Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1891 (34. évfolyam, 1-52. szám)

1891-12-17 / 51/a. szám

lyesnek, hogy ülésen az értekezletek tanácskozása fe­lett egyesek Ítéletet mondjanak. Báió Bánffy Dezső nincs azon helyzetben, hogy 10 évre menjen vissza, mert a debrczeni zsinaton nem volt jelen. Pedig látja többek beszédéből, hogy a baj az ott felmerült s nem elég világosan formulázott ügyék­ben rejlik. Szerinte Erdély közeledni akar a más négy egyházkerülethez és legvégső határig elmenni kész, mert az uniót igazán óhajtja. Elfogadja Beöthy Zsigmond indítványát, bár szükségét nem látja be, mivel a javas­latba ugy is benne van már. A 9. § változtatása nélkül is meg lehet bízni Erdélyben, épen azért kéri a zsina­tot, hogy Lukács Ödön és társai indítványát ne fogadja el, mert azon esetben az unió megszakadna. Felvetik sokan — mondja •— hogy a jelenlegi zsinatnak nem vagyunk törvényes tagjai. Igenis, O Felsége engedélye folytán tagjai vagyunk a zsinatnak, határozunk mindad­dig, mig törvényeinket O Felsége helyben hagyja. Kovács Albert. Az Erdélylyel való uniónak nála jobb barátja nincs. Ott született, onnan jött Magyar­országra még az unió előtt és épen azért sokan par­ventinek tartották. Mint erdélyi és mint az erdélyi egy­háznak is tagja, nagyon jól ismeri az odavaló viszonyokat nagyon szükségesnek tartja ez uniót, mig felbomlásának lehetősége is aggodalmat okoz. Pedig aggodalomra van ok, volt a debreczeni zsinaton is, melynek már akkor kifejezést adott azon nyilatkozatában, hogy az unió meg­kötését nem tartja szerencsésnek. Sokak részéről már akkor zugások emelkedtek fel ellene. Azt mondták itt, hogy az unió fennállhat alkotmánykűlönbségek mellett is. Nem vonja kétségbe, sőt elismeri, hogy a protestáns egyház nem is kiván mindenben teljes egységet. Koránt­sem kell uniformitas, minden egyházszervezeti pont­ban való egység; de okvetlenül szükséges, hogy az egyesülés egységes alapon álljon, mely nélkül egyöntetű unió nem képzelhető, fenn nem állhat, mert vannak követelményei az uniónak, melyeket mellőzni nem lehet. Hogy Erdélyben kilencz püspöki egyház van, hogy a gyü­lekezetek és traktusok eltérőleg vannak szervezve, ezek épen nem háborgatnak minket; legyen ugy, hisz nálunk sincs s nem is óhajtandó a teljes egyformaság. De vannak aztán olyan pontok, hol egység kell, mert az öt egy­házkerületet együtt érdeklik. Darányi Ignácz képviselő­társam mondá, hogy az unió bizonyos kompromisszum eredménye. Helyes : két egyezkedő fél áll ott szemben és az egyezkedés eredménye a 9. §-ban van letéve. Ezen kompromisszumnak három pontja van, melyeknek elseje: az erdélyi egyházkerület fentartja belügyeire autonom intézkedését és többen vagyunk azon véleményben, hogy Erdély csak épen az első pontot tartotta meg. íme, az a kompromisszum még olyan sincs, mint és Ausztria és Magyarország, vagy jobb példát hozva fel; mint a Magyar­ország és Horvátország közötti unió: mert Erdély az elsőn kivül a kompromisszumnak még azt a pontját sem teljesítette, hogy a zsinati törvények egyebekben ránézve is kötelezők. Zsinati képviselőit most is nem a presbyteriumok által, hanem az egyházkerületi közgyű­lésen választá, és ha felszólalás történt itt azon eljárás ellen, bár igazolva lettek, nem azért történt egy nappal később, mintha bizony annak módját nem tudták volna, hanem mert egyszerűen a dolgot nem kívánták bolygatni, el akarták takarni. Hiszen politikai téren is láttunk mi már eleget olyat, a mi nem volt törvényes, de azért törvé­nyesen igazolva lett. Vannak ügyek, mondjuk csekély­ségek, miket az erdélyi egyházkerület az állandó igaz­gató-tanácsban