Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1891 (34. évfolyam, 1-52. szám)
1891-11-15 / 46. szám
zási'alapul, hogy ez mint tervezet a zsinati képviselők .szamának megfelelőleg nyomassék ki. A zsinati előkészítő bizottság indítványozza, egy a közalap fejlődéséről, jelenlegi állásáról szóló jelentés kimutatását, zsinat elé terjesztés végett. Az egyetemes konvent felkéri a közalapi végre-hajtó-bizottság elnökét a kimutatás elkészítésére, utasítván, hogy azt kellő időben a zsinati tárgyak közé sorozás végett terjeszsze be a zsinati elnökséghez. .Ugyanazon bizottság javasolja, hogy a misszió- ügy állásáról a misszióügyi bizottság jelentést készítsen . és az egyetemes konvent utján terjeszsze a zsinathoz. A bizottság jelentése részletes indokolással fog a zsinat elé terjeszteni. Az ev. ref. tanítók országos állandó választmánya kérvénye s emlékirata szintén a zsinathoz terjesztetik azon javaslattal, hogy az majd iskolaügyi szakbizottságnak adja ki. A supplicatió és tábori lelkészség ügye, valamint a házassági ügy rendezése a nagybizottság javaslatára, mint mindkét hitvallású evangélikusokat egyaránt érdeklő ügyek, megoldás és rendezés végett a két zsinat elé fognak- terjesztetni és egyöntetűen tárgyaltatni. A mi pedig a hivatalos esküformák szövegezését illeti, ezt a nagybizottság az egyes egyházkerületek belkörü intézkedésének kivánja fentartani, mi elfogadtatik. Az egyetemes tanügyi bizottságnak folyó év julius 2—4. napjain Budapesten tartott ülései határozatából a felsőbb oktatás, illetőleg ref. tanárképezde ügyében inditványoztatik, hogy e tárgyban tétessék a zsinathoz előterjesztés és a zsinat utasítsa majd a konventet e tekintetben részletes megoldási terv készítésére, az közöltessek az egyházkerületekkel, hogy a közelebb tartandó zsinaton az ügy végmegoldást nyerhessen. A nagybizottság javaslatára, mit a konvent elfogad, ez ügy a zsinati tárgyak közé soroztatik. A konventi misszióügyi bizottságban felmerült azon •kérdés, vájjon nem lenne-e czélszerű az összes horvátszlavon missziókat egy misszió szervezetben egyesíteni, mivel két egyházkerületre terjednek és az egészet a dunamelléki misszió hatósága alá helyezni. A konventi misszió bizottság ez ügyet a zsinati tárgyakat előkészítő bizottsághoz tevén át, nevezett bizottság véleményezi, hogy az egyházi törvények 46. §-a szerint bármely egyházkerület területi változtatása az illető kerület beleegyezésével a zsinat jogához tartozik, tehát hivassanak fel az illető egyházkerületek e tárgyban véleményadásra és ugy terjesztessék a zsinat elé. A bizottság javaslata elfogadtatott és ez értelemben hivatnak fel a dunamelléki és dunántúli egyházkerületek nyilatkozatra. Közép- és felső iskolák vagyoni állapotáról 1890 79., 1891. 70. sz. konventi végzésekben elrendelt kimutatások nem minden egyházkerület tanintézetei részéről küldetvén be, a hátralékosok megszorgalmaztatnak a kimutatások felküldésére. Kiss Áron helyettes püspök a konventi elnökségnek bejelentette, hogy országos zsinatunk üdvözlésére a presbyterián szövetség küldötteként a szövetségi titkár fog Budapesten megjelenni dec. 5-én. Világi elnök szintén jelenti, hogy ez értesítés az elnökséghez is megérkezett és Vay Miklós báró konventi elnök azonnal értesítette nevezett férfiút egyetemes. egyházunk és országos zsinatunk rokonszenvéről, egyszersmind köszönetet mondva a presbyterián szövetségnek e kitüntető figyelméért. A zsinatelőkészitő bizottság jegyzőkönyve letárgyaltatván, az előmunkálatokra a konvent elhatározza, hogy a bizottság által megállapított szövegezésben kinyomassanak és az összes zsinati képviselőknek megküldessenek, egyszersmind csatoltassék hozzájuk jelen konventi jegyzőkönyv. Ezzel a legfontosabb intézkedések a zsinattartás ügyében megtétettek. Nov. 7-én a bezáró ülésben a jegyzőkönyvek felolvastatván, hitelesíttetnek. Tisza Lajos gróf főgondnok az egyetemes konvent nevében köszönetet mond egyházi elnök Kun Bertalan püspöknek buzgalmáért és azon tapíntatáért, melylyel a tárgyalásokat vezette. Szász Károly püspök Tisza Kálmán főgondnoknak és világi elnöknek mond köszönetet azon szívességért, hogy az egyik elnöki tisztet teljesítette. Egyetemes konventünk köszönetét jegyzőkönyvbe iktatni határozta. Kun Bertalan püspök hálaadó imája után az egyetemes konvent tanácskozásai berekesztettek. M. L. KÜLFÖLD. Németországi egyházi szemle. 1. A trieri rokkhoz való zarándokolás az egész szeptemberen át. magára vonta Németország, sőt az egész művelt világ figyelmét. Tudjuk, hogy a német kormány a botránykoztató vállalatot támogatta, s az e célra rendezett különvonatokon Beyschlag tanár tudósításai szerint majd 2 millió zarándok fordult meg Trierben, tehát 800 ezerrel több, mint 1844-ben. Nagyobbára a legalsóbb néprétegek indultak a szent csudatévő ereklye megtekintésére, s a magas aristokratiát egyedül 30 püspök s a mecklenburgi konvertita herceg, Pál képviselte. A trieri dómnak s vatikáni fogolynak szólló jövedelem állítólag kevesebb volt, mint 1844-ben s a trieri hatóságok is meglehetős tartózkodó állást foglaltak el e skandalózus legújabb kath. egyházi jelenséggel szemben. Az «Ev. szövetség)) legközelebbi kasseli nagygyűlésén hozott egyik resolutiójában meglehetős éles hangon Ítélte el a Kórum püspök által kezdeményezett, s a pápai áldással ellátott mozgalmat, mint olyat, mely a lélek s az igazság vallását átváltoztatni van hivatva a babonaságnak rendszerévé. Botrányos ez eset azért is, mivel a német kormány dédelgette s a szerencsétlenül végződött Kulturkampfra, tehát Bismarck kanosszai útjára is visszahatással bír. A trieri rokk meglehetősen gazdag pro- és contra irodalomnak is örvend, épugy mint 1844-ben, a midőn Sybel, a híres müncheni történettanár lépett a sorompóba, kimutatván e rokk hitelességének és épségének tarthatatlanságát, s az egész mozgalomnak a kath. népéletre való káros hatását. Jól mondotta Pius pápa a hírhedt Syllabusban, hogy a kath. egyház a modern eszmevilággal össze nem egyeztethető, el lehetünk tehát még több ilyen ereklye kiállításra készülve ad majorem glóriám eccl. rom. catholicae ! 2. A németországi katholikusok ez évi nagygyűlésének színhelye az ősprot. Danzig volt, a hol újból is ünnepelték a pápát, «mint a kereszténység közös atyját», s hangosan követelték a pápa világi hatalmának helyreállítását. Sőt egy nemzetközi kath. kongreszszust is terveztek a világi hatalom kérdésének végleges megoldására, a mi természetesen csakis az Olaszor-