Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1891 (34. évfolyam, 1-52. szám)

1891-12-20 / 51/b. szám

mely legtöbbször csak nyelvi különbségben áll, hova­tovább átlépik és elenyésztetik, főleg ezen államban, hol legkülönbözőbb népekből alakul uj nép. Magyarországot is érinti, hogy a régi haza oda­hagyásával Amerika távoli és áldott vidékeire vándo­rolnak ki, és a tódulás onnan ide 10—15 év óta mind­inkább nagyobb leve. Mindenütt találkozunk Magyar­ország hatalmas alakjaival. Közönyös lehet-e előttünk ennélfogva, és különösen ref. egyházunk előtt, hogy mi lesz ezen pásztor nélkül bejövő hitsorsosokból ? Gyakran eljöttek istentiszteletünkre; keresztségnél és úrvacsoránál sokan pontosan megjelentek, kikkel azonban soha másként nem, csak tolmács segélyével értekezhet­tünk. Fájt, hogy prédikálni nem valánk képesek nekik. Végre ezen ügy mult évi egyetemes zsinatunk ülésén szóba jött és egyetemes zsinatunk misszióügyi bizott­sága utasittatott, misszió megkezdésére a magyarok között. Az alkalom kínálkozott és nemsokára ezután itt Klevelandban egy misszió megkezdődött. Jurányi G. lelkész Magyarországból ide hivatván, mult év novem­berétől itt működik. Egy második missziótér Pittsburg­ban és környékén nyílott, hova Kovács J. lelkész hiva­tott be és ott foglalkozik. Mindkét misszió ref. egy­házunk által tartatik fenn, melyek évenként körülbe­lül 1500 dollárba kerülnek. Erről Jurány G. lelkész a méltóságos zsinatnak a mellékelt iratokban bővebb föl­világositással szolgál. Reméljük, hogy a mű sikerülni fog; reméljük, hogy az akadályok, melyek az egyháznak évek hosszú során keresztül történt késedelmezése miatt állottak elő, és az Isten igéje elleni közönyben és lelki üdvök elha­nyagolásában nyilvánultak, lassanként megszűnnek. Bi­zony szomorú, hogy ezen magyarokra semmi figye­lem nem fordíttatott sem innen, sem régi hazájokból; hogy éveken át egymagukra pásztor nélkül hagyattak. Ezen tekintetben a római egyház több figyelmet fordít tagjaira, mely itt és mindenhol nagy és szép templo­mokat emelt a magyarok számára. Tehát a kezdetet mi vittük keresztül és reméljük, hogy Isten áldása kisé­rendi e művet. Azért egyetemes zsinatunk óhaja, hogy a méltóságos magyar egyetemes zsinattal közelebbi érintkezésbe lépjen. Nem csupán kölcsönös ismeretsé­günk egysége és megerősítése végett, hanem hogy meg is ismerkedjünk egyházunk mindkét részének állapotá­val, tevékenységével és ha szükséges, kölcsönösen se­gélyt és erősítést nyujtsunk. Ugyanazért ezen kérvényt a magyar méltóságos egyetemes zsinathoz, önök ülé­séhez terjesztjük be szives megbeszélés és határozat­hozatal végett. Hogy ezen kapcsolatot a mennyire lehetséges, létrehozzuk, bátrak vagyunk önöknek tanácskozás végett a következő pontokat terjeszteni elő : a) Egy levelező bizottság, vagy egy állandó leve­lező választása a szükséges levelezések vezetésére. bj Hogy az összes levelezések, értesítésekről és tárgyalásokról szóló küldemények a főtiszteletű zsinat­hoz ezen bizottság, vagy levelező által végeztessenek. c) A zsinat üléseiről szóló tárgyalások elküldése egyetemes zsinatunkhoz. d) Kölcsönös értesités (félévenként) a levelezési bizottság által, saját országa egyházának állapotáról és működéséről, mely az egyház kormányának kinyoma­tás végett átadandó. Ha továbbá Isten akarja, hogy a magyarok közt ez államban