Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1891 (34. évfolyam, 1-52. szám)

1891-11-15 / 46. szám

és a keresztyénséggel határozottan rokonszenvező felfogásával. Ebben a modorban és ezzel a felfogással van irva ez az ujabb füzet is, melynek mintegy alaphangját fejezi ki szerzőjének eme nyilatkozata: «Csaknem minden bibliai vers, minden örömhír, minden győzelmi dal, a próféták minden vigasztaló és igéretteljes szava, minden toronycsúcs, a harangszó, minden jótékony tett, minden hódolat felfelé, minden humánus mozgalom lefelé, minden jele a szeretetnek, megnemesedése a kedélyeknek, minden kegyes ajak, istentől ihletett küldött a keresztyénségnek üdvét, boldogító erejét és meggyőzhetetlen hatalmát hirdeti.» Mig a zsidóság az idők változásaiban mozdulatlan maradt, nélküle történtek meg a nagy társadalmi átalakulások, s ma sem akar még ébredezni. Kihalt belőle a vallásában s annak intézményeiben való hit, s még sem akar a megújító evangeliumi erőhöz fordulni. Messiást vár, holott a messiás a názárethi Jézusban már megjelent, — s itt reámutat szerző ama jelenségre, hogy hány álmessiást ismert már el a zsidó az Úr küldöttének, csak azt az igazit nem akarja annak elismerni; pedig Jézus menynyivel felségesebb volt, mint Gazloniti Júdás, Bar-Chokba, Aluzi vagy Sabbatai. Csak egy kevéssé kellene a zsidóságnak az uj a testamentommal foglalkoznia, rögtön belátná, hogy azt, mit most közönyében nélkülöz, vagy a mi után háborgásai között vágyakozik, gyógyító, megújító és megnyugtató erőként találná meg abban s ezt belátnia és megtalálnia anynyival könnyebb volna, mert a zsidóság és keresztyénség erkölcstana teljesen ugyanazon alapokon épült fel, s ugyanazon követelményekkel lép fel az emberrel szemben, csak hogy a mire a törvény erőtelen volt, azt az új-szövetség megadja. Szerző 15 pontba foglalva szedi össze a zsidóság és keresztyénség közös vallási és erkölcsi gondolatait, a bibliából és a talmudból vett idézetek gazdag anyagával igazolván a parallelismust. Érdekes, magasan szárnyaló, mélyen vallásos s gondolatokban gazdag fejtegetéseit aztán azzal végzi, hogy «nem kellene-e tehát a zsidóknak az új-testamentumot tanulmányozmok, hogy Krisztust megismerhessék? Valóban! A ki Őt ismeri, annak szeretnie is kell, a ki szereti, tisztelnie is kell, a ki tiszteli, meg is kell hódolnia és a ki hódol neki, az megérti, midőn azt mondja magáról: «Én és az Atya egy vagyunk.)) — «Ime ez az igaz Izraelita, kiben nincsen álnokság !» A zsidó rabbi Krisztus iránt nyilatkozó nagy szeretete bizony sokakat megszégyenithet a Krisztus nevét viselők közül; másfelől sokakat megnyerhet azokból, kik Jézust még nem ismerték el Messiásnak, Krisztusnak lenni. — A szerzőnél (Tápió-Szelén) megrendelhető kis füzetet élvezettel olvastuk át, s szívesen ajánljuk azt olvasóinknak is figyelmébe. Ára? ** „Vasárnapi, ünnepi és alkalmi Imádságok szószéki használatra)) czimü imakönyvemet szándékozom 1892. év február hó elejére kiadni és az előfizetők számára szétküldeni. Kéziratomat Kiss Áron h. püspök, Csiky Lajos és Révész Kálmán theol. tanár urak, és több lelkésztársaim szívesek voltak tüzetesen átnézni, megbírálni, kiknek ez alkalommal leghálásabb köszönetemet nyilvánosan is kifejezem. Az általuk tett észrevételeket fölhasználtam, művemet újból meg újból átnéztem és simítottam. Távol állok a gondolattól, hogy jóakaró bírálóim kedvező véleményére támaszkodva nagy ígéreteket tegyek lelkésztársaimnak. Őszintén megvallom, hogy Révész Bálint utolérhetetlen imáinak az enyéim árnyékai sem lehetnek. Olyan imákat irni csak