Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1891 (34. évfolyam, 1-52. szám)

1891-01-25 / 4. szám

miután a pápa megfosztotta őket a természeti vágyakat is kielégítő házasságtól, kitette őket védtelenül a legveszélyesebb és 1 egeilenállhatatlannbb helyzetnek, mit emberi aljasság csak kigondolhatott. Azon nőtlen emberek kénytelenek reg-geltől estig szép leányok, kísértetbe ejtő és bájoló asszonyok közt lenni, kik olyan tárgyakról beszélnek velők, mi megolvasztaná a legkeményebb ércet is. Hogy lehet azt reményleni, hogy megszűnnek emberek lenni és erősebbekké lesznek az angyaloknal ?» Dávid és Salamon is megsebesültek ezen a csatamezőn. Emberi és természeti jogaik a gyóntatószék mellett keresnek kárpótlást. Hogy ez a szent helyiség minő aljasodást okozott Franczia-, Spanyol-, Angol-, Olaszországban stb. vastag köteteket lehetne róla írni, de szerző csupán Olaszországot veszi fel, «mivel ez a csalhatatlan Pontifex szemei előtt van; mivel ez az ország a naponkénti csudák hazája; a hol a festett madonna könyezik és szemeit jobbra, balra, fel és le a legcsudálatosabban forgatja ; mivel az a menybeli lelki kegyajándékok hazája ; de meg az olaszországi gyóntatok látva minden évben Szt. januarius vérének serkedezését; az ott levő szűz Mária haját; szoknyájának egy részét: «a legkedvezőbb körülmények között vannak arra nézve, hogy szilárdak, nagy hitűek és szentek legyenek». így állván a dolog, hallgassuk meg egy szavahihető szemtanú bizonyságtételét arra nézve, hogy a gyóntatok mint bánnak el a bűnbánó nőkkel a szent, apostoli, csalhatatlan róm. kath. egyházban)). Nápolyban ma is él egy fejedelmi vérből származott nő, egy tábornok leánya, a ki «A nápolyi zárdák titkai» című könyvében leirja, hogy mint kisértette őt 50 év körüli gyóntatója, mint igyekezett őt elriasztani attól a gondolattól, hogy világi embert szeressen, mert így a pokolba jutna, de a pap szerelme szent szerelem stb, s az apácák közül is csak az öregek távozhattak cirógatás nélkül a gyónástól. Több esetet ir le, hogy a gyóntatok mint szőttek viszonyt az apácakkal. S végre így kiált ez a fejedelmi lelkületű nő : ((Keresztyén nemzetek ! Ha tudnátok, mi lesz szép leányaitok erényéből, midőn megengeditek nekik Róma irányában a titkos és nyilvános rabszolgaságot: a szent méltatlankodásnak egész hevével küzdenétek annak célzatai ellen!)) III. Fejezet. A gyóntatószék újkori Sodorna. A kath. pap semmiről sem prédikál oly lelkesen, oly ékesszólóan, mint a gyónásról; mert ez a szegletköve bámulatos hatalmának. Ha a nép elhagvná ma a gyóntatószéket, a romanísmus holnap porba hullana. Sokszor van rá eset, hogy a haldokló pap gyóntató kollégájának sírva vallja be a gyóntatószéknél elkövetett aljasságait. Chiniquy atya kétszáz papot gyóntatott meg, s ezek között csupán 21 nem siratta keservesen bűneit; volt olyan, a ki bevallotta, hogy egymaga 95-nek rabolta el szűzies tisztaságát. Némely pápa megpróbálta büntetéssel korlátozni ezt a vétket. IV. Pius egy bullát bocsátott ki, mely szerint minden leány és férjezett nő 30 nap alatt jelentse fel gyóntatóját, ha az őt elcsábitotta, és egy magas hivatalos osztályt bizott meg az elesett bűnbánók tanúvallomásainak