Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1891 (34. évfolyam, 1-52. szám)

1891-10-04 / 40. szám

zsinat is különös érdekkel bir, mert az 1791. évi törvények és zsinat százados évfordulóján tartatik «Nem vagyok ugyan barátja a jubiláris ünnepségeknek, ezek már nagyon köznapiasak közöttünk; de nagy fontosságánál fogva az 1791. XXVI. t. c. megünneplését helyeslem.)) Ezután rá tér a zsinati törvényjavaslatok keletkezésének ismertetésére, s kiemeli a munkálatok vezérelvét, a mi az: minél kevesebb változtatást tenni a törvényeken. Az előmunkálatok néhány fontosabb módosítást javasolnak, ezekről kell a közgyűlésnek véleményt mondani. Nem részletes szövegezést kell csinálni, hanem elvi megállapodásokra kell a kerületi gyűlésnek jutni. Erre nézve tágyilagosságot, tárgy mellett maradást ajánl. Ne bolygassuk más felekezetek ügyeit, hanem saját tűzhelyünknél maradva, vezéreljen bennünket a tárgyilagosság, az összetartás érzete és az elvek megtartása, de gyakorlati kivihetőségüknek szem előtt tartásával. A helyesléssel fogadott és Sípos Pál esperes indítványára egész terjedelmében jegyzőkönyvbe iktatott megnyitó beszéd után a közgyűlés megalakult, a tagok igazoltattak, néhány távollevő elmaradása tudomásul vétetett. Majd felolvastatott a Kenessey Béla theol. tanárnak ker. aljegyzővé történt választásáról szóló jelentés, melynek tudomásul vétele és megerősítése után az uj jegyző esküvel s csinos kis beszéddel a közgyűlés szívélyes éljenzése között székét elfoglalta. Megerősíttetett a lelkészvizsgáló bizottság jelentése is (tartalmát mult számunk közölte. Szerk.), valamint tudomásul vétetett és elrendeltetett 7 uj lelkésznek felavatása (erről a ((Különfélék »-ben emlékezünk meg. Szerk.') A «Skontro» felolvasása után Szász Károly püspök ur terjesztette elő püspöki jelentését, melyet Lapunk más helyén közlünk. A második napi ülésen a lelkész-avatás megtörténtéről szóló jelentés tudomásul vétele után a zsinati kérdések vétettek tárgyalás alá. A tárgyalas menete elnöki propositióra akként állapíttatott meg, hogy a zsinati javaslatok indokolása vétetett vezérfonalul, az előadók minden pontnál ismertették az egyházmegyék véleményét, önálló indítványait és javaslatait. Először az egyházi bíráskodás kérdése vétetett fel, melyet Kovács Albert referált, kiemelve a lényeges pontokat tárgyalási fonalul. Egyesitett legyen-e a biróság, vagy külön fegyelmi és külön közigazgatási biróság szerveztessék-e? E kérdésben érdekes tárgyilagos eszmecsere indult, melyet Balogh Imre nyitott meg. Előre bocsátva, hogy a szervezeti újításokat nem szereti, helyteleníti a közigazgatási biróság külön szervezését. Karop Ferencz szintén egyféle bíróságot óhajt, de szükségesnek tartja, hogy ez közigazgatási ügyekben is ítéljen, mert a közigazgatási vitás ügyek közgyűlési elbírálása ellenkezik a helyes igazságszolgáltatás elvével. Kovács Albert elmondva a kérdés múltját, kiemeli, hogy 1881 előtt a reform, consistoriumok nemcsak fegyelmi, hanem közigazgatási ügyekben is bíráskodtak s ez helyes volt, most is csak ezt kellene törvényhozásilag szervezni. A közgyűlés gr. Tisza elnök hozzászólása után elhatározta, hogy a zsinati javaslattal szemben külön közigazgatási biróság szervezését nem óhajtja, hanem egy bíróságot kiván tractuson és kerületen, ez azonban mind a fegyelmi, mind a közigazgatási pörökben illetékes legyen. A biróság összeállítására nézve a javaslat azon pontját illetőleg, hogy szerveztessék-e időközi szűkebb tanács vagy mindig a teljes senatus Ítéljen, a közgyűlés