Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1891 (34. évfolyam, 1-52. szám)

1891-11-15 / 46. szám

szaggal kötött hármas szövetségnek megbolygatása árán volna lehetséges. Jól mondja Beysclilag, hogy e pápás irányú agitátió permanens összeesküvés Európa s a német birodalom békéje ellen. Érdekes volt a porosz népiskola ellen intézett roham. «Ha a népiskola kérdését nem oldja meg az állam a katholikusok kívánságának megfelelőleg, akkor uj kultúrharcra lehetünk elkészülve, mert «a római egyháznak kizárólagos joga a vallástanítás a kath. nép körében.)) Tudjuk pedig, hogy a porosz népiskola nem a róm. egyház, hanem az állam szülöttje, következőleg az annak kizárólagos tulajdonosa. S ha a kath. vallástanítás hiányos, ugy gondoskodjék az egyház a lelkészek jobb kiműveléséről. A danzigi nagygyűlés fénypontját a német birodalmi tanács alelnökének, Ballesírem grófnak záró beszéde képezte, ki ugy találta, hogy a porosz politika eddigi kanosszai útja még korántsem végleges békekötés, hanem csak fegyverszünet. A kath. nagygyűlésnek a porosz népiskola romanizálására és klerikálázására hozott javaslatai igen érdekes programmot képeznek az uj cultusminister számára, a mihez hasonlót Lichtensteinék is sürgetnek a szomszédos Ausztriában ! A nagygyűlés a trieri rokkereklyék kiállításáért hálafeliratot intézett Korúm püspökhöz, az öreg Hefele a tudós rottenburgi püspök pedig a nagygyűlésnek Írásban arról panaszkodott, hogy öreg napjai megvannak szomoritva a miatt, hogy több férfi szerzet alapítására vonatkozó tervei meghiúsultak. Úgy látszik Hase szerint csakugyan megölte benne a vatikáni zsinat után a püspök a tudóst, a lelkiismeretet s a hallgatási képességet l 3. A Gusztáv-Adolf egyesület ez évi r. főgyülését, ezúttal a 45-iket 1891. szept. 15—17. napjain Görlitz városában tartotta, mely alkalommal Nippold jénai tanár a nagy szeretetadományra ajánlott 3 gyülekezetről, Müller erdélyi lelkész az erdélyi szász tartományegyházról, s Hesckiel poseni generalsuperintendens a poseni tartományegyházról értekezett. Az egyes képviselők üdvözlő beszédeire Frieke elnök a szellemi egység s a benső összetartozás értelmében válaszolt. Az ünnepi szónokok közül főleg Faber berlini udvari lelkész beszéde tünt ki. A bel- és külellenségekkel szemben Frieke lelkesen azt a gondolatot fejtegette, hogy a Gusztáv-Adolf egyesület az ev. prot. hit alapján, s a római propagandával szemben az ev. testvéri szeretetnek és békességnek fokozatos munkálására törekszik. A központi elnökségnek Hempel jegyző által előterjesztett jelentéséből kitűnik, hogy a fiók-egyletek száma 1810-ről 1817-re, a nő-egyletek száma pedig 461-ről 470-re emelkedett. A diák-egyletek az egyes egyetemeken inkább a theologiai s kevésbé a többi fakultásokon hódítanak. A 45 főegylet kiosztatni szánt összege, a magyarországi adományokat és ide számítva, 1252.34, a németföldi 23,162.01, a román 460.71, a svéd 1359.01 s a svájci 590.35, tehát összesen : 963.055.55 markot, a mi haladás a mult évi 8890.93 markkal szemben. Az 1889—90. évi bevétel tesz 1.154,867,51 markot az 1888—89. évi 1.112.091,95 markkal szemben vagyis 42.775,95 marknyi többletet mutat fel. Gusztáv Adolf-templom vagy imaház épült a mult évben 19 az előző évi 13-al szemben. Épülő félben van 16 templom 12-vel, lelkészi lak pedig 10 8-al szemben. 