Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1891 (34. évfolyam, 1-52. szám)

1891-12-17 / 51/a. szám

Albert kifejtette; de azért nem helyes Horvátországra hivatkozni. Szónok megvallja őszintén, hogy nem óhajtja az uniónak ezt a módját, mely nem is unió, hanem csak kapcsolat; míg az erdélyi egyházkerülettel való viszony valóságos unió. Nagyon szép volt, midőn Fejes István arra hivatkozott, hogy a debreczeni zsinaton magas emelkedettség és testvéri szeretet mélysége hatá át a sziveket, mikor megkötötték az uniót. Bizony szomorú dolog volna, ha azon magas emelkedettséget és testvéri szeretetet 10 évig sem tudtuk volna megőrizni. A mi pedig Erdély régi intézményeit és jogait illeti, csak azt feleli reá, hogy alig egy pár napja ünnepeltük meg az 1791-ki 26. törvénycikk emlékét; aztán nem lehet azt mondani, hogy Erdély 1871-ben merőben uj szervezetet vett fel, mert az is a régi múltból, bár uj alapon jött át. Kéri a zsinatot, hogy tekintse az 188r-ki uniót olyannak, melynek alapját zárogatni nagy hiba volna, arra ok nincs is, mert az erdélyi egyházkerület is megtartja a törvények legnagyobb részét, s mert a fennálló csekél y eltérésért meghasonlást előidézni nem volna helyes. Azt hiszi és meggyőződése, hogy ha az 1881 -ki zsinaton meglehetett egyezni, most is meglehet. Hozzá járul Beöthy Zsigmond indítványához, már csak azért is, mert ha most meghasonlás történnék, a későbbi kor Ítéletet mondana e zsinat felett, mely nem volna kedvező. Az idő előre haladottsága miatt világi elnök a vita folytatását másnapra tűzi ki. Ülés vége háromegyed két órakor délután. Deczember 12-iki ülés. Elnökök : Kun Bertalan püspök és Tisza Kálmán főgondnok ; jegyzők: Szilády Áron és Véghely Dezső. 1. Szilády Áron egyházi jegyző a megelőző ülés jegyzőkönyvét' felolvasván, hitelesíttetik. 2. Tóth Sámuel egyházi jegyző jelenti, hogy Deési Gyula és Nagy Lászó képviselők megbízó leveleiket utólagosan beadták. Igazolatatnak ; bejelenti továbbá az országos Jelkészértekezlet végrehajtó bizottságának az ínséges országos gyülekezetek és lelkészek anyagi helyzetéről szóló kérvényét. A kérvényi bizottsághoz tétetik át. Következik a 9. § további tárgyalása. 3. Kolozsváry Sándor hosszabb beszédben hivatkozik Erdély nagy múltjára. A mostani zsinat feladata az, hogy a 10 év előtti zsinat törvényeit revideálja, módosítsa; ez álláspontot foglalta el a konvet és ennek kebeléből kiküldött nagybizottság. Kérdés, hogy a 9. §, melyet a konvent a nagybizottság szövegezésében fogadott el, melyet felsőbb akarat szentesitett, mely oly pactum, hogy azt újabb revízió által az erdélyi egyházkerület beleegyezése nélkül változtatni sem lehet, kérdés: vájjon szükséges-e a változtatás? Kérdés, ha vajon állampolitikai és nemzeti, vagy az egyetemes magyar reform, egyház érdeke követeli-e azt ? Tudjuk, hogy nálunk a reformáczió kérdése mindig n emzetiségi kérdés is volt. Midőn Magyarországon a mag yar nyelvet csak a kunyhók szegény lakosai beszélték, akkor már Erdély annak minden köreiben hű istápolója volt; azon oázist képezte, mely nemzeti fejedelmei alatt ennek és a vallásszabadságnak védője volt. Ma is az és inkább kiontaná vérét, mintsem ne legyen az. Szükség van unióra, nemcsak anyagi támogatásért, hanem magasabb eszméért is : hogy egyesült erővel védjük érdekeinket minden támadás ellen.