Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1891 (34. évfolyam, 1-52. szám)

1891-10-25 / 43. szám

góságot. A lélek bő táplálékot nyervén a templomban a belegi nép vendégszeretete csakhamar kielégítette a testet is, s a közönség este felé a legjobb hangulatban oszlott szét. — S. D. * Egyházi aranykönyv. A kálvinista hitbuzgóság s az egyház javára való áldozatkészség az evangelium egy uj várának emelését viszi előbb-előbb Budapesten. A VI. és VII. ker. kültelkein (a városligeten túl fekvő reszeken) lakó híveknek már közel egy éve prédikálja az Qrök életnek beszédét Keresztesi Samu hitoktató, egyszerű bérelt helyiségben, de azon reményűvel, hogy előbb-utóbb állandó oltára lesz az evangéliumnak ama távoleső helyeken. A remény egyes áldozatkész hit— sorsosok buzgóságából ma már a megvalósulás küszöbén áll. A lelki táplálék után sóvárgó mintegy 180 család ügyét Hegedűs Sándor országgyűlési képviselő s pesti e. gondnok vallásos lelkületű s minden nemesért tenni és áldozni kész neje, Jókai Jolán asszony vette pártfogásába s fáradságot nem kímélve, valódi önfeláldozó buzgósággal viszi azt előbb-előbb. Megnyerte az ügynek Dabasi Halász Olivér urat is, az őseredeti kálvinista Halász családnak e méltó tagját, ki már Dabason is igen szép áldozatkészséget tanúsított az egyház és iskola javára, és aki most megmutatta, hogy buzgósága nincs helyhez kötve, de nyilvánul mindenütt, hol jót és hasznosat lehet tenni. Az imaház építésére legalkalmasabb helyen fekvő telkéből 600 négyszögölet engedett át, felerészben egészen ingyen. Á másik félrész vételárának, 1800 frtnak felét, 900 frtot viszont Hegedűs Sándorné asszony vállalta magára, megmutatván ezáltal, hogy a szent ügyért mindent áldozni kész. Mindkét nagylelkű adományozónál a mult napokban fejezte ki a kicsiny gyülekezet küldöttségileg hálás köszönetét melyhez bátorságot veszünk magunknak e helyen az egyetemes egyházét is csatolni. Az épités terv és remény szerint a jövő tavaszon kezdetik meg; addig hihetőleg sikerülni fog az előzményeket teljesen rendbe hozni, és a szükséges pénzösszeget egybegyűjteni, annyival inkább, mert ezekre nézve is biztosította úgy Hegedűs Sándorné asszony a maga és férjének közreműködését, mint Halász Olivér úr további támogatását. * Az „Eötvös-alap" országos tanitói egyesülete f. é. november hó i-én délelőtt 10 órakor Budapesten, az V. ker. Szemere-utczai elemi népiskola egyesületi helyiségében tisztujitó közgyűlést tart. Megelőzőleg f. é. október hó 25-én (vasárnap) délután 4 órakor Budapesten, a VI. ker. érsek-utczai elemi népiskolában gyűjtő és kezelő bizottság tart gyűlést, melyre a tagtársakat Lapunk utján is meghívják Péterfy Sándor, elnök, Luttenberger Ágost, titkár. * Orgona-avatás Budapesten, Budapesti egyházunk Kálvin-téri templomában f. hó 18-án ment végbe a megújított orgona ünnepélyes felavatása. Díszes közönséggel zsúfolásig telt templomban először rendes istentisztelet tartatott, melyen Papp Károly mondott művészi részletekben gazdag alkalmi beszédet, azután Szász Károly püspök tartott avató beszédet és imát. A szép hangú s szakértők által is nagyon dicsért, remek hangszerelésű orgona Angsttr József pécsi orgonaművész alkotása. Az uj orgonát Sz. Nagy Károly orgonista és főiskolai énektanár mutatta be a közönségnek, melyet kivált a szépen előadott praeludium gyönyörködtetett. Az ünnepély végén az orgona költségeinek fedezésére harmad fél-száz frt perzselypénz gyűlt össze. * A nagy-kikindai imaház felavatása, mint Lapunknak írják, f. hó 18-án ment végbe megható