jegyzőkönyvbe vételével. Ez a bizottság először is Sevillában kezdte el működését, de a vádlók oly nagy számban jöttek, hogy liáiom ízben meghoszszabitott 30 nap alatt sem bírta mind jegyzőkönyvbe foglalni. Előterjesztést tett a pápának, ki aztán abban hagyatta a vizsgálatot, mivel belátta, hogy oly sok pap fertőztette be a bűnbánók tisztaságát, hogy mindnyáját lehetetlen megbüntetnie. Épen a pápai bullák bizonyítják legkétségbe vonhatlanabbúl, hogy a fülbegyónás a leghatalmasabb ördögi találmány a pap és női bűnbánója szivének megrontására. IV. Fejezet. Hogyan teszi könnyűvé a papi nötlenséget a fülbegyónás. E fejezetben egy regény tárgyát képező eset van leirva, hogy a gyóntató miként szöktetett meg férfi ruhában egy 19 éves hajadont, mint íogadta fel «Józsel» név alatt inasnak; s később mint adta át ezt a ((Józsefet)) másik papnak, a ki szintén bűnös viszonyt folytatott inasával, melyet a gyülekezet észrevevén, követelte az inas eltávolítását; a plebánus, hogy a gyanút magától elhárítsa, egy megvesztegetett leánynyal formaliter összeházasította inasát; s ott éltek együtt a parochián stb. Végre is kitudódott a dolog, s a püspök, hogy a dolgot elsimítsa, 6000 frtot küldött a leánynak azon feltétellel, hogy rögtön hagyja el Kanadát és többé vissza ne térjen stb. «A kiknek füleik vannak a hallásra és szemeik a látásra, megértik ezen tényekből, hogy még a pogány nemzeteknek sem volt erkölcstelenitőbb intézményük a fülbegyónásnál.)) Ó-Moravicza. Hetesy Viktor. Az énekeskönyv megújításához. Nagy tiszteletű Szerkesztő ur ! Becses lapjaban már több czikk jelent meg énekeskönyvünk ügyére vonatkozólag. Engedje meg, hogy szerény nézetemet én is előadhassam a «Prot. Egyh. és Iskolai Lap» hasábjain e tárgy egy részére nézve. Az énekeskönyv' megújítását sok mindenfélével indokolják : elavult nyelvezet, túlhaladott dogmatikai álláspont, a természettudomány mai állásával meg nem férő nézetek. Ezen szempontok alapján itél az énekügyi bizottság a régi énekek felett, hogy az újról elmondható lehessen: «Habet in psalmis infans quid lacteat, puer quid laudet, adolescens quid corrigat vitám, juvenis quid sequatur, senior quid precetur.» Nincs okom kétségbe vonni, hogy ily énekeskönyvet összeállítani képes lesz a bizottság. De szerintem még valami kell egy jó énekeskönyvhöz : habeat, quod aures deleetet. Schiller azt mondja : «Ein schlechtes Lied mit schöner Melodie ist mir lieber, als ein- gutes mit schlechten Tönen.)) Az oratoriumokat és operákat nem a szöveg teszi híressé. I. Nehogy valaki azt gondolja, hogy a mi énekeinket zenei szempontból nem találom szépeknek, előre is kijelentem, hogy nincs kifogásom eLlenök. A nyelv, a tudomány álláspontja elévülhet, de egy remek dallam báját el nem veszti. A mi egyházi dallamaink, nem évül| tele el; szép az mind, kivált ha szépen éneklik, rossz orgonán rossz játszással hatásukat lehetetlené nem teszik.. Hanem azt se lehet eltagadni, hogy azon 300—200 év óta, mikor ezen dallamok születtek, más nagy zeneszerzők is éltek, kik szintén remek darabokat írtak. Nem a régi dallamok elévülését állítom én, hanem az ujabb zeneszerzők méltánylását szeretném, látni énekeskönyvünk revisiójánál.