Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1891 (34. évfolyam, 1-52. szám)

1891-12-27 / 52. szám

ezek tagjai jóval nagyobb adót fizetnek, mintha nagy egyházaké. Pártolja Meczner Béla inditványát. Mqlnár Béla, mivel e javaslat egyezik a protestáns szellemmel és egyezik a szellemi fejlődés követelményével, elfogadja azt gróf Tisza L. módositványában. Fejes Jztván ugy látja, hogy most domborodnak ki a 28. §. 11. pontjának elemei, mik előre nem voltak láthatók. Önkénytelenül Shakespeare jut eszébe: «Van ebben a főben tűz, csak ki kellene ütni ; de olyan mélyen van, mint kovában a tűz.» E tüzet kiütötte Tisza Kálmán és Révész Kálmán. Azt mondta ugyanis Tisza Kálmán, ugy tanulta egy köztünk levő férfiutói, hogy az egyházalkotmánynak közeledni kell a polgári alkotmányhoz; Révész Kálmán meg kijelenté, hogy a presbyteriális rendszer nem megdönthetlen. Ezek szerint ugy látszik, mintha nem mi, hanem ők volnának a haladó, igazán szabadelvű párt, midőn a presbyteriális alapot consistoriális alappal akarjak felcserélni. Tudjuk, hogy első nálunk a consistoriális alap volt és csak később hozatott be a másik, tehát igazságuk van azoknak, kik állítják, hogy nem a zsinat-presbyteri az első. Ámde ebből korántsem következik e rendszer gyengítése, hanem annak teljes mértékben történő érvényesítése, mert a jelenlegi csak részben felel meg a presbyteri rendszernek, mert a valódi presbyteri rerdszer értelmében az egyháznak minden hivatalnoka, még a püspök is, időrőlidőre választandó. Magyarországon nincs eddig fejlesztve a presbyterianismus, mégis jónak bizonyult; miért akarják hát most ezt gyengíteni ? Uj elvet szándékoznak alkotmányunkba behozni, mely állandó versengést fog szülni a közép és kis egyházak között. Azután jő ni fog a proponált elv konzekvencziája: a több terhet viselő egyháztagok követelni fogják a több szavazatot a presbyteriumban és az egyházi közgyűlésben. Azt mondják : közeledjünk az állami szervezethez. Nem szabad ezt igy hirdetni. Az egyháznak megvan a maga saját alapja, ezt kell tovább fejleszteni. Rendezni kell a nagy egyházakat több parókhiára osztassal, több lelkipásztori állás, vagy legalább segédlelkészi állomások szervezésével ; az ilyen egyháznak aztán lehetne több szavazatot adni. Más beosztást kellene adni a tractusoknak, mást a superintendentiáknak. Mig ez meg nem történik, csatlakozik Meczner Béla indítványához. Antal Gábor nem helyesli Fejes István azon engedményét, hogy egyelőre segédlelkészek számától is függővé tétessék a szavazat. Igy nagyon népes egyházban aránytalanság állana elő. Élfogadja gróf Tisza Lajos módositását. Lukács Ödön véleménj^e szerint e javaslat sem az evangelium, sem a kor szellemével nem egyezik. Jó lesz megmaradni a mostani alapnál, melyen békésen fejlődtek egymás mellett az egyházak. Következménye: egy parancsoló többség és egy elégedetlenkedő kisebbség lesz. Meczner Béla indítványához járul. Tisza Kálmán elnök, mivel az idő előhaladt, a vita folytatását holnapra tűzi ki és mivel több szónok van még feljegyezve, inditványozza, hogy az ülés 9 órakor kezdődjék. Mi elfogadtatván, az ülés délután 2 órakor véget ért. Hetedik ülés decz. l()-án. Elnökök: Kun Bertalan püspök és Tisza Kálmán főgondnok; jegyzők : Tóth Sámuel és Véghely Dezső. 