Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1892 (35. évfolyam, 1-56. szám)

1892-02-18 / 7. szám

szerkesztett névtár, melyet érdekes egyháztörténelmi rész, a görgényi egyházmegye története előz meg, melyben Disznajó, Felfalu, Gernyeszeg, Holtmaros, Maros-Jára, Kis-Ilye, Komlód-Oroszfája, Köbölkút és Körtefája egyház­községek múltjának és jelenének érdekes rajza olvasható. Maga a Névtár elől az egyházkerületi, majd a kerületből való egyetemes egyházi testületek hivatalos személyzetét ismerteti, azután első sorban a 19 egyházmegye hivatalno­kainak, gyülekezeteinek, majd a 9 püspöki vizsgálat alatt álló gyülekezetnek, végül a 7 kollégiumnak névtári adatait közli. Legvégén összesített statisztika, az egyházi hivatalnokok és gyülekezetek betűrendes névsora található. A Névtár adatai szerint van Erdélyben 528 anya-, 215 leányegy­házunk, 482 szórvány, 371,936 református lélek, 470 rendes, 28 kör-, 25 segéd- és 17 nyugalmazott lelkész; 446 ref. iskola, 542 ref. tanító. Az 536 lelkészi állomás között csak 81 van I-ső osztályú, azaz olyan, hol a fizetés a 800 frtot fölözi, a többiek ennél mind csekélyebb fizetést adnak az evangéliom szolgáinak. Boldog lehet az az országrész, hol a XIX. század végén ily csekély javadal­mazás mellett művelt, lelkes, szóval alkalmas munkások találhatók az evangéliom számára! ** Az Athenaeum Kézi Lexikona, melyet szak­férfiak közreműködésével dr. Acsády Ignácz szerkeszt, immár a 9-ik füzetnél jár. A füzetet díszítő mümellékletek egyike a Brit szigetek nagy szines térképe, a másik az öt emberfajnak szines képtáblája. Maga a szöveg a Csepp­folyós — Degradatio közti anyagot öleli föl s igy e füzetben a C betű véget ér, s megkezdődik a D. Az egész vállalat összesen 40 füzetből fog állani, melyek kéthetenkint jelennek meg; egy fűzet ára 30 kr. Legcélszerűbb 10 fü­zetenkint á 3 frt előfizetni, mely összeg az Athenaeum kiadóhivatalához Budapestre küldendő. ** Nyilatkozat. E b. lapok f. évi 6-ik számában dr. Bakonyi Lajos úr szives volt a »Prot. Szemle« ez évfolyama első füzetének bírálatában az én »Könyvismer­tetés «-emmel különösen bőven foglalkozni és pedig reám nézve lesújtó eredménynyel. Nem kétlem, hogy jóhiszemű­leg s tárgyilagosan igyekezett eljárni, mert különben nem reflektálnék reá. Saját szellemi termékeimnek pedig magam hivatott birája nem lehetek s azért ha valaki az én köz­leményeimben kifogásolni valót talál, felteszem, hogy az ő álláspontjáról (a mely lehet helyes is, helytelen is) arra magát jogosítottnak hitte. Van azonban t. birálóm Ítéleté­ben két pont, melyeket megjegyzés nélkül nem hagyhatok. Az egyik, mintha én az általam ismertetett könyv 2 beszé­dét meg sem értettem volna. Én igen kérem a t. biráló urat, szíveskedjék e két beszédet még egyszer vagy kétszer, de figyelmesen átolvasni s bizonyára meg fog győződni, hogy nem én voltam az, ki e beszédeket meg nem értette; a mi azt sem zárja ki, hogy a t. biráló úr hozzá még az én ismertetésemet is félreérthette. A másik megjegyzé­sem pedig arra vonatkozik, mintha én az ismertetett könyv írójára »Sylva panegyrikát* akartam volna irni, mit is, mint objectiv iróval szemben használt s objectiv kritikus tol­lához méltatlan vádat, visszautasítok. Egyébként igen köszö­nöm t. biráló úr szives figyelmét, hogy általános elvét, hogy t. i. a bírált írókat nem nevezi meg, reám is alkal­mazta s igy szégyenemet a személyes megnevezéssel nem fokozta: mivelhogy azonban én az általa holtra birált ismertetésért mindannak dacára a felelősséget mindig kész­séggel viselem s azt magaménak vallani épen nem restel­lem, ezennel bátor vagyok pótolni t. biráló urnák gyön­gédségből eredt