Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1891 (34. évfolyam, 1-52. szám)

1891-09-06 / 36. szám

kii!formákkal szakit, mert lélektelenek s fennen hirdeti, hogy «a mai művelt világ a vallást sokkal egyetemibb, de egyszersmind reálisabb istenáldásnak ismerte fel, semhogy annak lényegét érthetetlen tételek hivésébe helyezze.)) ((Paradoxonnak látszik, mondja Ballagi egyik életirója *) s mégis, meggyőződésünk szerint az igazság szavát ejtjtük, azt állítva, hogy B. M., ki természeténél fogva szabadnak, türelmesnek és felvilágosultnak született : tulajdonkép protestánsnak született. Mi is egyéb a valódi protestantismus, a szabadság, türelem és fel— világosultság szép hiténél?)) Hogy mikor született, azt még maga sem tudta egész határozottsággal megmondani s teljesen megbízható adatok hiányában még fia, ki legteljesebb életrajzát irta, sem mert még csak hozzávetőleges számítást sem tenni. Ki vette akkor számon s ki anyakönyvezte volna akkor el a szegény pálinkafőző zsidó gyermekét? Ballagi maga csak arra emlékezett, hogy mikor 1816-ban a nagy országos inség volt s búza és rozskenyérről szó sem lehetett, a durva árpa kenyér szálkái torkát karczolták. Ez volt legelső gyermekkori emlékezése. A nyomor teszi a gyermekre az első benyomást! Vidám, játszi emlékek helyett az inség! Születéshelye Zemplénmegyében Inócz volt. Az apja Sztáray gróf haszonbérlője. 1821-ből való aztán a második emlékezés. Benyatinára mennek imádkozni. Az apát útközben az uraság pandurai egyszerre csak elragadják s az adósok börtönébe viszik, mert az árendát nem tudja megfizetni. Hogy is tudta volna, hisz mindene oda égett! A gyermek aztán anyjával együtt egy álló esztendeig szilván és vadkörtén élt. «De az égi szikra egyéb táplálékra is képesíté a gyermeket.)) Atyja korán megtanitá héberül olvasni s mig az öreg a vármegye börtönében szenvedett, a kis fiú egyetlen könyvecskéjét, az Énekek énekét könyvnélkül megtanulta. **) Sajátságos lelki táplálék egy gyermeknek ! De talán elsőben ebből szívta be a hevet, az erőt s a nagy szeretetet? ! Mindenesetre pedig ezen kezdte edzeni azt a rendkívüli emlékező tehetséget, mely később az egész ó-testamentumot felölelte s bámulva szemléltük, hogy hogyan idézi azt s illetőleg, hogy a megkezdett szakaszt vagy mondatot hogyan folytatja már a második szónál könyv nélkül. O maga irja később Bibliai tanulmányainak egyik jegyzetében, hogy 13 éves korában már könyv nélkül tudta az ó-szövetség legnagyobb részét. Csupán emlékező tehetsége adta kezébe az első kenyérkeresetet is, mikor mint bócher a talmud és az ó-szövetség helyeit recitálgatva tartotta fenn magát. S a mint gyermekkori emlékeit a nyomor és inség véste fiatal lelkébe, e kettő volt kísérője hosszú időn keresztül az ifjúnak is. 1829-ben Nagy-Váradra ment, hogy kiképezze magát talmud-tanitóvá. Itt töltött két évet súlyos viszonyok között folyton tanulva. Innét a pápai híres Beth-Hammidrasba indult tanulmányait folytatandó. Félévi itt tartózkodás után előbb Moórott, majd Surányban nevelősködik. Itt a surányi plébánustól kapja az első latin és görög könyveket. Tudvágyó lelke egész mohóságával szívja be a classicus szellem üde legének tápláló erejét s másfél év múlva már annyira erősnek érzi magát e nyelvekben, hogy Tarczyhoz, a pápai ref. főiskola nagyhírű tanárához mer folyamodni, hogy hadd *) L. Ballagi Aladár B. M. életrajza a Prot. x'ij képes naptár 1879. évf. **) L. B. A. f. i. czikkét. tehessen vizsgát az akkori gymnasium