Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1891 (34. évfolyam, 1-52. szám)

1891-11-29 / 48. szám

észrevehető, mi legyen oka eme különbségeknek ! Szerdahelyi nem bölcsész, amennyiben tapasztalati jelenségek felett nem okoskodik, inkább gondos szemlélő, ki nagy figyelemmel irja le azt, amit lát ugy, amint látja. Ellenben Commenius és Pestalozzi már bölcsészek, mert a tapasztalat felett okoskodnak és rendszerüket lélektani alapra helyezik, vagyis a gyermek lelkületét már meglevőnek, ellégé erős csemetének veszik és ápolásánál azonnal kertészollót használnak, míg irónk gondot fordít a csirára is, hogy abból egészséges csemete fejlődjék ; tehát a kertészolló használatát nem veheti azonnal igénybe. Előbb még szoktatni akar a családi körben, hogy az értelmi fejlesztés erkölcsi alapon történhessék. A gjak'orlat Szerdahelyinek ad igazat, tehát kön} vét óvóképző-intézetek, szülők és gyermekmenedékházak sikerrel használhatják, ha t. i. számos e szakmába vágó művekkel már ismeretesek, mert igen sok helyen csak vázlatot ad és utal; nagyobbára általános téren mozog a helyett, hogy teljes és egész rendszeresen dolgozza ki művét, mely esetben egy valódi vezérkönyvet nyújt vala az érdekelteknek. A 200 lapra terjedő könyv ára 1 frt 20 kr. ** Keresztyén hit és erkölcstan az evangelikus ref. gymnasiumok III. és IV. osztálya számára, a konventi tanterv szerint írta Kiss József csurgói főgymn. vallástanár. Ára 60 kr. Az iskolai használatra irt vallási könyvek irodalma nagyon szegény, s a kevés számú könyvek között kevés van olyan, melyet egészen jónak, helyesnek lehetne neveznünk. Kiss J. munkája mindenesetre jobb a most használatban levőknél. Nem a régi katechismusi, hanem az u. n. közlő alakot használja, s nem külön részekben, hanem összeolvasztva tárgyalja a hit és erkölcstan igazságait. Mint az emberi életben a tiszta erkölcsiség alapját az igaz vallásosság képezi : ugy e könyvben is először a hittani igazságok tárgyaltatnak, s vagy ugyanazon §. végén, vagy külön §-ban adatnak elő az erkölcstani kötelességek. A hittan tárgyalásaban tartózkodik a merev dogmatikai meghatározásoktól, s nem kalandozza be a philosophia és más tudományok mezőit, hogy munkáját az ezeken nőtt tarka, de legtöbbször illat nélküli virágokkal ékesitse, hanem adja a hittani igazságokat egyszerűen világosan, mint a bibliában vannak, de sokszor nagyon is röviden s bizonyítékul a szentirást használja, a mi a könyvnek határozottan előnyére szolgál. A kötelességek teljesítésében is Jézust állitja elénk példányképül, s az ő szavaival, példázataival és életével buzdít Isten szerinti életre. Használja e mellett Smiles : Jellem és kötelesség czimű munkáját, melyekből az emberi élet különböző nyilvánulásainak jellemzésére a legszebb képeket sorolja el, vagy utal a könyvre, melyet egy lelkiismeretes vallástanár sem nélkülözhet. S azok a példák és utalások melyeket ezen részben ad, mind találók és helyesek. Nem mondhatom ezt a hittani részre. Az I. szakaszban, mely az Isten és az embernek Isten iránt való kötelességeiről szól, a tulajdonképi dogmaticumot sokszor csak egy rövid bibliai idézetben adja, de amely nem mindig, talál. Általában is, de különösen e részben nagyon rövid őrizkedik a* magyarázattól, pedig a közlő alakban írt könyvnek éppen a világosság és érthetőség, mégha itt-ott hosszadalmas is, egyik legfőbb előnye. A ki ker. hittant ir, annak a keresztyénség Istenét, mint szerető atyát kell megismertetnie növendékeivel. Ez