Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1891 (34. évfolyam, 1-52. szám)

1891-10-04 / 40. szám

József nem tartották szükségesnek, hogy ez törvényben is kimondassék, ugy okoskodván, hogy anélkül is önállósíthatják magokat a nagy egyházak. Áz indítványt sikertelenül védelmezte Kiss Albert. Több egyházmegye javasolja, hogy az egyházkerületi képviselőket ne az egyházmegyék, hanem a törvényjavaslattal ellentétben, a presbyteriumok válaszszák. Dégenfeld József és Szarka Boldizsár felszólalása után az indítványra szavaztak 24-en, ellene 33-an, igy a gyűlés nem fogadta el. Egyhangúlag ment keresztül az az indítvány, hogy a törvénybe vétessék a debreczeni egyház főgondnokának az egyházmegyei gondnokkal egyenlő rangja az egyházkerületi közgyűlésen. A köznevelés és közoktatás szervezeténél hosszú vita fejlett ki a heves-nagykúnsági egyházmegye azon indítványa felett, hogy az egyházközségek által fentartott gimnáziumok tanárainak megerősítése és a felettök való bíráskodás első fokon az egyházmegyéket illesse. E vita folyamán éles személyeskedés fejlődött ki Kiss Albert és Tisza István között. György Endre hozzászólása után a közgyűlés elfogadta azt, hogy a törvényjavaslatba bevétessék a régi 167. §., mely egyértelmű a hevesnagykúnsági tractus indítványával. Az egyházmegyék zsinati indítványai nagyon megrostálva terjesztetnek a zsinat elé. Több egyházmegye kívánja az 1848. XX. t. cikk végrehajtásának kérelmezését a zsinat által; az érmelléki ezen törvény alapján olyan állami dotációt sürget, hogy a lelkészi fizetések minimuma 600 frtra legyen emelhető. A közgyűlés az indítványt a konvent elé terjeszteni határozta, oly értelemben, hogy az állam az 1848. XX. t. c. alapján a szegény gyülekezeteket és lelkészeket olyan segélylyel lássa el, hogy ezek egyházi és kulturális feladataiknak teljes sikerrel megfelhessenek. A beregi egyházmegye a tanulmányi alapok és alapítványokból a ref. egyházaknak aránylagos részesítését javasolja kérelmezni. Tisza István szerint ezeknek az alapoknak természete vitás, azok vagy egyházi jellegűek, akkor csakis a kath. czélokra szolgálhatnak; vagy tisztán tanügyiek, akkor meg az államnak van hozzájok joga. — O is óhajtja, hogy azok jelenlegi jellegükből kivetkőztessenek; de akkor is a ref. egyháznak nem lehet beleszólása. Lukács Ödön az ellenkezőt bizonyítja. Szükséges, hogy ez a kérdés zsinat tárgyává tétessék; nem hogy az döntsön felette, hanem hogy a kérdés eldöntését megsürgesse. György Endre is azon véleményben van, hogy ezen alapokhoz a ref. egyház nem formálhat igényt. Hanem igenis az állam kulturális vagy honvédelmi szempontokból. A prot. állampolgárok is csak az állam érdekében követelhetik, hogy azok kizárólag kath. jellegökből kivétessenek. Jogi szempontból a prot. egyház álláspontját gyöngítené, ha erre akar számítani. Kiss Albert más nézetben van. Azonban ez idő szerint ő sem tartja opportunusnak e kérdés eldöntését; mindazáltal jó lesz a zsinat figyelmét reá fölhívni. A közgyűlés mellőzte a beregi indítványt. Ugyancsak a beregi egyházmegye indítványára, hogy a házassági jog rendeztessék, Kiss Albert a polgári házassági behozatalát tartja az egyedül helyes megoldásának. De ez messze van. Addig is szükség van orvoslásra, mert mióta a kúria az unitárius egyház házassági bíráskodási jogát a Királyhágón innenre is kiterjesztette, komoly veszedelem fenyegeti egyházunkat . Ezért sürgetnünk kell, hogy vegye igénybe egyházunk az egyházi házassági törvényszékek felállításának törvényben gyökerező jogát. A javaslatot felterjesztik a zsinathoz. A harmadik napi ülésen tulnyomólag egyházkerületi folyó ügyek nyertek elintézést. Legáltalánosabb érdekű ezek között a hatódik egyházkerület ügye, mely a felső-szabolcsi, máramaros-ugocsai, szathmári stb. egyházmegyék felterjesztésében került szőnyegre. Dr. Márk Ferencz az indítványt azon okon kívánja a napirendről bevétetni, mivel későn érkezett. Csernák István mármarosi esperes egyházmegyéje indítványa mellett szól. Gr. Dégenfeld József és Horthy István gondnokok sokkal nagyobb fontosságúnak tartják az ügyet, semmint most az idő rövidsége és kellő ügyismeret hiánya miatt tárgyalni, lehetne. Lzikács Ödön szabolcsi esperes felolvastatni kéri az indítványokat. Tóth Sámuel főjegyző felolvassa a két egyházmegye beterjesztését, melyben kiemelik a 6-ik egyházkerület eszméjét, mely egyházmegyéből a tiszai és szamosparti egyházmegyék területén kerekíttetnék ki. Az uj egyházkerület 300-nál több egyházzal 200,000-nél több református hívével alakulna meg. Széli Kálmán esperes és Dr. Tisza István az indítványt a következő egyházkerületi közgyűlésre kívánják tárgyalás végett kitűzni. Lukács Ödön tekintettel arra, hogy a zsinat a legközelebbi egyházkerületi közgyűlésnél hamarabb, még ez évben tartatik meg, óhajtaná az indítványt most tárgyalni, hogy az a zsinatra felterjeszthető legyen. Armós Bálint semmi kötülmények között sem tárgyalja most az indítványokat, mert azt sem az ügyrend nem engedi meg, sem a többi érdekelt egyházmegyék véleménye nem ismeretes. Kiss Albert egy küldöttség kiküldését indítványozza, mely a kérdést a jövő gyűlésre tanulmányozza és felterjeszsze. Balogh Ferencz is megvárná az egyházmegyék véleményeit. A közgyűlés elhatározta, hogy a kérdés tanulmányozás végett egy bizottsághoz utasitassék és adassék ki az egyházmegyéknek. A többi tárgyak inkább helyi érdeküek voltak. D. E. A dunamelléki egyházkerület közgyűlése. Az idei közgyűlés tárgyalásai rendkívül fontosak és érdekesek voltak. A zsinati előkészületek tették azzá. A zsinatügy volt vezéreszméje a főgondnoki megnyitónak, ezzel foglalkozott legbővebben a püspöki jelentés, ezzel legbehatóbban a közgyűlés is. A közgyűlés szept. 26-án nyílt meg Szász Károly püspök ur kenetes imájával és gróf Tisza Lajos főgondnok úr hosszabb időszerű beszédével. Főgondnok ur a tagok üdvözlete után a napirend legfontosabb tárgyára, a zsinati kérdésekre irányozta a figyelmet. A zsinatok rendes megtarthatása nagy áldás a közegyházra. Biztosítja a törvényhozói tevékenység folytonosságát, az egyházi élet békés tovább fejlesztését. A két evangelikus egyház egyideüleg zsinatol: jó alkalom arra, hogy közös ügyeinkben együtt tanácskozzunk, egyetértve intézkedjünk, a mitől csak üdvöset várhatunk. Én — mondá többek között — nagy súlyt fektetek a két testvéregyház egyerértő, egyöntetű eljárására; erőt kölcsönöz nekünk ki- és befelé. Inkább a hazai evangélikusokkal kell bensőleg szövetkeznünk, mint külföldi bármilyen református egyházzal. Nálunk az egyház szorosan összefügg a nemzeti élettel: valahányszor a ref. egyház élete lendült, mindannyiszor a nemzeti szabadság és alkotmányos élet is szilárdult. A mi zászlónkra igazság és törvényes szabadság legyen irva. A mostani zsinat mint jubiláris Si*