megkezdett missziónk továbbra is terjesz­kedjék és ezen czélra jövőben Magyarországból több lelkészre lesz szükségünk, legyen a méltóságos zsinat azoknak megnyerésében segítségünkre, a mennyiben né­künk ezen műre derék lelkészeket kijelölve, ajánló irat­tal lássa el. Ez által munkánk könnyítve és kölcsönös egyesülésünk előmozdítva és erősítve lesz. Ezeken kívül egy különösen fontos és komoly körülményre hívjuk fel a méltóságos egyetemes zsinat figyelmét. Ez a kivándorlásügy, melyet ez irat elején esak futólagosan érintettünk. Figyelmébe ajánljuk a méltósá­gos zsinatnak ny.-jorki kikötő-missziónkat. Egyhá­zunk által a bevándorlók hasznára alapíttatott, a meny­nyiben Sommerlate missziónárusunk az érkezőknek ta­nácscsal és tettel szolgál. Ezrei a bejövöknek tapasztal­ták hasznát. Különféle módon nyernek ott utasítást és segítséget. A kivándorlók e czélból pontos utasítással ellátott lapocskát kapnak, mint mellékelve néhánya látható. Következőleg ne véletlenre utazzanak ide a ki­vándorlók, hanem tudakozódjanak és tanács végett ke­ressék meg Jurány és Kovács lelkészeket. Legalább Írás­ban jelentkezhetnének eme testvéreknél. Igy hát a ma­gyar egyházzal, vagy annak lelkészeivel közlekedhetnek, mi által a kivándorlókra nézve lehetővé válik, hogy kikötő-missziónk hasznát igénybe vehessék. Minélfogva kívánatos volna számukra épen olyan fehér, magyar vagy német nyelvű lapocskák nyomatása és átadása, megösmertetvén őket azok használatával. Továbbá tu­datni velők mindkét misszionárusnak, Juránynak és Ko­vácsnak pontos czimét. Bővebb tájékozás és megismerés végett küldök néhány példányt az «Einwanderers Freund»-ból. Azonkí­vül küldöm egyetemes zsinatunk tárgyalásait. A 49. és 60. oldalon olvasható a magyar misszióról szóló ügy leírása. Ezen feladatom eredetéről és czéljáról, valamint elis­meréséről szó van a 32 — 33. oldalon. Hasonlóképen küldöm 1892-ki naptárunkat, mely ref. lelkészeink teljes czimét tartalmazza. Igy tehát előzőkben szándékainkat és kivánatain­kat testvéries érzületnek megfelelő módon hoztuk tu­domásukra önöknek. Nem kételkedünk, hogy mindezek magyar hittestvéreink szivében viszhangra ne találnának és várakozással nézünk a méltóságos zsinat határozata elé. Áldja meg az Úr tanácskozásaikat. Vonja azt a kötelé­ket, mely minket összefűz, szorosabbra és erősítsen együttes tevékenységre. Forró imában egyesülünk önök­kel és könyörgünk : Uram, jöjjön el a te országod ! Fogadják még egyszer, érdemes zsinati tagok, ál­dáskivánatunkat, szeretetünk és nagyrabecsülésünk ki­fejezését. Ohió állam, Kleveland, 1891. nov. 17.» Fordította : Molnár Lőrincz. IRODALOM. ** Igénytelen javaslat c. a. Zelenka Pál tiszake­rületi püspök és zsinati képviselőtől egy XXH+372 lapra terjedő rendkívül becses és nagyon aktualis tárgyú munka hagyta el a sajtót. A nagy szabású dolgozat először históriai alapot vet a zsinat teendőinek midőn főbb vonalaiban ismerteti a zsinat előzményeit az 1791. évi zsinattól napjainkig. (2—20.1.) Azután a református egyházzal közös ügyeket jelöli ki. (21—25. I) Majd szól az egyházalkotmány főbb elveiről (26—58. 1.), mely szakasz valóságo szsinati törvényjavaslat, szövegezve és indokolva. Rendkívül érdekes a könyv IV. szakasza, melyben a luth. egyház, összes egyházának, egyházme­gyéinek, egyházkerületeinek, továbbá összes iskoláinak,

Next

/
Thumbnails
Contents