nagyon kevés embernek adatik tehetség. Mindamellett azt hiszem, hogy lesznek lelkésztársaim között, kiknek imádságos gondolatai az enyéimmel megegyeznek. Hiszem, hogy gondolataim külső alakja, imádságaim nyelvezete nem fogja megakadályozni a gondolatok fenszárnyalását s nem fogja lehúzni a magasból a buzgó érzéseket. Hiszem, mert tapasztaltam, hogy imádságaim utat nyitnak a magasba a gyülekezet áhítatának is. Ha lelkésztársaim szükségét látják annak, hogy az általuk használt vasárnapi Imakönyveket egy ujabbal fölváltva használják — ugy szíveskedjenek művem kiadásában előfizetésük által engemet támogatni. Jól tudom, hogy sokfelől igénybe vagyunk véve, megsokasodtak szükségeink, sok nemes czél zörget szivünk ajtaján, ugyanezért az előfizetés árát a lehető legolcsóbbra tettem. A 12 —15 íves művet, kemény kötésben 1 frt 60 kr. előfizetés mellett fogom bérmentve megküldeni. Tájékozásul a tartalomból közlöm, hogy lesz benne : közönséges vasárnap reggeli ima 24, délutáni 20, évszaki 16, adventi 8, ünnepi 39, alkalmi 24 vagy a pártolás mérve szerint több is. A művet Seper Kajetán nagy-károlyi nyomdája fogja Ízlésesen kiállítani. Az előfizetéseket f. év deczember 15-ig kérem nevemre küldeni. Györgytelek (Szathmárm.) 1891. nov. 5-én. — Biki Károly, ev. ref. lelkész. ** Theologiai Ismeretek Tára cim alatt a jövő év elején kezdve theologiai lexicon fog megjelenni, Kolozsvártt Horátsik János kiadásában, a fiatalabb theologiai irók közreműködésével, kik között Antal Géza, Bartha Béla, Berde Sándor, Csiky Lajos, Józsa Zsigmond, Révész Kálmán, S. Szabó József és Zoványi Jenő nevével találkozunk. Hézagpótló, rendkívül fontos vállalat. A kibocsátott prospectust jövőre egész terjedelmében közöljük. Addig is felhívjuk rá a figyelmet! ** A Téli Újság, népünk e kedvelt vallásos lapja, december, január és február hónapokban az idén is meg fog jelenni Budai János szerkesztésében, mert Csécsi M. most nem vállalkozhatott a szerkesztésre. Az előfizetési felhívást jövőre közöljük. ** Gulyás Benő, Egyházi Beszédei Il-ik kötetére hirdet előfizetést. A tehetséges miskolczi s.-lelkész beszédeinek I. kötetét meleg pártfogásban részesítette a közönség. Ez bátorítja fel szerzőt, hogy a másodikat is közre bocsássa. Ebben is szívből igyekszik szívhez szólni A kötet 10 ivből fog állani s a beszédeknek legalább is fele közönséges lesz s csak mintegy fele alkalmi. Előfizetési ára 1 forint, mely összeg december i-ig a szerzőhöz Miskolczra küldendő. A megrendelt példányok dec. 15-ig fognak bérmentve megküldetni. — Felhívjuk rá a lelkész-társak figyelmét. ** Barátságos beszélgetések az unitárius vallásról, melyeket csendes óráikban beszélgettek ifj. Keszi Pál és többen. Nyilvánosság elébe bocsátotta egy balatonparti magánzó. Ára 30 kr. — Egy 56 lapra terjedő kis füzet ez, nyilván azzal az óhajjal írva, hogy az unitarismusnak csináljon propagandát. A mezőt, melyen hatni akar, ügyesen választotta meg; igen jól tudja azt, hogy az emberek, még az aránylag műveltek is, ma nagyon felületes ismeretekkel birnak a vallási dolgok felől, véleményeik pedig még inkább ingadozók, de általában készek az észt egyedüli szabályozó tekintélynek elismerni. Ezért minden módon azon mesterkedik, hogy ezen felületesen gondolkodókat, a vallás mélységeit nem ismerőket ejtse meg körmönfont, sokszor zűrzavaros és erőszakolt okoskodásaival. A gyanú és bizalmatlanság felköltésének nem épen tisztességes eszközeitől sem irtózik, amidőn olyan nyilatkozatokat ad a református hit képviselőinek szájába, amelyek a lehető legrosszabb színben tüntethe-