Koncz Imre és Karap F. pártoló, Kovács Albert ellenző felszólalásai után 26 szavazattal 25 ellen kimondta, hogy az időközi szűkebb tanács felállítását pártolja. A biróság elnökségére nézve nagyobb vita után, melyben Karap F. és Kovács A. a javaslatban ajánlott egyes elnökségét pártolták, ellenben Madarász József, Balogh Imre és gr. Tisza Lajos a kettős elnökség meghagyását sürgették, a közgyűlés nagy többséggel a kettős elnökség mellett foglalt állást. Az esperes és püspök mint lelkészek fegyelmi illetékessége kérdésében, n.elyben egyik egyházmegye a javaslattal szemben azt ajánlotta, hogy a közlelkészekkel egy tekintet alá jöjjenek, tehát mint lelkészek fegyelmi tekintetben is a tractus illetékessége alá tartozzanak, szintén élénk vita támadt. Szász Károly szép beszédben azt hangsúlyozta, hogy az esperes vagy püspök mint lelkész csak azon fegyelmi hatóság alá tartozzék, mint bármely más lelkész. Karap Ferencz nem tartja az igazságszolgáltatás elvével összeegyeztethetőnek, hogy a püspök vagy esperes lelkészi minőségében azon fegyelmi biróság alá tartozzék, melynek ő maga az elnöke. — Szilágyi Dezső szerint minden fegyelmi biróság rendezésénél törhetetlen elv, hogy az illető hivatalnok nem tartozhatik az alá a fegyelmi biróság elé, a melynek ő az elnöke; mert ha kenyértörésre kerül a dolog, mégis csak különös volna, hogv a vádlott felett ugyanaz a biróság Ítéljen, a melynek ő a feje. — A közgyűlés túlnyomó többséggel a zsinati bizottság javaslatát fogadta el, mely szerint a püspök és esperes mint lelkész a magasabb fegyelmi biróság elé, tehát a püspök a konventi, az esperes a kerületi biróság alá tartozik. A fegyelmi vétségek eseteinél a pesti egyházmegye indítványozza a szólás- és sajtó-szabadság megrendszabályozására vonatkoztatható 361. §. e) és f) pontok mellőzését, melyek szerint «fegyelmi eljárás alkalmazása mellett fenyítendő az egyházi hatóságoknak és határozatoknak kigunyolása írásban, szóval, képes ábrázolatokban vagy nyomtatásban)), továbbá «az izgatás az egyházi törvények és egyházhatósági határozatok ellen.)) — E pont körül éles és szenvedélyes vita fejlődött ki. Kovács Albert erős kifejezésekben kelt ki a javaslat ellen, szégyenletesnek nevezte azt, hogy ily pont vétetet fel a zsinati előmunkálatokba. Karap Ferencz szép tárgyilagos felszólalásban védelmezte a javaslatot. Kálosi József a jogérzék hiányának tulajdonítja a Kovács Albertféle megjegyzéseket és hévvel a javaslat fentartását sürgeti. Balogh Imre kiméletlen szavakkal fordul Kovács észrevételei ellen, azt nevezve szégyennek, hogy elődeink alkotását ily szavakkal illeti az előadó. Gróf Tisza elnöknek figyelmeztetése után, melyben higgadtabb, türelmesebb tárgyalásra kéri a tagokat, még Vörös Károly szólt hévvel a javaslat ellen, mire a közgyűlés nagy többséggel a pesti egyházmegye által nehézményezett pontok mellőzését fogadta el. Még ezen kellemetlen benyomást tett vita előtt csaknem egyhangúlag kimondta a közgyűlés a zsinati javaslat értelmében, hogy az egyházi bíróságoknál csak az első forumon legyen szóbeliség és közvetlenség ; hogy szintén a javaslat szerint a közigazgatási perekben harmadfokig ne legyen felebbezés s még néhány kisebb jelentőségű kérdéssel a bírósági kérdések tárgyalása befejeztetett. Az egyházalkotmányi fejezetre térve, Szilády Áron főjegyző előadásában először a nagy gyülekezeteknek szánt több szavazat ügye tárgyaltatott. A zsinati bizottság által javasolt lélekszám szerinti szavazatot mind a 8 egyházmegye egyhangúlag ellenzi. — E pontnál Szí-