- Czáfolja továbbá Kovács Albert képviselő beszédét. Két kérdést vet fel: mi a zsinat-presbyteri elv és mi az unió? Az első a képviseletben áll és ezt Erdélyben gyakorolják a gyülekezetek , oly* mérvben mint sehol. Az egyházkerület tagjai a hívek lelke, java és ha így van, miért ne gyakorolhatná az az uralmat? Kovács Albert nem mond valót, midőn állitja, hogy 1871 óta áll fenn a kerület mostani szervezete, mert az épen a plénum consistoriumból fejlett ki és haladt a presbyteri elv felé. Az unió kérdésénél szerinte fő az egyetemes egyház sarkalatos egysége, a mi megvan, ha a dolgot nem felülről lefelé, hanem megfordítva veszik; hogy itt subjectív czél is vegyül a dologba. Fájó szívvel bár, de mégis elfogadja Beöthy Zsigmond indítványát, mert a régi szervezetben épen nem lát hibát, sőt jónak tartja, jobbnak, mint a zsinat-presbyterit, mely sokszor kortesfogásra ad alkalmat. Tiltakozik azon feltevés ellen, hogy Erdély képviselete leszállítaná a zsinati képviselők színvonalát. Mi nem vagyunk — mondá nagv vehementiával a zsinat felzudulása közt — Sem bosnyák, sem horváth képviselők.» Tisza Kálmán világi elnök kéri a szólókat, hogy tisztán a tárgynál maradjanak, hogy lehetőleg röviden nyilatkozzanak, s hogy ne védekezzenek oly föltevések ellen, melyek itt senki által egy szóval se állíttattak. Kiss Albert czáfolja Kolozsváry Sándor beszédét. Azt mondta, hogy e zsinat feladata a 10 év előtti törvény módositása. Ezt akarjuk mi is, mert a gyakorlati tapasztalat sürgeti. Azt mondta továbbá, hogy a 9. § oly kompromisszum, melyet Erdély nélkül meg sem lehetne változtatni. Mikor e §-t a debreczeni zsinat hozta, az ajánlatot épen Szász Domokos mostani püspök tette meg és éljenzéssel fogadtatott. De van egy baj, hogy e §-ba betétetett egy szó : képviseleti — tehát nem zsinat-presbyteri alapon. E szó meg nem állhat, mert nagy elvi különbséget involvál. Más a képviseleti elv, mely általános meghatározás, és más a zsinat-presbyteri elv, mely azt jelenti, hogy a képviselet jogát egyenesen a presbyteriumok gyakorolják. A 9. §-on lehet is, kell is változtatni, eltekintve attól, hogy Erdélyben is vannak, kik óhajtják, kik a presbyteri elv hívei, főleg azért, mert ott a kerületi gyűlés nem a zsinatpresbyteri alapon épült fel. E tételt részletesen bebizonyítja. az erdélyi codificatio indokolásából, mely több helyen világosan kijelenti, hogy Erdélynek oly eminens zsinat-presbyteri intézmények sem kellenek, minők a kettős elnökség, a paritas, a püspöknek, főgondnokoknak, espereseknek stb. közvetlenül a presbyteriumok általi választása; sőt Erdély még azt is perhorreskálja, hogy zsinati képviselőt a presbyteriumok válaszszák. Mar pedig az unió azt követeli, hogy egy alapon szervezett törvényhozó testület legyen és annak végzéseit minden egyházkerület respektálja; de ha a 9. § mostani szövegezésében .marad, az sohasem érhető el. Figyelmezteti a zsinatot, hogy a 100 év előtti zsinat azért oszlott szét, mert törvényeit a lengyel kódex alapján akarta hozni, nehogy az történjék most az erdélyi kódex alapján. Reális uniót kér, épen azért csatlakozik Begedy István indítványához, bár inkább óhajtaná Fejes I. indítványa szerint egy bizottság kiküldését. Tisza István nem kiván felhozni oly tényeket, melyek a szenvedétyeket felköltenék. Miről van szó? Arról, hogy a 10 év előtti kompromisszum jövőre is megmaradjon egy lényeges változtatással, t. i. a Beöthy Zs. félével, mert meggyőződése szerint Erdély helyzete jövőre is igényli a külön autonomiát. Kovács Albert képviselő • mondá, hogy az erdélyi egyházkerületben a község és tractus szervezetében, hol a presbyteri elvek