hiányzik, igaz nem egészen, de nagy részben, Kiss hittanából. Több melegséget kellett és lehetett volna öntenie azon §§-okba, melyek az Isten megismeréséről és tulajdonságairól szólanak. Az I. részből hiányzik az üdv elsajátítására szolgáló kegyelmi eszközök: szentirás és sacramentumok, tárgyalása, s csak végül, egy külön szakaszban: «Élőkészités a konfirmátióra», fordulnak elő, a mely szakasz az egészben leggyengébb és nincsen is helyén. A hitre tartozó igazságokat jobb egymásután, mint szétszórva tárgyalni. A II. és III. részben Jézus váltságténye és a szentlélek munkássága tárgyaltatik, de ezek is csak röviden. E szakaszokban már az erkölcstani kérdések külön adatván elő, tisztább képet nyújtanak a felebaráti és önmagunk iránti kötelességekről, mint az I. részben. A könyvbe felvett énekekre vonatkozólag azt jegyzem meg, hogy lehetne abban több is és jobban meg kellett volna választani. Az egész munka, daczára fogyatékosságának rám jobb hatást gyakorolt, mint a midőn más, e szakmába tartozó kézi könyveket olvastam, vagy tanítottam. Kiérzik belőle az evang. szeretete, s már ezt nyereségnek tartom. Gyakran hivatkozik a bibliára, s habár idézetei nem mindig találók is, mégis áldásosabbnak tartom a növendékre, ha tanulása közben a biblia légkörében él, mintha a dogmatika és morál igazságainak száraz fejtegetéseinél ásítozik. Azzal a reménynyel biztatom magam, hogy a ki ilyen munkát tudott készíteni, az képes lesz munkájának hiányait egy ujabb kiadásnál a kritika és öntapasztalat útmutatása szerint kipótolni. — Keresztesi Samu. KÜLÖNFÉLÉK. December hónapra, a zsinatok idejére, külön előfizetést nyitunk egry forintjával. A zsinatokról kimerítő, pontos és gyors tudósításokat fogunk közölni. Intézkedést tettünk, hogy a zsinatok tartama alatt Lapunk hetenként kétszer jelenjék meg. Régi előfizetőink ráfizetés nélkül a rendes árban kapják a Lapot. A külön előfizetés beküldését kérjük minél előbb, hogy a nyomtatandó példányok száma felől tájékozhassuk magunkat. * Lelkész választások. A dunabogdányi most anyásitott egyház lelkészi állomására f. hó 22-én egyhangúlag Szappanos Károly ottani h. lelkész választatott meg. — Az égerszögi lelkészi állomásra Kaposi György perkupái segédlelkészt választották. Isten áldása legyen a fiatal Timotheusokon ! * Vallásos estélyek pesti egyházunkban. Pesti egyházunk köré ben a lelkészek, nehánv buzgó presbyter, tanárok és h itoktatók kezdeményezéséből a téli idény alatt minden szerdán este 6 órakor a Lónyay-utcai gimnázium nagytermében vallásos estélyek tartatnak. Az estélyek célja a vallásos érzület erősítése, a prot. öntudat szilárdítása és a hívek közötti érintkezés és gyakoribb összejövetel előmozdítása. Az első estély, mely főként az 1791. XXVI. t. c. emlékének volt szentelve, f. hó 25-én szerdán tartatott meg, nagyszámú és előkelő közönség jelenlétében : köztük Tisza Kálmánné, herceg Odeschalchyné, Szász Károlyné, Székácsné úrnők, kúriai bírák, egyetemi, akadémiai és gimnáziumi tanárok nejei, családtagjai, nőnevelő-intézetek (Andrássy-uti, Zöldfa-utcai) nagyobb növendékei stb; a férfiak közül számos presbyter, egyetemi, theologiai, gimnáziumi tanárok (ez utóbbiak különösen nagy számmal), egyetemi és theol. hallgatók, gimnáziumi tanulók stb. A közönség éneke (Jövel Szentlélek) után Papp Károly lelkész (a rendező bizottság elnöke) imádkozott szívből és szívhez szólólag ; azután Szász Károly püspök tartott gyönyörű beszédet az estélyek céljáról, jellegéről, különö-