ünnepélyességgel. Eredetileg október 11-ére volt kitűzve az ünnepély, a meghívottak és a fungens lelkészek meg is jelentek, de gyülekezet és vendégek közös akarattal abban állapodtak meg, hogy püspökük temetése napján nem illik az öröm érzése és szava ő hozzájuk. Az ünnepély október 18-ára halasztatott, a mikor nagy lelki örömmel, az idegen felekezetek lelkészeinek, a polgári hatóságoknak és számos vendégnek részvétele mellett ment vége. Az avató imát Szabó János békés-bánáti esperes tartotta szívhez szólólag, bibliai kenetességgel és költői emelkedettséggel; az alkalmi beszédet remek kidolgozásban, hiterősitő buzgósággal és szónoki virtuozitással Garzó Gyula gyomai lelkész ; urvacsorai beszédet Fekete Gyula, a n.-kikindai missziói egyház kitűnő fiatal lelkésze mondott, s Bereczk Sándor s. lelkészszel kiosztotta az urvacsorát ; Szalay József nagybecskereki lelkész egy kisdedet keresztelt meg; végre Papp Imre h.-m.-vásárhelyi lelkész mondott megható zárimát. Az ünnepély templomi részét a helyi dalárda éneke fejezte be, társadalmi részét pedig egy lelkes hangulatú, 80 teritékes bankett a kaszinó nagytermében. — Tudósítónk örömmel regisztrálja, hogy ily magasztos, lelkes és hazafias ünnepet Nagy-Kikinda még nem látott; e fölött mi is szívből örülünk, mert nagykikindai missziói egyházunkat szent vallásunk és magyar kulturánk egyik déli végvárának, a közalap és ref. társadalom egyik szerencsés alkotásának tartjuk. Vivát, crescat, floreat! * A brassói ág, hitv. ev. magyar egyházmegye 1891. október 1 i-én Brassóban Rombauer Emil esperes II. felügyelő és Moór Gyula főesperes elnöklete alatt tartotta meg rendkívüli közgyűlését, a melyen a felügyelő megnyitó beszéde után előbb a mult gyűlés jegyzőkönyve elfogadtatott, azután az újonnan választott fürészmezei lelkész Boór Jenő bemutattatott s végül felbontattak az egyes egyházak által a zsinati képviselők választását illetőleg beküldött szavazatok. Az egyházi képviselőket már közöltük. A kerület által kiküldendő 2 tanodai zsinati képviselő választásánál az egyik tanárképviselőt illetőleg az esperességbeli összes egyházak Hörk József eperjesi theologiai tanárra adták szavazatukat, a másik tanárképviselőt illetőleg a szavazatok megoszlottak és pedig Kramarcsik Károly 4 ; Gamauf György 3 ; Pákh Károly 3 ; Dr. Szlávik Mátyás 2 szavazatot kapott. — A vallástanitási bizottság világi elnökéül Dr. Hoffmann Frigyes állami főreál iskolai tanárt, egyházi elnökéül Deák Sándor türkösi lelkészt választotta meg; a Pap János pürkereczi magtárkezelő ellen elrendelt fegyelmi vizsgálat vezetésére Deák Sándor, Kiss Árpád lelkészeket és Sipos János csernátfalusi egyházi felügyelőt küldötte ki, Stadach Gyula pürkereczi állami iskolai tanítót ugyanott viselt presbyteri hivatalától felfüggesztette és ellene a fegyelmi vizsgálatot elrendelvén ennek vezetésével Rombauer Emil esp. II. felügyelőt, Sipos János csernátfalusi felügyelőt, Kiss Árpád és Deák Sándor lelkészeket bízta meg, miután nevezett tanitó-presbyter a ki évenként megújuló felebbezéseiről ugy a kerületi, mint az egyetemes gyűlés előtt már évek óla ismeretes, folytonos izgágáskodása által a pürkereczi egyházközség igazgatását már-már lehetetlenné tette s legutóbbi felebbezésében, a mely a kerületi gyűlés által elutasittatott a főesperes egy olyan intézkedéseért, mely a kerületi közgyűlés által is jóváhagyatott, kíméletlen kifejezésekkel illette. Az esperességi közgyűlés után az esp. gyámintézet tartotta meg közgyűlését ugyanazon elnökség vezetése mellett szavazatát a kerületi gyám-