szives mulasztását. Nevem : Stromp László. ** Magyar Gazda. Beküldetett hozzánk a »Bácskai Gazda« népies irányú gazdasági havi folyóiratnak a mult évben megjelent 6 első száma. Átlapozva e füzeteket, azok tartalmát, irányát és előadási módját, olyannak talál­tuk, hogy e lapot jó lélekkel ajánlhatjuk a lelkész urak becses figyelmébe a célból, hogy azt a földmivelo nép gazdasági művelődése érdekében híveik között terjeszszék. — E lap a folyó évtől kezdve »Magyar Gazda« címen jelenik meg. Terjedelme egy füzetnek 1 ív; alakja nagy 8-ad rét, színes borítékba fűzve, kivágva. Ára egész évre 2 frt; félévre 1 frt. — Előfizethetni Zentán Tóth Lajos gimn. tanár laptulajdonos- és kiadónál. Megemlítjük még, hogy e szaklapot a földmivelésügyi miniszter ur helyes irányánál fogva saját hatáskörében megrendelésre és terjesztésre rendeletileg ajánlotta. ** Volt-e Speratus Pál Budán ? A Szlávik kar­társunk által felvetett ezen nyilt kerdésre egyszerűen és határozzttan nem-mel felelek. Boldogult atyám, Révész Imre ugyanis »Révai Biró Mátyás életrajza és művei* című munkájának 21. lapjára, hol szintén állította Speratus budai rövid szereplését, később irónnal sajátkezüleg ezt jegyezte be: »Speratus sohasem volt Budán. Lásd életét Pressel-től. Die Váser und Begründer der Lutherischen Kirche. VIII. 15. lap. Ezenkívül lásd Raupach-ot és Engel­hard-ot.« Pápa, 1892. február hó 15. Révész Kálmán. KÜLÖNFÉLÉK. * Személyi hirek. A selmeczbányai evangelikus líceumnak a napokban nagy ünnepe volt. Agg igazgatója, Breznyik János királyi tanácsos ötven éves tanári műkö­désének jubileumát ülte meg. Az iskolai tanács tagjai és a líceumi tanári kar testületileg vonultak az igazgató laká­sába, hol Ilandcl Vilmos lelkész intézett beszédet a jubi­lánshoz. ki meghatottságtól remegő hangon fejezte ki köszö­netét. Az ünnepélyt diszlakoma fejezte be, melyen Farbalcy István országgyűlési képviselő is részt vett. * A Mária Dorothea egyesület köréből örven­detes dolgokat közöl a választmány által hozzánk is bekül­dött jelentés. Az egyesület, mely a magyar tanítónők, nevelőnők érdekeinek előmozdítását és a nemzeti nőne­velés ügyének fejlesztését tűzte feladatául, noha csak 7 éves, mégis meglepő eredményeket mutat fel. Létesített egy szép »Otthon «-t, melyben 6 állandó bennlakó munka­képtelen és 81 ideiglenesen ott tartózkodó tanítónő élvezte az egyesület jótéteményét. Építtetett fürdőházat Gzeméthén (Sárosm.) hol öt beteg tanítónő nyert ápolást és ezen kivül 8 hires fürdőben 14 kedvezményes helyet biztosított enyhülést kereső tagjai számára. Budapesti elhelyező iro­dája közvetítésével 35 munkakereső művelt nőnek adha­tott kenyeret. E jótékony működéséhez járul szellemi és közművelődési tevékenysége. Könyv kiadóvállalatában 7 kötet értékes munka látott napvilágot. Tagjai a mult évben közel száz közművelődési előadást rendeztek az ország külön­böző részein. A folyó évben Budapesten kiváló szakférfiak által művelt nők számára érdekes felolvasási cyclust rendez az egyesület. (Eddigelé dr. Beöthy Zsolt és dr. Ballagi Aladár egyet, tanárok tartottak felolvasást.) Életre való szellemi tevékenység foly az egyesület »tanítónői szakosztálya* körében is, mely immár értékes könyvtárt létesített, havonként felolvasásokat tart, sat. Az egyesület iránt a közönség művelt osztályaiban évről-évre növek­szik a rokonszenv és pártolás. Mutatja az egyesület anyagi helyzete. A mult évben 17 és fél ezer frt volt a bevétele, tiszta vagyona már 75 ezer frtra emelkedett, tagjainak száma 743, kik közt 670 rendes. 73 alapító. Alapító tag­sági díj 50 frt, rendes tagsági díj (3 évi kötelezettséggel)

Next

/
Thumbnails
Contents