3 gyülekezet tornyot, más 2 pedig ev. betegápoló intézetet épített az áldásos egyesület költségén. Áz egyesület további gondozásából kilépett 19 gyülekezet, azonban mily csekély ez a szám 75 további gotidozandóval szemben! Hempel jelentése végül hangsúlyozta, hogy meleg szívok legyen az egyesület tagjainak a szenvedő testvérekkel szemben, bátran vallják hitöket, tág lelki— ismeretök legyen a segélyre szorulókkal s élénk érzékkel s vidám munkakedvvel támogassák az egyesület szeretet művét. 4. Az «Evangelischer Bund» 5—ik nagygyűlését 1891. szept. 29. s a köv. napjain Kassel városában tartotta. A gyűlés igen népes volt, a mennyiben vett magánértesülések szerint is 700-nál többen voltak jelen. Áz ünnepi szónoklatot Eph. 3. 20—4. 6, alapján Jatho kölni lelkész tartotta. Az elnöki megnyitón kivül gr. Witzingerodetől üdvözlő beszédet mondott Lohr generalsuperintendens az egyházkormányzóság, Klöffler polgármester Kassel városa, Aehelis tanár a marburgi egyetem, Wéber tanár a német ó-katholikusok, Amdt berlini lelkész az ev. socialis szövetkezet, Weber gladbachi lelkész az ev. munkásegylet, és Pfáhler lelkész az osztrák diaspora részéről. A császárhoz intézet hálafelirat még aznap kedvező magas választ nyert. Az első nap Kawerau kiéli tanár vonzó hatású előadást tartott «az ev. prot. s a római egyháznak az államhoz való viszonyáról.)) A 2-ik napon Göbel, a hallei ref. főegyházi tanácsos «az egyházi közösség áldásairól)) értekezett, mig Leuschner merseburgi főegyházi tanácsos, mint a «Bund» főjegyzője az ev. szövetség mult évi működéséről tett kimerítő jelentést. Haupt hallei tanár előadása «a prot. jellegnek nyilvánulásáról» szóllott, épen a mi napjainkban. A nagy gyűlés által ritka egyértelműséggel hozott resolutiók illetik a széles körökben nyilvánuló egyháziatlanságot, a protestánsok túlságos loyalitását a római egyház irányában, a reformátió hazai jelentőségének megtagadását a történettanításban, a redemptoristák visszahívását, a trieri rokk kiállítása által okozott botrányt s a szeszes italok élvezetére vonatkozó legújabb törvényjavaslatot. Az előadások s a resolutiók a Bund ((röpiratai)) között fognak közzététetni, valamint a kasseli «Generalberichtw hasábjain. A társas összejövetelek első estéjén élő képeket mutattak nagylelkű Fülöp történetéből. A 2-ik estélyen a prot. polgárság körében vegyes karénekek kíséretében Oncken giesseni tanár élénk előadást tartott a hassziai tartománygrófnak 1547. történt elfogatásáról. A remek Wilhelmshöhe parkján való séta meg csak emelte a kasseli napok ünnepi fényét. A «Bund» 73 ezerről 82 ezer tagra emelkedett, a mi mutatja annak életrevalóságát és szükségességét a német prot. köztudatban. Röpiratai valósággal mintaképei az e nembeli irodalomnak. A mult évi 522 helyett ma 565 helyi és fiókegylettel bír. A főegylet legerősebb a rajnai egyháztartományban, a hol 68 prot. emberre esik egy szövetségi tag. A miért is a «Bund» méltó bizonyítéka a német tudományosságnak s a prot. buzgóságnak. ((Cselekedjünk hasonlóképen» — mondja az írás ! Eperjes. Dr. Szlávik Mátyás. IRODALOM. ** Judenthum und Christenthum czimmel egy újabb füzetet bocsátott közre Lichtenstein J. tápió-szelei kerületi rabbi, a ki már korábbi munkáival (Der Talmud auf der Anklage-Bank; Mein Zeugnisz és Die Liebe und die Bekehrung) nemcsak a zsidóság, de a keresztyének körében is nagy feltűnést keltett, egy felől rendkívül világos, mélyen járó, vallásos melegségtől áthatott tárgyalási modorával, másfelől és pedig különösen nemes, szabadelvű, a zsidóság kizárólagosságától ment