Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1891 (34. évfolyam, 1-52. szám)
1891-12-27 / 52. szám
BELFOLD. A reformátusok zsinatja. Hatodik ülés decz. 15-én. Elnökök: Kun Bertalan püspök és Tisza Kálmán főgondnok; jegyzők: Tóth Sámuel és Véghely Dezső. 1. Ktin Bertalan egyházi elnök az ülést megnyitván, felkéri Tisza Istvánt a mult ülés jegyzőkönyve felolvasására, mely felolvastatván, hitelesíttetik. 2. Tóth Sámuel egyházi jegyző jelenti, hogy Hunyadi Béla póttag behivatott ugyan, de betegsége miatt meg nem jelenhet. Tudomásul szolgál. Napirend: a 28. §. 11. pontjának, a nagyobb gyülekezetek több szavazatának folytatólagos tárgyalása. Körmendy Sándor konstatálja, hogy e törvényjavaslatot egyik egyházkerület sem proponálta ; azon indol-olás pedig, melyet a nagybizottság mellette felhoz : nem állja ki a kritikát. A három indok ez: 1. a nagyobb egyházak nagyobb terhet viselnek, tehát méltányos, hogy több jog illesse őket; 2. a nagyobb egyházak aránylag nagyobb szellemi erővel rendelkeznek; 3. többnyire felső iskolákat is tartanak fenn és ezen szempontból is méltányos a több jog adása. A szónok sorra cáfolja e három indokot s kijelenti, hogy nem fogadja el az eredeti törvényjavaslatot. Gróf Tisza Lajos módositványát sem fogadhatja el, mert elvileg egy alapon áll a konventi javaslattal, s mert a viszály magvait még több helyen hinti el. Hozzá járul Meczner Béla indítványához. Gr. Dégenfeld József mint a nagybizottság egyik tagja, nem tartja szerencsésnek a javaslat indokolását. Egészen más czél lebegett a nagybizottság előtt, nevezetesen : ezen jog adásával még több áldozatkészségre serkenteni a nagyobb egyházakat. Hibájául rója fel ennélfogva az eredeti javaslatnak, hogy midőn 2000 lélekszámot vesz fel alapul a szavazatok szaporítására, az igen magas, mivel kevés egyházra terjedne ki. Másik hibája az, hogy nem ugyan az egyházkerületekben, de némely egyházmegyékben a szavazatok arányát feltűnően megváltoztatná, a mi békétlenséget szülhet. Véleménye sze"rint gróf Tisza Lajos módositványa ezen bajokon segít, tehát ezt fogadja el. Begedy István azon reményben szólal fel, hogy talán a többség vele tart, mert a többség kisebb gyülekezetek képviselői. Nem fogadhatja el a törvényjavaslatot, nem gróf Tisza Lajos módositványát sem, mert mindenik útjába áll a testvéri szeretetnek; elsőszülöttségi jogot tételez fel, holott olyan nincs. De nem egyezik meg az eddigi rendszerrel sem, mely egyházanként egy szavazattal jónak bizonyult ; nem felel meg a presbyteri szervezetnek, sem Elismeri, hogy a nagyobb egyházak sok terhet hordoznak, de azért több jog nem illeti meg őket, mert a kis egyházak s ezek tagjai aránylag még több terhet viselnek. Pártolja Meczner Béla indítványát. Pap Gábor püspök röviden óhajt a kérdéshez szólani, mert az idő pénz. Vannak eltérő nézetek és ez helyes is, de azt már nem tudja helyeselni, hogy gyanusitnak is : hiszen ez legnagyobb ellensége a testvéri szeretetnek. E törvényjavaslat nem az egyház nyugalmát zavarni, nem alkotmányát akarja megsemmisíteni, de módositani a kor követelménye szerint. Rosz akaratot tételezni fel. nem szabad. Nem jogfosztásról, de annak kiterjesztéséről van szó. Egyezik a történeti fejleménynyel, mert régen is voltak gyülekezetek, melyek több szavazattal birtak és nagyon helyes, hogy a szavazatok szama nem a lelkészek számától, hanem a lelkek számától tétessék függővé, mikor