Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1891 (34. évfolyam, 1-52. szám)

1891-09-27 / 39. szám

mint az egyháznak legfiatalabb püspöke, ezen a tisz­teletre méltó helyen köszönetet mondok az irányom­ban megnyilatkozott bizalomért, egy Ígéretet teszek, hogy lelkem minden erejével igyekezni fogok, hogy egyházamnak buzgó, szelíd főpásztora, uramnak és ki­rályomnak hű alattvalója, hazámnak pedig lelkes fia legyek. Következtek a folyóügyek: Az anyakönyvek magyar nyelven vezetése tárgyában a dunáninneni kerület ismételten megtagadta az egye­temes gyűlés határozatának végrehajtását, mert az anya­könyvek vezetési nyelvének meghatározására az egyes egyházkerületeket tartja jogosultaknak. Péchy Tamás kon­statálja, hogy egyik egyházkerület ismételten ellene sze­gül a konventi határozatoknak. Miután ez a huzavona a végtelenségbe látszik kinyúlni, indítványozza, hogy az egyetemes gyűlés, a zsinat közellétére való tekin­tettel, mellőzze e tárgyban az ujabb határozatot. Elfo­gadtatott. A pozsonyi theologiai akadémia tanárainak nyug­díjügyében a lyceum tanári kara konfliktusba elegyedett az akadémia tanári karával s tagadta ez utóbbiak által a 70,000 forintnyi nyugdijalap iránt támasztott igények jogosultságát. Prónay Dezső br., Radó és Zsilinszky felügyelők, Fabiny Teofil és Zelenka püspök ismételt felszólalása után elfogadták az indítványt, mely szerint egy bizottság küldessék ki a megegyezés megkísérlése céljából s ha ez nem sikerülne, az ügy törvényes útra volna utasítandó. A theol. akadémia tanári karának a tanári fizeté­sek emelését kérő kérvényét többen meleg felszólalással pártolták. Az egyetemes gyűlés elhatározta, hogy ily értelemben újból leiratot intéz a kerületekhez. A theolo­giai nagybizottság javaslatára azt is elhatározta a kon­vent, hogy külföldön érettségi bizonyítványt nyert hall­gatókat csak a nagybizottság engedelmével lehet az akadémiába felvenni hittanhallgatónak. A dunántuli kerületnek az az indítványa, hog}T olyan preparandiákba, melyek távol esnek valamelyik evang. egyházközségtől s igy az ev. tanítójelöltek egy­házi dolgaikban oktatást és képesitést nem nyerhetnek, evang. ifjak ne is vétessenek fel, — nem részesült figyelemben, mert az állami iskolákba való felvételt az egyház nem korlátozhatja. Ez ügyben egyszerű kérelem intézendő a miniszterhez, melyben figyelmét az ilyen tanítóképzőkre irányoznák. A görög nyelv tanítására vonatkozólag jelenti a tanügyi nagybizottság, hogy 8 gimnázium ellene nyilat­kozott a kötelező tanításnak. A konvent kimondta, hogy a görög uyelvre nézve az illető tanintézetekre bizza a görög nyelv kötelezett vagy nem kötelezett tanítása közt a választást. Hosszabb vitát keltett az elemi iskolák leltársta­tisztikájában előforduló 170,000 frt értékcsökkenés. Péchy Tamás, Zelenka püspök s még számosan konstatálták, hogy a leltári fölvételek s általában a statisztikai adatok benyújtása nem történik valami különös pontosággal, hanem jórészt találomra írják bele a rovatos ivekbe a fölszerelés éttékét. Innen származik a rendkívül nagy eltérés az értékben. Györy Elek, egyetemes főjegyző indítványára a konvent kimondta, hogy az illető egyhá­zakat a statisztikai rovatos ivek kitöltésénél nagyobb pontosságra figyelmeztessék. Elfogadtatott ezután a tiszai egyházkerület indít­ványa, mely szerint az egyházi középiskolák