tantárgyaiból s vegyék fel a philosophiára. Tarczy megkapván az ifjú levelét egész lelkesedéssel és tele biztatással ír neki, hogy csak jöjjön. Az egyszerű kérő levélből már látta Tarczy, hogy egy kiváló tehetségű ifjú folyamodik hozzá, ki mint teljesen autodidakta nagyra törő lélekkel igyekszik bejutni a tudományok szentélyeibe. Ezt elzárni nem szabad, nem lehet! sőt inkább lelkesítni, bátorítni és támogatni kell! Fel is veszik Ballagit a philosophiára, melyet elvégezvén Pestre.jött a műegyetemre. Első irodalmi kísérletei is ez időre esnek. A Hasznos Mulatságokba és a Pesther Tageblattba kezd irogatni. Neve lassanként ismertté válik. Oly idő volt ez, a mikor minden ujabban feltűnt magyar iróban a nemzeti ügynek egy-egy uj bajnokát üdvözölték. De a mig a hír irói körökben kezdi szárnyaira venni B. nevét, addig a műegyetem clericális tanári kara nem engedi meg, hogy a zsidó hallgató mérnöki oklevelet kapjon és a mig azok az ifjak, a kiket ő magán órák adásával a vizsgákra elkészít jó sikerrel állják ki a censurát, őt magát megbuktatják. Azonban lelkét a sok átélt vihar már úgy megedzette, hogy ez a méltatlanság sem tudta még csak visszariasztani sem, nemhogy leverni bírta volna. Megindul Párisba, hogy a mérnöki tudományokat tanulja. A nyomor itt is osztályosa, a küzdés itt is kísérője s a mint Ballagi Aladár irja a «a Rue Pagevin piszkos, sötét utczájának egy padlásszobája sokat beszélhetne egy fiatal ember küzdelmeiről, melyeknek emléke ma már csak kék pakoló papirosra irt jegyzeteiben létezik.)) Az 1840-ki országgyűlésen szóba kerülvén a zsidók emancipatiója s az itthonn czikkerből már ismert Ballagihoz fordulnak többen, köztük első sorban Eötvös józsef báró, hogy inditson mozgalmat ez ügyben maguk a zsidók között. Ballagi készséggel enged a felszólításnak s megírja még Párizsban a Zsidókról czimű röpiratát. Parisból Eötvös hívja vissza hazájába s itt egész munkaerejét a vallás-irodalom s a zsidók magyarosítása nagy ügyének szentelte. Még 1840-ben jelent meg tőle a Hexateuch magyar fordításban a héber szöveggel együtt. A Hexateuch fordítása óriási munkával, rendkívüli gonddal készült. A szöveghez adott magyarázó jegyzetekben ott van az akkori exegetikai irodalom quintessentiája meggazdagítva a B. által annyira jól ismert talmudi és rabbini magyarázatok legjelesebbjeivel. A fordító ugyan sokat küzd a magyar nyelvvel. Különösen nagy nehézséget okoz neki a sok szójáték, a 11ite — ratio s a hangfestő és hangutánzó szó visszaadása; pedig épen arra törekszik, hogy keleti színpompájában ragyogtassa magyarul is az eredetinek minden szépségeit. Azért már e fordításban megkísérli újabb és jellemzőbb kifejezések alkotását és egyes költői darabokban (mint különösen a Genesis XLIX. fej.) a gondolat parallelismust és a héber szólásformák tömörségét oly igazi művészettel sikerült is reprodukálnia, hogy a fordítás e tekintetben ma is mintául szolgálhat. Sokat vesződik a Leviticusban a különböző áldozatok s áldozati állatrészek fordításával, a megfelelő műszavak keresgetésével is; de itt is elég szerencsésen oldja meg nehéz feladatát. Magyarázó jegyzeteiben már ott van a modern gondolkozó is, a ki nem enged semmi erőszakot elkövetni az írás gondolatain és szavain csak azért, hogy velők valamely későbbi dogma igazolható legyen. Ismeri átóski az egész ó-testamentum gondolatvilágát a héber nyelv minden sajátságait és az egész zsidó életet : ezekből merít s ez eredeti szellemnek megfelelőleg magya-