Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1891 (34. évfolyam, 1-52. szám)

1891-09-06 / 36. szám

a tudomány mellett ragaszkodó szeretete is óhajtott volna rajta segíteni, fajdalmán csak igen keveset enyhíthetett. Igy vergődött betegen az egész nyáron át. Majd újabb szélhűdés is érte s ezt már nem bírta tovább s szeptember i-én reggeli 6 órakor, minden vívódás nélkül csendesen kimúlt. A mily küzdelmes volt élete s kínos betegsége, halála ép oly csendes vala. Még orvosa gyógyszert vitt neki: de már szükségtelenné tette azt a halál, épen azon a napon, a melyen 32 évvel azelőtt az a pátens jelent meg, a mely ellen életének leghatalmasabb harcát vívta meg. * Halálhíre gyorsan elterjedt. Legkiválóbb jeleseinket a család levélben értesitette a gyászhirről. Csakhamar gyászlobogók hirdették elhunytát. Gyászlobogót tűztek ki: a pesti ref. egyház templomára, s főgymnásiumára; a M. Tud. Akadémia palotajára, a főváros összes középületeire, a VI. ker. tan. ^ kép. iskolájára, a Franklin társulat bérházára, a Prot. Árvaegyesület árvaházára stb. * A részvét minden oldalról impozáns módon nyilvánult. Szász Károly püspök, Papp Károly lelkész, az itt levő egyháztanácsosok, közéletünk kitűnőségei, a jótékony nőegylet tagjai siettek már a reggeli órakban kifejezést adni a közveszteségnek. A Theol. Akadémia, Főgymnasium, a Főváros, a Tud. Akadémia stb. küldöttségileg keresték fel a gyászoló családot részvétökkel. Kik távol voltak, részvéttáviratokat küldöttek. Ezek között az elsők kőzt volt: Báró Vay Miklós főrendiházi s konventi elnök s a Boldogult fiának ezeket írja: «Mély fájdalommal s lehető legmelegebb részvéttel értesülök leveléből felejthetetlen édes atyja kimúlta felől, kinek emlékét hő hálával leszek örökké megőrzendő)). Tisza Kálmán főgondnok ezeket távirta: ((Fogadjak igaz részvétem kifejezését, atyjuk, nekem szeretett, tisztelt barátom halála alkalmából, kivel nehéz időkben sokat működtem együtt)). Gióf Tisza Lajos főgondnok is igy ír: «Vasúton olvasom a súlyos csapást, mely a csaladot érte; én is régi hű barátot gvászo'ok benne; fogadja Nagyságod a család többi tagjai nevében is őszinte részvétem kiíejezése». Táviratokat küldtek még: Özvegy Gróf Teleki Sándorné, gróf Khtun-Héderváry Károlyne, gróf Teleki József, Szűcs Dániel Siklósról, simahazi Tóth család, Schneider Hcrmin, Dó a László Maros-Vásárhelyről, 'Ihaly Kálmán orsz. gyül képviselő Láng István Temesvárról, tiró Béla Szegszardról, Kéiészy István Sárospatakról, Géressi Kálmán Debreczenből Szik-Síoy szigeti leik., és a szigeti Ivceum. stb. A Theol. Akadémia tanán kara a halál eset hírére Petri Elek igazgató elnöklete alatt mindjárt összeült s elhatározta, hogy fajdalmának jegyzőkönyvileg ad kifejezést s szeretett tanáruk és volt kartáisuk ravatalára díszes koszorút helyez; s egyszersmind a veszteség felett érzett fajdalmának tolmácsolására Kenessey B. tanart kérte fel, elhatározta továbbá, hogy a maga részéről külön gyászjelentést ad ki s azt az összes prot. püspököknek és főgondnokoknak, az összes prot főiskoláknak, a dunamelléki espereseknek és gondnokoknak megküldi. * A pesti ref. főgymnasium tanári kara Vámossy Mihály igazgató elnöklete alatt szintén összegyűlt s fajdalmának szintén jegyzőkönyvileg adott kifejezést s koszorút rendelt a koporsóra. * A család a következő gyászjelentést adta ki: Özv. Ballagi Mónié született Lehoccky Idr, valamint