VIII. osz­tályában a vallástani osztályvizsgák sz-igoritaudók s érett­ségi vizsgára csakis olyan tanulók bocsáttassanak, a kik' a vallástanból jó osztályzatot nyertek. Végül az első nap még az egyetemes törvényszé­keket alakították meg a különböző kerületek tagjaiból. Püspöki látogatás a kecskeméti egyház­megyében. A kecskeméti egyházmegye gyülekezetei közül 3 anya- és 4 leányegyház u. m. Izsák, Vadkert és Halas, s az utóbbihoz afíiliált Szabadka és Szánk, valamint a kecs­keméti anyaegyházhoz tartozó Lajos-Mizse és Jász-Kerek­egyháza, f. hó 8 — 15. napjai részesültek a főpásztori látogatás örömében. Szász Károly püspök úr e hó 8-án reggel indult körútjának ezen szakaszára, hogy legelőször is a lajos­mizsei leányegyházban teljesítse főpásztori tisztét. Út­közben a pesti alsó-járás főszolgabírája Halász Zsig­mond, mindjárt a kiágozó pontot követő Gyál-pusztai állomáson csatlakozott püspök úrhoz, hogy Pestmegye részéről járása területén a hatósági védelem és bizton­ságról gondoskodjék. Majd az útvonal mentén fekvő A.-Némedi, ucsa, A.-Dabas és Gyón községek reform, egyházainak elöljáróságai, a lelkészekkel élükön tiszte­legtek püspök ur előtt, áldást kívánva az útjában telje­sítendő munkájára. Délelőtti 11 óra után érkezett Budapest felől a vonat Lajos-Mizsére, hol ekkorra már az egész község apraja-nagyja talpon volt felekezeti különbség nélkül. A túlnyomóan róm, kath. vallású lakosságnak épen ünnepe lévén, ez is teljes számban megjelent a fogad­tatásnál ; a házak zászló-díszben álltak, s a község bejá­ratánál egy impozáns diadalkapu várta az érkező püs­pököt. Künn a pályaudvaron az egyházmegye részéről Ádám Kálmán esperes és Csilléry Benő egyházmegyei tanácsbiró urak, a kecskeméti anyaegyház részéről pres­byteriumi küldöttség, a község részéről pedig az egész elöljáróság és képviselő testület fogadták a kedyes ven­déget; ez utóbbiak szónoka, Tarnay Sándor földbirto­kos, emelkedett szavakban adott kifejezést a község örömének a fölött, hogy a nagynevű főpapot és tudóst, költőt és hazafit kebelében tisztelheti. Püspök urnák az üdvözlésre adott meleg válasza után fogatokra ült az egész sokaság, hogy bekísérje vendégét az ev. reform, leányegyház imaházához, hol a helyi presbyterium élén Mészáros János a kecskeméti anyaegyház lelkésze volt őt üdvözlendő. A mintegy 60—70 kicsiből álló hosszú menetet 8 délczeg lovas legény vezette, ezt követte az iparosok testülete zászló alá sorakozva, az egész mene­tet pedig körülövezte az örvendező sokaság. Sokaságot mondtam, mert a még 25 évvel ezelőtt puszta helyén, ma már egy egészen rendezett nagyköz­ség áll, szép egyenes szabású, tágas utczák.kal, melye­ket csinos, részben városias külsejű házak szegélyeznek és a mi fő 6—7000-nyi népességgel. Valósággal a meri­kaias rohamossággal fejlődik e telep, s a mi a legör­vendetesebb, hogy népe magyar, a magyarfaj életké­pességének, fejlődésre alkalmas voltának fényes bizo­nyítékául. Azonban a nagy sokaság közt elenyészően kevés az ev. reform, vallású elem, 386 lélekszámból áll a kis leányegyház. De csekély számbeli ereje mellett e* ma­roknyi nép vallásához, annak intézményeihez való meleg ragaszkodása által kívánja a számbeli hiányt pótolni. Buzgósága építette azt az árnyas fák lombjai között meghúzódó, de a helyi viszonyoknak teljesen megfelelő

Next

/
Thumbnails
Contents