Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1891 (34. évfolyam, 1-52. szám)

1891-12-17 / 51/a. szám

Harmincnegyedik évfolyam. 51- sz. a) Budapest, 1891, deczember 17, PROTESTÁNS EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP. SZERKESZTŐSÉG és KIADÓ-HIVATAL IX, ker. Pipa-ütca 23. szám, Előfizetési ára: Félévre 4 frt 50 kr., egész évre 9 frt. Előfizethetni minden kir. postahivatalnál; helyben a kiadóhivatalban. Egyes számok ára 20 kr. Hirdetések dija : Egész oldal 16 trt, féloldal 8 frt, negyed oldal 4 frt, nyolczad oldal 2 frt. — Bélyegdíj külön 30 kr. TARTALOM: Vezércikk. A zsinati tárgyalások elnapolása. Sz. F. — Belföld. A reformátusok zsinatja. Molnár Lörincz. — Az ág, h, evangélikusok zsinatja. H. J. — Különfélék. — Hirdetések. A zsinati tárgyalások elnapolása, Mindkét evang. egyházunk zsinati tárgyalásai a közelgő karácsonyi ünnepek miatt elnap olt attak. A luth. zsinat a mult hét végén tartotta utolsó ülését, a református zsinat pedig valószínűleg szerdán, e sorok írásakor fog elnapoltatni. Az evangelikus zsinat nem is fogott érdemleges tanácskozáshoz. Megalakult, szervezkedett, bizottságokat választott, kiosztotta közöttük a munkát; majd a bizottságok is szervezkedvén, most ezek előadói tanulmányozzák, dolgozzák és szövegezik a rendelkezésökre bocsátott nagy mennyiségű s becses anyagot. Mert az anyag óriásilag fölszaporodott. Az eredeti Győry-féle általánosságban tartott előmunkálathoz később a dunántúli részletes javaslat, a napokban pedig a Zelenka-féle nagyszabású elaboratum járult. Az előtanácskozásokon itt is az a felfogás jutott többségre, hogy a dogmatikain kívül főbb vonalaiban az egyházi élet összes viszonyait kodifikálni kell. Ezért a Győry-féle előmunkálat kiegészítendő a dunántuli és a Zelenka-féle részletesebb javaslatokkal. E javaslatok közül bennünket különösen a Zelenka-féle propositiók érdekelnek közelebbről, mert ezek között 9 — 10 olyan egyetemes érdekű protestáns kérdés van szőnyegre hozva, melyek a két zsinat közös bizottságai utján a ref. és luth. egyház által közösen volnának elintézendők. E kérdéseket jövő alkalommal részletesen ismertetjük. A refotmátus zsinat a mult csütörtök óta érdemlegesen tárgyal. Az egyházalkotmányi javaslatok vannak szőnyegen, melyek között az Erdélylyel való unióról és a nagy egyházak több szavazatáról szóló szakaszok keltettek nagyobb vitát. E kérdésekben erős mérkőzése volt a felfogásoknak. Az unió ügyében a presbyterianus és consitsorialis irányokat ugyancsak sokat hallottuk emlegetni, noha a többség több ízben hangoztatta, hogy ő is vindikálja magának a ((presbyterianus)) jelzőt. Erdély egyházi alkotmánya több oldalról meg lőn világítva és közmeggyőződéssé érlelődött amaz általunk többször hangoztatott tény, hogy az erdélyi egyházkormányzat tulnyomólag consistorialis szellemű. Most a zsinat eresztett bele egy kis presbyterianus vért, midőn törvényhozási!ag kimondotta, hogy ezentúl Erdélyben is a presbyteriumok válaszszák a zsinati képviselőket. A telivér consistorialisták tüszköltek is egy kissé e miatt, dr. Kolozsváry ki is jelentette, hogy «fájó szívvel)) járul a javaslathoz; de hát megtörtént a presbyterianus beoltás s az idő majd megmutatja, hogy megfogamzik és hoz-e uj hajtásokat ? A nagy gyülekezetek több szavazata fölött most folyik a döntő csata. A kimenetel előre látható; a nagy gyülekezetek szavazatát nehánynyal meg fogják szaporítani, miáltal a presbyteriumok eddigi súly-elhelyezkedése jelentékeny változást fog szenvedni; de dicséretére legyen mondva a vezető többségnek, azt a — szerintünk — elvileg nem presbyterialis, hanem képviseleti jogalapot a szavazatoknak 12-ről 6-ra, illetve főgimnáziumot fentartó egyházaknál 8-ra való leszállítása által oly discret módon alkalmazta, hogy a félt rázkódtatások és hatalmi torzsalkodások veszélye valószínűleg csökkenni fog. De ez a dolog lényegén nem sokat változtat. A presbyteri elven a réstörés megtörtént, s egyházunk szervezeti alapelve többé nem presbyteri, hanem a presbyteri és képviseleti elvnek amixtum compósitum»-a. Sz. F.