Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1892 (35. évfolyam, 1-56. szám)

1892-02-18 / 7. szám

évenként 2 frt. Az Otthon élén Herich Károly né áll, az elhelyező irodát Radnay Jenőné vezeti, az egyesület elnöke gróf Csáky Albinné. Az egyesület febr. 21-én tartja 7-ik közgyűlését. * A gyülekezetek életéből. A radna-lippai ref. rgyház nevében Fogarasi Bálint körlelkész és az egyház gondnokai gyüjtőivet bocsátottak ki, templomépítés alapjára. Lippa egykor egyik fénylő pontja volt az evangéliomnak hazánkban s ma egy kis oázt képez az arad- és temesmegyei oláhság között. Ugy egyházi, mint magyar nemzeti szempontból sietnie kell tehát a református társadalomnak megmenteni e fontos pozicziót a »magyar vallás* számára s legközelebb összehordani filléreit, hogy itt egy református templom hirdethesse a letűnt szép multat s a reményteljes jövendőt! Az adományok a radna-lippai ref. lelkészi hivatalhoz Lippára küldendők. * Protestáns középiskoláink anyagi haladásáról a közoktatásügyi miniszter legutóbbi jelentése szerint következő adatok tanúskodnak. Az 1883. évi középiskolai törvény életbe léptetése óta iskolaépítési célokra kiadatott: a nyíregyházi evang. főgimnáziumnál 71 ezer frt, a békéscsabai ev. gimnáziumnál 7.400 frt, a mezőtúri ref. főgimnáziumnál 94 ezer frt, a nagyenyedi ref. főgimnáziumnál 100 ezer frt, a budapesti ref. főgimnáziumnál 198 ezer frt, az eperjesi evang. főgimnáziumnál 32 ezer frt, a máramarosszigeti ref. főgimn. 30 ezer, a rimaszombati egyes. prot. főgimn. 12 ezer, a szászvárosi ref. főgimn. 8.200, a kunszentmiklósi ref. főgimn. 5.500, a brassói evang. főgimn. és reáliskol. 17 ezer, a medgyesi evang. gimnáz. 2900, a zilahi ref. főgimn. 14 ezer, a szathmári ref. főgimn. 32,500 frt. a bonyhádi evang. gimn, 12 ezer, a békési ref. gimnáz. tornacsarnokára 5 ezer, a szászrégeni ev. gimnáz. tornacsarnokára 5.800 frt, az eperjesi evang. főgimn. tornacsarnokára 5,400 frt, a hajdu-böszörményi ref. gimnázium tornacsarnokára 5 ezer, sepsiszentgyörgyi ref. főgimnáziumnál 80 ezer, a székely udvarhelyi ref. főgimnáziumnál 45 ezer, halasi ref. főgimnáziumnál 1.10 ezer, az ujverbászi evang. gimnáziumnál 15 ezer, a hajdúnánási ref. gimnáziumnál 14 ezer frt. A lefolyt 8 év alatt tehát 24 középiskolánknál történtek részint egészen uj építkezések (Budapest, M.-Túr, Halas stb.), részint nagy kibővítések (N.-Enyed, Eperjes, M.-Sziget, Szathmár stb.), részint kisebb átalakítások vagy bővítések, melyekre kevés híján összesen egy millió frt fordíttatott. Hazánk összes középiskolájánál (számuk 181) 1883 óta 5 millió frtnál több fordíttatott építkezésre. * Elveszett tankönyv. Vallástanom alapos ismertetése alkalmából Fabriczy tanár ur, mint egy »elveszett« tankönyvről beszél. Azóta azonban feltaláltatott kéziratom boldogult Czékus püspök ur hátragyott iratai között és igy eléggé be van bizonyítva, hogy a tiszai kerület által kiirt első pályázati határidőben már benyújtottam munkámat és igy nem késhettem el a pályázattól, mely egy évvel utóbb ismételtetett, mert csak »egy, de külömben bevált mű« nyújtatott be, a mint a hivatalos értesítésben olvasható stb. Wéber Samu. * Az Eötvös-alap egyesület a mult évben is áldásos munkát végzett, miről Péterfy S. elnök és Lakits V. titkár által kiadott jelentés is tanúskodik. E jelentésből kiemeljük a következő adatokat: Befolyt a mult évben az »Eötvös-alap« pénztárába 10,474 frt; kiadatott 7637 frt, és pedig: ösztöndíjakra 1200 frt; segélyezésekre 900 frt; a tanítók árvaházára 350 frt; tőkésített vagyonához csatoltatott 3102 frt; a tanítók házára tőkésített 669 frt; két irnok és titkár tiszteletdíjára 363 frt; alapszabályok, gyűjtő-ívek felhívások több ezer példányban történt nyomáttatására 502 frt; az egyes tanító-egyletek gyűjtéseiből az 7:ra

