Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1891 (34. évfolyam, 1-52. szám)

1891-11-15 / 46. szám

zási'alapul, hogy ez mint tervezet a zsinati képviselők .szamának megfelelőleg nyomassék ki. A zsinati előkészítő bizottság indítványozza, egy a közalap fejlődéséről, jelenlegi állásáról szóló jelentés kimutatását, zsinat elé terjesztés végett. Az egyetemes konvent felkéri a közalapi végre­-hajtó-bizottság elnökét a kimutatás elkészítésére, uta­sítván, hogy azt kellő időben a zsinati tárgyak közé sorozás végett terjeszsze be a zsinati elnökséghez. .Ugyanazon bizottság javasolja, hogy a misszió­- ügy állásáról a misszióügyi bizottság jelentést készítsen . és az egyetemes konvent utján terjeszsze a zsinathoz. A bizottság jelentése részletes indokolással fog a zsinat elé terjeszteni. Az ev. ref. tanítók országos állandó választmánya kérvénye s emlékirata szintén a zsinathoz terjesztetik azon javaslattal, hogy az majd iskolaügyi szakbizottság­nak adja ki. A supplicatió és tábori lelkészség ügye, valamint a házassági ügy rendezése a nagybizottság javaslatára, mint mindkét hitvallású evangélikusokat egyaránt ér­deklő ügyek, megoldás és rendezés végett a két zsi­nat elé fognak- terjesztetni és egyöntetűen tárgyaltatni. A mi pedig a hivatalos esküformák szövegezé­sét illeti, ezt a nagybizottság az egyes egyházkerületek belkörü intézkedésének kivánja fentartani, mi elfo­gadtatik. Az egyetemes tanügyi bizottságnak folyó év julius 2—4. napjain Budapesten tartott ülései határozatából a felsőbb oktatás, illetőleg ref. tanárképezde ügyében inditványoztatik, hogy e tárgyban tétessék a zsinathoz előterjesztés és a zsinat utasítsa majd a konventet e tekintetben részletes megoldási terv készítésére, az közöl­tessek az egyházkerületekkel, hogy a közelebb tartandó zsinaton az ügy végmegoldást nyerhessen. A nagybizottság javaslatára, mit a konvent elfogad, ez ügy a zsinati tárgyak közé soroztatik. A konventi misszióügyi bizottságban felmerült azon •kérdés, vájjon nem lenne-e czélszerű az összes horvát­szlavon missziókat egy misszió szervezetben egyesíteni, mivel két egyházkerületre terjednek és az egészet a dunamelléki misszió hatósága alá helyezni. A konventi misszió bizottság ez ügyet a zsinati tárgyakat előké­szítő bizottsághoz tevén át, nevezett bizottság vélemé­nyezi, hogy az egyházi törvények 46. §-a szerint bár­mely egyházkerület területi változtatása az illető kerü­let beleegyezésével a zsinat jogához tartozik, tehát hivas­sanak fel az illető egyházkerületek e tárgyban vélemény­adásra és ugy terjesztessék a zsinat elé. A bizottság javaslata elfogadtatott és ez értelem­ben hivatnak fel a dunamelléki és dunántúli egyházkerü­letek nyilatkozatra. Közép- és felső iskolák vagyoni állapotáról 1890 79., 1891. 70. sz. konventi végzésekben elrendelt ki­mutatások nem minden egyházkerület tanintézetei ré­széről küldetvén be, a hátralékosok megszorgalmaz­tatnak a kimutatások felküldésére. Kiss Áron helyettes püspök a konventi elnökség­nek bejelentette, hogy országos zsinatunk üdvözlésére a presbyterián szövetség küldötteként a szövetségi titkár fog Budapesten megjelenni dec. 5-én. Világi elnök szintén jelenti, hogy ez értesítés az elnökséghez is megérkezett és Vay Miklós báró kon­venti elnök azonnal