Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1892 (35. évfolyam, 1-56. szám)

1892-01-07 / 1. szám

1. szám. PROTESTANS EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP. 9 tékben hathat Olaszország vallásos problémáinak megoldásához, mint a külföldi protestánsok által az országba belevitt propaganda, nem szorul magyarázátra. Az áldásos Gusztáv-Adolf egyesület 45-ik görlitzi egyetemes közgyűléséről közzétett múltkori tudósításunkat még azzal egészítjük ki, hogy az egyesület 7 fiók- és 9 nőegylettel (ma 1810 + 470) szaporodott. A 45 főegylet a mult évben 963.055 markot fordított a ker. szeretet művének gyakorlására. A központi egyesület 1 millió 154.867 markot bevételezett, s mai tőkéje 2,648.963 markot tesz. A nagy szeretetadományt 17.706 markot JSippold jénai tanár buzgólkodására a württembergi wangeni, mig a kisebbeket, egyenként 5573 markot,"az erdélyi zeplingi s a pozeni feuersteini gyülekezet kapta. — Hasonló buzgóságot fejt ki az Egyet. ev. prot. misszió-egyesület is, mely ez idei évi nagygyűlését okt. 6—8. napján Bréma városában tartotta. 1883 óta fiókegyesületeinek száma 200-ra, tagjainak száma pedig 18.000-re emelkedett. Évi bevétele 42,855 markot tesz. Működésének főterét Japán képezi, a hol 3 gyülekezetet, 3 további lelkészi állomást, egy theol. akadémiát, több különböző iskolát s egy nagyobb irodalmi vállalatot létesített és szervezett. Japán az evangyéliomot a modern német thelogia világánál nyeri, s ez irányban működik a misszió-egyesület is a jezsuiták erőltetett tolakodásaival szemben. Dr. Szlávik Mátyás. NEKROLOG. Kerkapoly Károly. Nemzeti, egyházi és tudományos közéletünk e nagy halottjának életrajzi adatait és temetésének lefolyását a következőkben ismertetjük : Kerkapoly Károly született 1824. május 15-én Szent-Gálon, Veszprém megyében. Középiskolai tanulmányait Pápán és Pozsonyban végezte; 1846-ban az ügyvédi oklevelet is elnyervén, csakhamar meghívást kapott Pápára, hogy az ottani ref. kollégiumban a bölcsészeti studiumokat adja elő. Kerkapoly ezt a meghivást. a legnagyobb örömmel fogadta el, mielőtt azonban uj állását elfoglalta volna, 1847 tavaszán a hallei egyetemre iratkozott be, miglen az ottani forrongás és a 48-as hazai forradalom hazaszólították. Itthon részt vett a szabadságharcban s csak a forradalom leveretése után foglalta el tanári állását, a melyet 1865-ig viselt. Időközben kiadott műveiért az akadémia levelező tagjai közé választotta. Ugyancsak az 1859—60-ik évben kemény irodalmi harcot vivott a protestáns autonómia ellen irányzott királyi pátens ellen. S ebben a küzdelemben olyan számottevő kritikai képzettséget árult el, hogy a politikai körök figyelmét egy csapásra magára vonta. Főbb művei: Protestáns egyházalkotmány (Pápa, 1860.), Világtörténet észtanilag előadva (Pest, 1860.), Tiszta észtan (I. Ismerettan 1862., II. Gondolattan 1863.), Publicistái dolgozatok az 1865—68. évi országgyűlés alatt (Pest, 1869.). Politikai szereplése 1865-ben kezdődik, mikor az enyingi kerület képviselőjeként Pestre került. Egyike volt a Deák-párt legtanultabb és legtehetségesebb tagjainak. Nagy tehetsége, kiváló szónoki ereje és képzettsége révén rohamosan emelkedett, Andrássynak csakhamar kedvence lett s mint hadügyi biz. előadó, katonai ismeretével általános bámulást keltett. Nemsokára honvédelmi államtitkár lett s a honvédelem népszerű ügyét bámulatos szorgalommal és szakértelemmel szervezte. 1870-ben Lónyay M. távozásával pénzügyi miniszterré neveztetett ki, s e nehéz tárcát a legválságosabb időben 3 évig kezelte, míglen, mint maga mondá búcsúbeszédében, »a roppant terhek alatt leroskadott«. A király a belső titkos tanácsosi címmel tüntette ki. 1874-ben hosszabb külföldi utazás után ismét a tanári pályára lépett, elfoglalván a budapesti egyetemen a politika tanszékét, melyre még 1868-ban b. Eötvös József nevezte ki. Ez állásban maradt egész haláláig. Tanszéke — mint Vécsey Tamás mondá búcsúztatójában — igazi sella curilis lett, melyről logikus és kritikus szelleme lebilincselte a hallgatók figyelmét. Magasztos eszméit nem hordta ugyan össze a betűk garmadájába, de politikai és közgazdasági előadásainak aranykalászait tele marokkal aratták tanítványai. Egyetlen órájának hallgatása nagyobb lendületet adott a fiatal léleknek, mint százlapos felolvasás. Megjelenése már maga is oktató volt. Életbölcseségre oktatott, Élő példája a puritán egyszerűségnek, a világos gondolkodásnak, a nyugodt itélő tehetségnek. Tiszteletet parancsoló reprezentánsa a törzsökös magyar typusnak. Betegsége régebbi keletű. A nyáron ujult meg régebbi hátsebe, melyet először a nyáron, utóbb az ősz végén operáltatott. Kiállotta, de testi ereje megtörölt. Az Őszi konventi üléseken már nem vehetett részt, a zsinati tárgyalásokon megjelent ugyan, de már nem szólott a kérdésekhez. Haláláról özvegye, szül. Gömbös Petronella, a budapesti egyetemi és a pápai főiskolai tanárikar adtak ki gyászjelentést. Temetése az állami, egyházi és tudományos közélet kitűnőségeinek legélénkebb részvételével ment végbe jan 2-án. A pápai főiskola, melynek az elhunyt 16 évig volt tanára, három tagű küldöttséggel képviseltette magát (vezetője Kiss Gábor) és díszes köszörűt tétetett a ravatalra. A gyászszertartás alkalmával Szász Károly püspök, ki Papp Károly lelkész, Hamar A. és György László segédlelkészek kíséretében jelent meg, következő gyászbeszédet mondott: »Az az esztendő, mely egész lefolytában Kerkapoly Károlyt szenvedni s fokról-fokra hanyatlani, kedveseit, barátait pedig érette aggódni és gyógyulásán reménykedni látta, nem mehetett sírjába a nélkül, hogy őt is magával ne vigye. Mikor az év utolsó napja délestjén már hamvadó gyertyáit oltogatta, kioltotta azt a mécset is, mely egy nagy szellem, egy fényes elme, egykor fényesen lobogó s annyi világosságot terjesztő fáklyájának utolsó lobbanása vala s vele együtt eloltotta a hű nő reményeinek és kétségeinek egyre halványuló utolsó szikráját is s hagyta maga után a fájdalom és kétségbeesés néma éjszakáját. melynek sötétségét csak egy csillag reszkető sugara világítja meg: a vigasztalást igérő hit csillaga. Csen-2