d levonására 211 frt; elnöki kiadások (5196 kibocsátott levél portójára) 170 frt; pénztárnok postai kiadása 11 frt; hivatalos iratok elhelyezésére szekrényért 40 frt; kisebb és előre nem látott rendkívüli kiadás 76 frt; kamatra értékpapírok vétele alkalmával 3 frt; a pénztári szolga jutalmazására 26 frt. Tiszta jövedelem 2837 frt. Ebből az egyesület tőkésített vagyonához csatol 480 frtot. ösztöndíjakra és segélyezésekre fordít 1200 frtot, a Tanítók orsz. Árvaházának alapjához ad 240 frtot, betegségben sínlődő rendes tagoknak nyújt 240 frtot, a magyarországi »Tanítók Házának« alapjához csatol 240 frtot, a Gyertyánffy-, Lederer-, Zirzen-, Rökk-, Békey-, Örley- és Péterfyféle alapítványokból kiutalványoz 50—50, összesen 350 frtot; az Í892. évi rendes bevételhez csatol 97 frtot. A mult 1891. évben pénzintézetek adományaiból befolyt 290 frt; tanítóegyletek évi járulékai-, adományai- és gyűjtéseiből 242 frt; az egyes iskoláknál elhelyezett perselyekből 42 frt; a közigazgatási hatóságok gyűjtéseiből 46 frt; egyéb adakozások és gyűjtésekből 315 frt. Tőkésített vagyon az alap fennállása (1875) óta összesen 44,208 frt. Ezenkívül 16 évi fennállása óta 31,875 frtot nyújtott részint ösztöndíjak, részint segélyösszegek alakjában a hozzá folyamodóknak s ily módon 181 róm. kath., 96 ev. ref., 76 ág. ev., 8 gör. kath., 7 unit. és 63 izr. vallású, összesen tehát 431 tanítói család gondjait enyhítette s ezen felül a »Tanítók orsz. Árvaházá«-nak a költségeihez is 1670 frttal járult. Az egyesületnek jelenleg 30 tiszteletbeli és 750 pártoló tagja van. * A középiskolák tanítási nyelvéről a miniszter legújabb jelentésében az olvasható, hogy kizárólag magyar tanítási nyelve volt az országban a létező 181 középiskola közül 137-nek; magyar-német 11-nek; magyar-szerb-német 1-nek; magvar-német-tót 12-nek; magyar-román-német 2-nek; magyar tanítási nyelve volt tehát összesen 163 középiskolának, vagyis az összes középiskolák 90°/0

-ának. E 163 intézet között 137-ben más nyelvre nincs is szükség; ellenben 26-ban az első osztályban a német, tót, szerb és román nyelvet is kell kisegítő, magyarázó nyelv gyanánt használni. Az összes középiskolák között csak 18 van, hol a tanítás főnyelve nem a magyar és ezek között is csak 11 intézet van, melyekben a magyar nyelv sem mint fő-, sem mint segédtannyelv nem használtatik. — 1883 óta, mikor a középiskolai törvény meghozatott, nagy haladást mutat a magyar kultura e téren is, ha meggondoljuk, hogy akkor még a középiskoláknak mintegy 25%-a nem ismerte a magyart, mint tanítási nyelvet! * Szaktanácskozmány az egységes középiskola ügyében. A közoktatás minisztere f. hó 15-ikére enquete-t hívott össze, mely elé a következő kérdéseket tűzte: 1. Az egységes középiskolának mily alakja felel meg legjobban ez idő szerint a mi szügségleteinknek? Megfelel-e oly organizáczió, mely a felsőbb osztályokban a közös tantárgyak egységes oktatása mellett egyes disciplinákban különböző irányokba való elosztást statuál? 2. Az egységes középiskolában mily szerep jusson a latin nyelvnek? Különösen: mi legyen a latin oktatásnak végső célja és melyik osztályban kezdődjék az oktatás? 3. Ha a középiskola felsőbb osztályaiban furkáció van, mely osztályig legyen az iskola egységes? A felsőbb osztályokban bifur-