minden egyes egyed birtokába lép jogának. Mindenki tudhatja, hogy a nagyobb gyülekezetek mily sokkal járulnak a közalaphoz és ha több szavazatot kapnak : áldozataik némi jutalmát nyerik mások veszélyeztetése nélkül, mert a kis gyülekezeteket nem a szavazatok száma, hanem épen a közalap menti meg a bukástól. Elfogadja gróf Tisza Lajos módositványát. Czike Lajos előre látja, mi lesz eredménye e javaslatnak, ha törvényerőre emelkedik; nem más, mint klikkek uralma. Kéri a zsinatot, ne fogadja el a törvényjavaslatot, mert akkor a kisegyházakat leszorítja az egyenjogúság teréről. Gyanúsítani épen nem akarnak senkit, annak még gondolata is távol van tőlük. Meczner Béla indítványához járul. Tisza Kálmán világi elnök egyéni véleményét akarja elmondani. A gyanúsítást az, ki találva nem érzi magát, ne vegye magára, nem köpenyeg. Ugy látszik, hogy az ellennézetüek nem a régi rendszert, nem a presbyteriális szervezetet védik, bár azt hangoztatják, mert a szavazatok számát a lelkészi állomásoktól teszik függővé. Es miért ellenkeznék e javaslat az igazsággal? Azt tanulta egy tudományos egyházi férfiútól, ki jelenleg épen zsinati tag és ellenpárti, hogy az egyház alkotmányát közelebb kell vinni az állam alkotmányhoz, mert nálunk az állami abból fejlett ki. Épen ezt akarja a javaslat, midőn bizonyos fokig a hívek lélekszámára is figyelmet fordít. De csak bizonyos fokig, mert ha csakugyan lélekszámra fektetné a súlyt, akkor valóban oly többség keletkeznék, mely veszélyeztetné az egyház nyugalmát. Ám ennek útjában áll a módosított javaslat, midőn 8 szavazatnál többet nem enged. És vájjon jogfosztás-e ez? Hiszen igy is p. o. mig kis egyházakban 500 lélekre jut 1 szavazat, addig a nagyobbakban 6000-re, következőleg a kis egyházak még ezen esetben is 12-szeres jog birtokában maradnak.. Hát jó, legyen e javaslat jogfosztás, de akkor jogfosztás volt az 1848-ki országgyűlés eljárása is, midőn a nemesség jogait eltörölve egyenlő jogot adott mindenkinek. Már pedig ezt senki nem mondja jogfosztásnak, ellenkezőleg a jog kiterjesztésének. Hivatkozás történt pártokra, hogy egyik a kis, másik a nagy egyházak érdekét védi ; erre csak annyit mond, hogy minden képviselőnek az egész ref. egyház jogait és érdekeit kell védeni. Elfogadja gróf Tisza Lajos módositványát. Kiss Árón helyettes püspök arra kéri a zsinatot, hogy midőn most nem rég nyújtott jobbot a presbyterián szövetségnek, ne bolygassa meg saját presbyteriális szervezetét. Akar az eredeti, akár a módositott javaslattal a kis egyházak 1 szavazata értékben devalválódik, '/1 2 -ed, vagy a módositvány értelmében Vs-^ részre. Ez ferde helyzetet szül, melyben mindig lehet félni a nagy egyházak pressziójától. Az a 12 vagy 8 szavazat, melyet a népesebb egyházak a javaslat értelmében nyerni fognak, mindig r2-nek vagy 8-nak marad. Csatlakozik Meczner Béla indítványához. JRévész Kálmán azt hiszi, hogy jelenleg épen a kisebb egyházak majorizálják a nagyobbakat, a mi mind fizikailag, mint moraliter abszurdum. Itt az ideje, változtatni a tarthatlan helyzeten a népképviselet érvényrehozatalával. A presbyteri rendszer is változtatható, ha a kor szellemének nem felel meg. Citál és bizonyít édes apja, Révész I. irataiból. Gróf Tisza Lajos módositványát fogadja el. Peterdy Károly felhozza, hogy künn a provinczián mily ellenzésre talált e javaslat. Ákár mit mondanak, mégis a kis egyházak elnyomásáról van szó, holot