intéz el, ez nem baj, ámbár mindjárt különbség; de baj az, hogy itt hivatkoznak Erdély háromszáz éves intézményeire s jogai épségben tartására. Mik lehetnek ezen jogok: mindjárt ki fogom mutatni. A gvülekezetek szervezete hasonló a többi négy egy­házkerületével, az egyházmegyéké lényegileg szintén, mert ezeket 1871-ben, s részben később átalakította : hanem van aztán egy olyan intézmény, mely alig talál valamiben a többi négyével, és ez az egyházkerületi közgyűlés. Ennek mai alakját 1871-ben, tehát 20 évvel ezelőtt alkotta meg Erdély, a mikor minden régi intéz­ményein lényeges változtatásokat tett, kivévén egyet: a házassági perekben való bíráskodást, mely ma már ott egyedül háromszázados intézmény. íme, mily parányivá zsugorodtak össze a háromszázados intézmények és jogok. Az egyházkerületi közgyűlés szervezetét, ezt akarja Erdély fentartani, mert a ki abban egyszer több­ségre jutott: azt megbuktatni, letaszítani többé nem lehet, olyan az összeállítása. Maga egészíti ki magát, maga választja magát, maga itéli magát és helyben hagyja magát stb. Háromszáznál több tagja közül csak 73 ül benne képviseleti alapon, a többit a ker. gyűlési több­ség választja magának. Ez a boldog paradicsomi élet; ez az a mit védnek erdélyi társaink és nem a három­százados jogok 1 Azt mondták itt, hogy a törvénymódosításra nincs is szükség, mert már benne van a törvényben a felaján­lott módosítás. Hát akkor valóban érthetlen a módosítás: de hogy mégis bele kell tenni, oka, hogy nem lett végre­hajtva. Legyen ugy vagy igy ; megmaradhat az egy­házkerületi közgyűlés is, mert nem abban áll az unió lényege, de ebből következik egy más dolog: hogy Erdély bele szóljon olyan ügybe, melyet el nem fogad, ez olyan, mi nem egyezik meg az unióval. Hogy én törvényt alkossak másnak, ami nem az enyém is, ez az, a mi nagyon furcsa. Ezen segíteni kell és pedig azon pontok kijelölésével, miket Erdély el nem fogad. Ott a példa előtt Magyarország és Horvátország uniójában. «Tehát vagy az éltéi ő pontok jelöltessenek ki, mint egyik indítvány javasolja, vagy ha ez nem lehet, akkor csatlakozik Fejes István indítványához, hogy bizottság küldessék ki.» Tisza Kálmán világi elnök csak egyéni vélemé­nyének óhajt kifejezést adni, ígérvén, hogy bármi legyen az eredmény, kötelességének tartja azt kihirdetni. Min­denekelőtt Fejes István indítványához szólva, a bizott­ság kiküldését nem tartja szereecsés gondolatnak, hogy e kérdés eldöntése sokáig függőben maradjon. Annak az indítványnak csak akkor volna helye, ha már az egy­házkerület, bizottságok, egyetemes konvent nem tárgyal­ták volna. Nem tudja, miféle bizottság tehetne többet? Nem lehet mondani, hogy az egyházkerületeket nyug­talanítja e kérdés, mert csak épen hozzá járultak, mert tudva van, hogy csak egy kerület kívánja az uniónak más módozatját. Hogy a presbyteriánusokat nyugtala­nítja, kikkel szemben a többiek consistorialisok volná­nak, e föltevést visszautasítja, mert itt e zsinaton min­denki presbyterianus, nincs is más. Szomorú sorsa volna a magyar református presbyterián egyháznak, ha annak csak némely körei volnának presbyteriánusok. Kik a consistoriáüsok ? Itt senki! Nem kell a jelszókkal dobálózni. Nem mondom én, hogy többség­ben lenni megvetendő előny, de állítom, bár az er­délyi egyházkerület szervezetét magam sem tartom mindenben szerencsésnek, hogy annak némely tagjait öt évről öt évre szintén a presbyteriumok választják, tehát az egyházkerület szervezete nem egészen consis­torialis. Való, hogy a kerületi közgyűlés szervezete azért nem olyan, mint a más négyé, a mint ezt Kovács

Next

/
Thumbnails
Contents