Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1891 (34. évfolyam, 1-52. szám)

1891-12-17 / 51/a. szám

BELFÖLD. A reformátusok zsinatja. A december 11-iki ülés. Elnökök: Kun Bertalan püspök és Tisza Kálmán főgondnok; jegyzők: Szilády Áron és Véghely Dezső. 1. Mitrovics Gyula egyházi jegyző az előző ülés jegyzőkönyvét felolvassa, mely hitelesíttetik. 2. Tóth Sámuel egyházi jegyző jelenti, hogy Kolozsváry Sándor és Szász Gerő megbízó leveleiket utólagosan bemutatták. Igazoltatnak. Jelenti továbbá, hogy Kiss Albert és Hajnal István behívott póttagok megbízó leveleiket szintén bemutatták. Rendes tagoknak nyilváníttatnak. Azután felolvassa a szathmárnémeti ref. egyház zsinatunkat üdvözlő levelét, mely örvendetes tudomásul szolgál. Azután a bizottságok megalakulásáról tesz jelentést. Az egyházalkotmányi bizottság elnökévé megválasztatott báró Bánffy Dezső, előadójává Hegedűs Sándor; a lelkészválasztási bizottság elnökévé Szász Károly, előadójává Szilády Áron ; a közalapi és adózási bizottság elnökévé gróf Tisza Lajos, előadójává Darányi Ignácz; a törvénykezési bizottság elnökévé Beöthy Zsigmond, előadójává Kolozsváry Sándor; az iskolaügyi bizottság elnökévé gróf Kuun Géza, előadójává Mitrovics Gyula; a kérvényi bizottság elnökévé Kovács F., előadójává Lukács Ö.; a naplóbiráló bizottság elnökévé Kiss Áron, előadójává Szinnyei Gerzson. Ugyancsak Tóth Sámuel egyházi jegyző bejelenti a következő kérelmeket: r. a mezőberényi egyház elöljáróságáét az egyházi adózás ügyében ; 2. a szigetszentmiklósi egyház tanácsáét, mely a presbyteri szervezet épségben tartását kéri; 3. a debreczeni, n.-enyedi, sárospataki theologia-akadémia hallgatói kérelmét a supplicatio fentartása ügyében; 4. az országos ref. tanitó egylet választmányáét több ügyekre vonatkozólag ; 5. a karczagi egyházét az országos nyugdijintézet mikénti felállítása érdekében ; 6. özv. Czelder Mártonné segélyt kérő folyamodványát; 7. Molnár Károly csepeli agg tanitó kérelmét szintén azon ügyben; 8. a tiszántúli egyházkerület több tagjáét a zsinatpresbyteri elvnek az egyház-alkotmányban való sérthetlen megtartása iránt. Mindezen kérvények elintézés végett a kérvényi bizottsághoz tétettek át. Egyszersmind felolvassa Koncz Imre vértesaljai esperes iratát, melyben arra kéri zsinatunkat, hogy az egyetemes konventi határozatok letárgyalása után üléseit a jövő szeptember hónapig szüntesse be és addig az egyes tárgyak kidolgozására küldjön ki bizottságokat. Az indítvány napirendre kitűzése akkorra halasztatotr, mikor az egyetemes konventi ügyek letárgyaltattak. Végre jelenti, hogy a londoni angol bibliaterjesztő társulat zsinatunkhoz üdvözlő levelet intézett. Örvendetes tudomásul vétetik és válaszadással Szász Károly püspök bizatik meg. Következik a napirend. 3. Szilády Áron egyházi jegyző olvassa a törvényjavaslat 9. §-át, mely az erdélyi és a más négy egyházkerület viszonyáról következőleg szól: «Az egyház törvényhozás jogát az országos egyházi törvényes zsinat gyakorolja; s a zsinat által alkotott s O Felsége által megerősített egyházi törvényeket, csak törvényes zsinat magyarázhatja, módosíthatja, vagy törölheti el. Az erdélyi egyházkerületnek az AC. és CC. I-ső részeiben és az 1691. évi Leopoldinum diploma 2., 3, pontjaiban biztosított joga és a több százados különállása folytán kifejtett alkotmányos szervezete érintetlenül hagyatik és részére föntartatik, hogy alkotmányát jövőben is a képviseleti rendszer elveivel összhangzóan tovább fejleszthesse; kötelessége lévén a teendő módosításokat az egyetemes konventnek, illetőleg a zsinatnak bejelenteni. Önként értetik, hogy: a) Ez a föntartás az erdélyi egyházkerületnek csakis belügyei autonom intézésére vonatkozik. b) E törvénynek az erdélyi egyházkerület alkotmányától el nem térő részletei az egyházkerületet is kötelezik. c) Az öt egyházkerületet egyetemesen érdeklő ügyekben a zsinat az erdélyi egyházkerületre nézve is törvényhozó testület. Ezekre vonatkozólag Tóth Sámuel egyházi jegyző felolvassa az 1891-iki nov. 5—7. napjain tartott egyetemes konvent jegyzőkönyvének 97. pontját: «Olvastatik a 9. §, melyre nézve a tiszáninneni egyházkerület azt a módosítást indítványozza, hogy az erdélyi egyházkerület konventi és zsinati képviselői azoknak az ügyeknek tárgyalásában, a melyek a Királyhágoninneni négy egyházkerületet illetik, szavazati joggal ne bírjanak, hivatkozva arra, hogy az erdélyi egyházkerület a 9. § korlátain belől a más nég}' egyházkerülettől függetlenül intézheti saját belügyeit. Olvastatik az erdélyi egyházkerület 1891. október j-ik s következő napjain Kolozsvártt tartott közgyűlésének következő nyilatkozata: Az 1881/82-dik évi zsinati törvénybe iktatott egyesülés (unió) alapján az öt egykázkerületnek egységes fejlődését a maga részéről is óhajtja, és ennek érdekében egyházi jogi életünk szervezetében és intézményeiben a legvégsőbb határig elmenni kész. E végső hitárt az erdélyi egyházkerületnek háromszáz évesnél régibb külön életére, egyházi életének külön fejlődésére való tekintettel, az ezt alkotó egyházközségi, egyházmegyei és egyházkerületi consistoriális alapon fejlődött, alkotmányos és közigazgatási belső szervezete, más szókkal, egyházi belélete képezi, mely a zsinati törvények értelmében is csak a képviseleti elv szem előtt tartásával nyerheti tovább fejlődését. Minden félreértés és félremagyarázás kikerülése czéljából szükségesnek tartja egyházkerületünk kinyilvánítani, hogy a zsinati törvények 9. §-ában az egyházkerületünk részére biztosított jogot, melyhez jövőre is ragaszkodnunk kell, csakis a jelzett korlátok között kívánja érvényesíteni. Mindezekből önként következik, hogy^ egyebekben a zsinat által megalkotandó és király urunk O Felsége által szentesitendő egyházi törvényeket, egyházkerületünk is magáénak fogja vallani, s magára kötelezőnek ismerni. Az első rész negyedik fejezetét az egyetemes konventről; ötödik fejezetét a zsinatról; továbbá a második rész fejezeteit az egyes egyháztagokról, az egyházfi akról, az egyházközségi gondnokokról a szegények és árvák gondnokáról, a tanítókról, az énekvezérekről, a tanárokról, a lelkészekről, az egyházkerületi főgondnokokról, a püspökökről, és a felelősségről, elfogadjuk a 9-ik § által biztosított jog keretén belől. A nagybizottság az eredeti szöveg föntartását javasolja. Dr. Kovács Ödön, erdélyi képviselő indítványozza hogy a § második kikezdésében a «képviseleti» rend-