értesítette nevezett férfiút egyete­mes. egyházunk és országos zsinatunk rokonszenvéről, egyszersmind köszönetet mondva a presbyterián szövet­ségnek e kitüntető figyelméért. A zsinatelőkészitő bizottság jegyzőkönyve letár­gyaltatván, az előmunkálatokra a konvent elhatározza, hogy a bizottság által megállapított szövegezésben ki­nyomassanak és az összes zsinati képviselőknek meg­küldessenek, egyszersmind csatoltassék hozzájuk jelen konventi jegyzőkönyv. Ezzel a legfontosabb intézkedé­sek a zsinattartás ügyében megtétettek. Nov. 7-én a bezáró ülésben a jegyzőkönyvek fel­olvastatván, hitelesíttetnek. Tisza Lajos gróf főgondnok az egyetemes kon­vent nevében köszönetet mond egyházi elnök Kun Ber­talan püspöknek buzgalmáért és azon tapíntatáért, mely­lyel a tárgyalásokat vezette. Szász Károly püspök Tisza Kálmán főgondnoknak és világi elnöknek mond köszönetet azon szívességért, hogy az egyik elnöki tisztet teljesítette. Egyetemes konventünk köszönetét jegyzőkönyvbe iktatni határozta. Kun Bertalan püspök hálaadó imája után az egye­temes konvent tanácskozásai berekesztettek. M. L. KÜLFÖLD. Németországi egyházi szemle. 1. A trieri rokkhoz való zarándokolás az egész szeptemberen át. magára vonta Németország, sőt az egész művelt világ figyelmét. Tudjuk, hogy a német kormány a botránykoztató vállalatot támogatta, s az e célra rendezett különvonatokon Beyschlag tanár tudó­sításai szerint majd 2 millió zarándok fordult meg Trier­ben, tehát 800 ezerrel több, mint 1844-ben. Nagyobbára a legalsóbb néprétegek indultak a szent csudatévő ereklye megtekintésére, s a magas aristokratiát egyedül 30 püs­pök s a mecklenburgi konvertita herceg, Pál képviselte. A trieri dómnak s vatikáni fogolynak szólló jövedelem állítólag kevesebb volt, mint 1844-ben s a trieri hatósá­gok is meglehetős tartózkodó állást foglaltak el e skan­dalózus legújabb kath. egyházi jelenséggel szemben. Az «Ev. szövetség)) legközelebbi kasseli nagygyűlésén hozott egyik resolutiójában meglehetős éles hangon Ítélte el a Kórum püspök által kezdeményezett, s a pápai áldással ellátott mozgalmat, mint olyat, mely a lélek s az igaz­ság vallását átváltoztatni van hivatva a babonaságnak rendszerévé. Botrányos ez eset azért is, mivel a német kormány dédelgette s a szerencsétlenül végződött Kul­turkampfra, tehát Bismarck kanosszai útjára is visszaha­tással bír. A trieri rokk meglehetősen gazdag pro- és contra irodalomnak is örvend, épugy mint 1844-ben, a midőn Sybel, a híres müncheni történettanár lépett a sorompóba, kimutatván e rokk hitelességének és épsé­gének tarthatatlanságát, s az egész mozgalomnak a kath. népéletre való káros hatását. Jól mondotta Pius pápa a hírhedt Syllabusban, hogy a kath. egyház a modern eszmevilággal össze nem egyeztethető, el lehetünk tehát még több ilyen ereklye kiállításra készülve ad majorem glóriám eccl. rom. catholicae ! 2. A németországi katholikusok ez évi nagy­gyűlésének színhelye az ősprot. Danzig volt, a hol új­ból is ünnepelték a pápát, «mint a kereszténység közös atyját», s hangosan követelték a pápa világi hatalmá­nak helyreállítását. Sőt egy nemzetközi kath. kongresz­szust is terveztek a világi hatalom kérdésének végleges megoldására, a mi természetesen csakis az Olaszor-

Next

/
Thumbnails
Contents