hanem ott van a jelentékeny, a nagy horderejű munka maga. Szerintem e nélkül egyházunknak egy vezérférfia s egy zsinati törvényhozó sem lehet el, a ha magasabb igényekkel s magasabb szempontból kiván szólani az egyház jelen fentartása és jövőjének fejlesztéséhez ! Vajha nálunk, ev. reformátusoknál is akadna valaki, aki a nagy egyházak szavazásainak számítgatása s a conventi képviselők választásának esélyei helyett egyily nagy horderejű munkával lépne elő, hogy ennek alapján a mi vezérembereink is az egyház belső építésének munkájához foghatnának s ne rágódnának majdnem egyedül az egyházpolitikai kérdéseken, meg administrationális ügyek felett! . . a mikből egy zsinaton is sok volt s mégis ugy látszik, hogy e második zsinatot is azokkal fogják betölteni! Arra a méltán kelhető aggodalomra, hogy miként volt lehető ez óriási adathalmazt igy összehordani, felvilágosítást ad szerző a 278. lapon, midőn igy szól: »az adatok begyűjtése 2300 levelembe került« sat. Nem akarok nagy szavakat, dicsőítéseket, magasztalásokat mondani, midőn ez adatokban gazdag műnek vázlatos ismertetését végzem; de annyit merek mondani, hogy a tudós püspök s nagyhírű szervező és egyházkormányzó magának is, de még inkább egyházának emléket állított müvében, melynek egyik oldalán tisztán szemlélhető az ev. ág. egyetemes egyház múltja és jelene, másikon rajzolva van nagy vonásokkal jövőjének a képe! Kívánatos, hogy mindkét egyház zsinati tagjai a müvet megérdemlett, figyelemben részesítsék! Görömbei Péter. BELFÖLD. Válasz dr. Herezegh Mihály úrnak. Dr. Herezegh Mihály budapesti egyetemi tanár ur nyilatkozik ama vád ellen, melyet »Újdonsült ultramontán izmus« cím alatt én hoztam nyilvánosságra ellene, és lovagiasságomra hivatkozással válaszra szólit fel.