gyermekei : Illyés Károlyné szül. Ballagi Jozefin, félje Illyés Károly curiai biró gyermekei Géza, Endre, Erzsike és Zoltán; Ballagi Géza jogtanár, neje szül. lengyel Ilona, gyermekei Erzsike, Ilonka és Margitka ; Ballagi Aladár egyetemi tanár, neje szül. Peskó Ida, s fia Tibor, — mély fájdalommal jelentik, hogy családjuk szeretett feje dr. Ballagi Mór kir. tanácsos, a pesti ref. theol. akadémia nyugalomba vonult taníra, a Dunamelléki ref. egyházkerület és a pesti egyházmegye tanácsbirája, a budapesti ref. egyház presbytere, Budapest főváros bizottsági tagja, a magyar tudományos akadémia rendes tagja stb. folyó hó i-én reggel 6 órakor, élete 77-ik évében hosszas szenvedés után elhunyt. A drága halottnak hűlt tetemei az ev. ref. egyház szertartása szerint, f. hó 3-án d. u. fél négy órakor fognak a gyászházból (IX. ker. Kinizsy-utcza 29. sz.) az örök nyugalom helyére kisértetni. Budapest, 1891. szeptember i-én. Áldás volt élete, áldott legyen emlékezete ! * A Theologia Akadémia igy jelenti nagy veszteséget: A budapesti ev. ref. theologiai akadémia tanáiikara szomorodott szívvel jelenti szeretett kartársának, a kitűnő egyházi irónak és tudósnak dr. Ballagi Mór nyug. theol. akad. tanár urnák, kir. tanácsosnak, a M. Tud. Akadémia rendes tagjának, a Dunamelléki Egyházkerület és a Pesti Egyházmegye tanácsbirájának, a Pesti Egyház presbyterének stb. folyó hó i-én, életének 77-ik évében hoszszas szenvedés után történt gyászos elhunytát. Budapest, 1891. szeptember hó 2-án. A kik sokakat az igazságra visznek, miként a csillagok, örökké fénylenek ! A temetés rendezésével a család az «Entreprise des pompes funébres» intézetet bízta meg, mely a díszes ravatalt a Kinizsy utczai gyászház egyik első emeleti termében állította fel, melyet fekete drapériával s délszaki növényekkel gazdagon felékesítettek. A közönség 2-ikán és 3-ikán sürün látogatta a ravatalt, sok könnyet hullatva a drága halottra, ki életében annyi könnyet állított meg s változtatott át örömmé. * * * A temetés fél 4 órára volt kitűzve. Szcp őszi nap volt, szép, mint a boldogult lelke. A közel fekvő egyházmegyék lelkészei már 2 órakor kezdtek gyülekezni a paplakon. Különösen a pesti egyházmegye volt képviselve. Nem is csuda. Ok ismerték legjobban; ők voltak közvetlen tanúi magán- s nyilvános életének. Halálhírét is ők vették leghamarabb. Meg is jelentek Sipos Pal esperesen kivül: Szilágyi Benő egyházmegyei főjegyző, Vő/ős Karoly aljegyző, Papp Károly, Mészáros Sámuel, Töiő Lajos, Vargha László, Hat la Lajos, ifj. Sipos Pal és Benedek Antal lelkészek. A solti egyházmegyéből Baksay Sándor esperes és Ba.'l 1 Árpad szigetszentmiklósi lelkész. A vértesaljai egyházmegyéből : Balogh György bicskei lelkész; a tolnaiból: Dömötör Lajos bölcskei lelkész. Ez alatt a gyászház tájéka is egyre népesült. A Kinizsy utcza soh'se látott még ily nagy tömeget. A rendőrség már két óra után felállíttatta díszőrségét. Egyik fogata másikat követte, mindegyik egy-egy koszorúval. A menynyire feljegyezhettük, koszorúkat küldtek a következők: Szerető unokái: a legjobb nagyapának; dr. Lengyel Endre és neje: szeretetök jeléül; Ballagi Mórnak: hálás családja; a budapesti ref. Theologia Akadémia tanárai: szeretett kartársunknak felirattal; a budapesti ref. főgymnasium tanári kara : Ballagi Mórnak ; a Magyar Tud. Akadémia: Ballagi Mór rendes tagnak; Török Pál családja: régi barátság emlékéül; A D. M.