1. Napirend előtt Kun Bertalan egyházi elnök meleg hangon üdvözli Tisza Kálmán világi elnököt születés napja 61. évfordulója alkalmából. Nem sorolja ez alkalommal elő érdemeit, mert ismeri szerény voltát, nem is tehelné azt, de kívánja, hogy e nevezetes napot a haza, vallás és családja javára még sokszor érje meg. Tisza Kálmán világi elnök a jelenlevő zsinati tagok éljenzése közepette meghatott hangon mond egyszerű köszönetet a szíves megemlékezésért. Mindig hű fia igyekezett lenni hazájának, vallásának és az lenni nem szűnik meg soha, mig az isteni kegyelem életét megtartja. A jegyzőkönyv hitelesítése után felvétetet a napirend : a vagyobb gyülekezetek több szavazata. Lengyel Imre. Többen kérdésbe tették: mire való ez a törvény ? de ugyanakkor elismerték, hogy a nagv és kis egyházak közt van külünbség. Mióta az egyházi ügyek terén működik, azt tapasztalta, hogy a nagy egyházak egyik gondját a kis egyházak ápolása képezte. Ha e jogor megkapják, még inkább fognak buzgolkodni. Javasolták, hogy a dolgon ugy lehetne legjobban segíteni, ha a nagy egyházak több lelkészi állomást rendszeresítenek. Úgyde eddigelő minden erőt az iskolák szervezésére kellett fordítani, következőleg nem lehetne kívánni ezt még most. Pártolja gróf Tisza Lajos módosítását. Kovács Károly bár mint vizsgálja is a dolgot, a javaslatban sehogy sem találja az igazságot. Ha még csak egy néhány tisztviselő választásáról volna szó, tűrhető lenne e törvény, de igy nem. Fél a közmondás beteljesülésétől: evés közben jön meg az étvágy. Meczner Béla indtitványához csatlakozik. Szeremley Sámuel. Méltányos a követelés: nagyobb egyházak állítsanak több lelkészi állomást; erre vonatkozólag indítványt fog beadni. De az is méltányos, hogy nagyobb egyházak joga szaporittassék és ezen szempontból gróf Tisza Lajos módositását pártolja. Szabó Endre. A nagyobb egyházaknak iskolákat szervezni és fenttartani kötelességök, mert népesség arányát véve, a kis egyházak mögött maradtak e tekintetben. Mi történik majd, midőn a kis egyházak látva mellőztetésöket: kárpótlást kérnek! Meczner Béla indítványát fogadja el. Szász Károly püspök, mivel a kérdés mindkét részről teljesen ki van meritve, csoportosítja a felhozott érveket és mindegyikre megteszi észrevételét. Első elvi ellenvetés: hogy e javaslat ellenkezik a zsinat-presbyteri elvvel. Bármenynyire forgatja a kérdést, nem találja sehol az ellentétet. A presbyteri elv: egy gyülekezetet alkotó lelkek képviselete az egyház egyetemében. A kik a presbyteri elvet hangoztatják és mégis a lelkészek számától teszik függővé a szavazatot, holott egy presbyteriumnak három lejkésze is lehet: épen antipresbyteriánusok, ellenmondásba jőnek állításaikkal. Lehetne tisztán lélekszámra fektetni a csoportositást, lehetne mondani: 3—4000 léleknek legyen egy szavazata, de ez eljárás nem felelne meg a presbyteri elv követelményének. Fő az, hogy minden egyes léleknek legyen valami befolyása, döntő szerepe. Méltánytalan volna, hogy egy 4 tagból álló presbyterium annyi joggal bírjon, mint egy 40 tagból álló. A második főérv: ezen javaslat egy új elvet, eddigitől eltérő, mostani szervezetünket egészen felforgató elvet akar behozni. Hogy új elv, nem ismeri el, mert a lélekszám arán}7

a az egyházalkotmány minden fokozatán életbe van léptetve valami módon. A presbyterium, egyházmegyék, kerületek, konvent és zsinat képviselői mind lélekszám arányában vannak választva. Nem új elv tehát, hanem a réginek következetesebb kifejtése. De legyen új, akkor is a református egyháznak nem