Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1891 (34. évfolyam, 1-52. szám)

1891-12-20 / 51/b. szám

községek közt különbséget nem tett — most a nagyobbak hatalmát növelni akarja kötelmei kiszabása nélkül. Ez által a kisebbek nullifikáltatnak, mert a nagyobbak elnyomják. Példákkal mutatja ki, hogy menynyire dominálhatnak a nagyobb egyházközségek ezen törvény birtokában. Kérdés, ha jövőben nem ragadnak-e minden hatalmat kezökbe? Látszik, hogy a szövegező bizottság is fél a bajtól, mert utoljára oda teszi: «Egy egyháznak szavazata azonban 12-nél többet nem számithat.)) Nem zárkózik el attól, hogy nagyobb egyházközségek szavazataikat ne szaporíthassák, de mérsékelve és kötelességeik arányában. Ajánlja következő indítványa elfogadását: aSzavaz a felsőbb egyházi képviseleti testületek és hátóságok mindazon tagjaira és tisztviselőire, kiknek választása az egyházközségek jogai közé tartozik; ezen szavazatot adni minden alkalommalköteles. Ezeknél a szavazatoknál minden anyaegyháznak annyi szavazata van, a mennyi rendes lelkészi állást tart fenn.» Gr. Tisza Lajos sem tartja egészen jónak a javaslatot, de mivel népesebb egyházak járulnak nagyobb arányban minden költséghez, hogy kisebb egyházakon is segítve legyen, méltányos a több szavazat adása, sőt hasznos, meri a buzgóság emelése hat. A 2000 lélekszám kikötését magasnak tartja, mert igy aránylag kevés egyházra terjedne ki a törvény. A 12-ős szám pedig már oly maximum, mely a méltányossággal össze nem fér. Egy másik indítványt nyújt be, melynek értelmében ((1500 lélekszámig minden egyház annyi szavazattal birjon, a hány lelkészi .állást tart fenn; azon tul minden 1500 lélekre essék 1 szavazat, de 6-nál több nem lehet egy egyház szavazat száma. Ezenkívül ott, hol nem teljes, vagy teljes gimnázium van, ezen szám megfelelőleg 1—2-vel szaporittassék.» Ajánlja inditvanya elfogadását. Tisza Kálmán világi elnök, mivel az idő előhaladt, a szőnyegen levő ügy folytatólagos tárgyalását következő ülésre kcri halasztatni. Egyszersmind ajánlja, hogy az eltő fejezet letárgyalása után a zsinat a közelgő ünnep miatt napolja el magát. Világi elnök ezen ajánlata elfogadtatván, Szász Károly püspök indítványára a zsinat azt is elhatározza, hogy még szerdán, tehát decz. 16-án tart ülést különféle intézkedések megtétele végett. Végre Tóth Sámuel egyházi jegyző felolvassa az ág. hitv. zsinati elnökségének zsinati elnökségünkhöz küldött két átiratát, melyek egeikében kéri zsinatunkat, hogy a közösen «érdeklő ügyek együttes tárgyalása és megállapítása végett)) küldjön ki kebeléből egy bizottságot megfelelőleg az ág. hitv. zsinat intézkedésének. Zsinatunk örömmel fogadja a megkeresést és a bizottság kiküldését, illetve tagjai megválasztását utolsó ülésére, szerdara tűzi ki. A másik átiratban a külön és közös emlékünnepélyen tartott imák és beszédek közköltségen történő kinyomatását ajánlja. Zsinatunk ezen ügyben már hozott határozatot, s az ajánlat határozatával megegyezvén: azt a legnagyobb készséggel fogadja el. Ezzel az ülés délután 2 órakor bezáratott. Molnár Lőrincz. Üdvözlő iratok zsinatunkhoz. I. A bécsi ev. főegyháztanácstól. A magyarországi református egyház nagyméltóságú zsinati elnökségének Budapesten, ((Magyarország fővárosában egybegyűlt magyar református és evangelikus egyház zsinatai ezen napokban ünneplik, Istent dicsérve és neki hálát adva, az 1791-ik évi magyar országgyűlés által hozott és annyira fontos XXVI. törvényczikkben foglalt határozmányok száz éves emlékét, melyek alapját képezik Magyarországon mindkét hitvallás evangeliomszerinti egyháza ujabb jogfejlődésének. Az alázattal alulirott főegyháztatács örömben egyesülve az Úrban örvendő magyarországi hitsorsosokkal, köszönettel gondol ez alkalommal ama felejthetlen és áldozatkész ssolgálatokra is, melyeket II. József császár 1781-ik október 13-án kibocsátott dicsőségteljes türelmi rendele után ugy a helvét, valamint az ágostai hitvallás magyar egyházai száz év előtt tanúsítottak, midőn az osztrák királyi tartományokban és országokban ujonan keletkezett mindkét hitvallás evangeliumszerinti gyülekezeteibe Isten igéje hirdetőit küldték, kiknek utódai részben még most is ezen gyülekezetek lelkészeiként szerepelnek. A lelkészi hivatal betöltésére egyedül Cseh-és Morvaország reformált gyülekezeteibe a türelmi időszak első évtizedei alatt hetvenkét lelkész érkezett az önök magyar hazájából. A főegyháztanács szívből vesz tudomást jelen ünnepies alkalomról és őszintén üdvözli Magyarországnak ugy református, valamint evangelikus egyházát, különösen pedig annak most Budapesten, ezen magasztos emlékünnepélyre egybegyűlt nagyméltóságú zsinatait. Adja a mindenható és kegyelmes Isten Jézus Krisztusban gazdag áldását ezen ünnepélyre és igéjének egyházait Magyarországon isteni kezével továbbra is vezesse, oltalmazza, erősítse, és gyarapítsa, isteni nevének tiszteletére és üdvére mindazoknak, kik igéjét hittel elfogadják és megőrzik. Bécs, 1891. december 2-án.» II. A klevelandi ref. egyház üdvözlő irata. A református egyház méltóságos zsinatának Magyarországon, ülésezve Budapesten, 1891. dec. 7. Szeretett atyák és testvérek a Krisztusban! Kegyelem és öröm a mi Urunktól és Megváltónktól Jézus Krisztustól mindazoknak, kik velünk ugyanazon draga hitet valljak. «Ref. egyetemes zsinatunktól az észak-amerikai egyesült államokban)) németországi ref. egyházunk levelezőjévé választatván, bátor vagyok önöknek szeretett testvérek és zsinati tagok, egyházunk nevében ama kívánattal nyújtani kezet, hogy aldja meg az igaz Isten szent lelke által fontos munkájukat, ref. Sionunk emelésére, nevének dicsőségére és az egyház javára. Jóllehet a reformátusok egy egyházához tartozunk, az összeköttetés a magyar és német különösen az amerikai egyházak között alig vala számbavehető. Annyiban ismertük egymást csak, a mennyiben tudtuk, hogy van egy ref. egyház Magyarországon és van Amerikában. Ugy latszik, a különlétel lassanként megszűnik; a határt,