Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1891 (34. évfolyam, 1-52. szám)

1891-08-23 / 34. szám

Harmincnegyedik évfolyam. 34. sz, Budapest, 1891. augusztus 23. PROTESTÁNS EGYHÁ SZERKESZTOSEG és KIADÓ-HIVATAL: IX. ker, Pipa-utca 23. szám. Előfizetési ára: . Félévre 4 frt 50 kr., egész évre 9 frt. Előfizethetni minden kir. postahivatalnál; helyben akiadóhivatalban. Egyes számok ára 20 kr. Hirdetések dija: Egész oldal 16 trt, féloldal 8 frt, negyed oldal 4 frt, nyolczad oldal 2 frt. — Bélyegdij külön 30 kr. T A RT A Í,OM : Vezércikk. A törvényjavaslat centralizáló irányzata. Görömbei Péter. — S y n o d a 1 i a. IL.jdan és most. Szentkúti Károly. — A szigetvidéki lelkés.i kör észrevételei az egyházi törvényjavaslatra, Murvay Ferencz. — Iskolaügy. Pia desideria. A tanárképzés és ellátás kérdéséhez: Dr. Bakonyi Iajos. — Belföld. A dunántúli evang. egyházkerület közgyűlése. Sánlha Károly. — A dunáninneni evang. egyházkerület közgyűlése. Dr. Masznyik Endre. — A vértesaljai egyházmegye közgyűlése. Lévay Lajos. — A belső-somogyi egyházmegye közgyűlése. R , . . I. — Irodalom. — Különfélék. — Hirdetések. A törvényjavaslat centralizáló irányzata. Mottó: <Adakozó és alapító fejedelmek egyszerre óriási lökést adhatnak minden ügynek, az egyház és iskola ügyének is ; a százezrek hozzájárulása lassan, de folytonosan viszi azt előbbre. Az egyes nagyokból ki lehet fogyni; az egésznek munkája sohasem fogy el. Egyptom piramisait, melyek évezredekkel daczolnak, a hatalmas fáraók megrendelhették, de csak a munkás kez§k millió építhették fel.» Szász Károly. Midőn valamely egyházi törvényjavaslatot kezünkbe veszünk, első dolog — úgy gondolom — megvizsgálni azt, hogy vájjon általánosságban megfelel-e a javaslat egyházszervezetünk és egyházalkotmányunk sarkalatos elveinek, az evangyeliom és a történelmi fejlődés folyamán, a reformátori elvek alapján kifejlődött intézményeinknek. Igenis, első dolog általános átnézetét adni a javaslatnak ; vizsgálni annak szellemét, vezér- és irányeszméit; összehasonlítani azt a meglevő egyházi törvénynyel s feltüntetni, hogy a törvényjavaslat ccegyházi törvényeinkkel)) szemben, haladást vagy hanyatlást, fejlődést avagy visszaesést jelez-e ? jelesül, hogy megfelel-e azsinat-presbyteri rendszer követelményeinek vagv nem?! Ha már most a kezeink közt lévő törvényjavaslatot ezen irányelvek és eszmék szerint vizsgáljuk és Ítéletünket, véleményünket a 2. §. szavai után mondjuk ki, melyszerint: cca magyarországi reformált egyház zsinat-presbyteri rendszer szerint igazgatja és kormányozza magát», akkor azt kell mondanunk, akkor mást nem mondhatunk, mint azt, hogy a törvényjavaslatba lefektetett elvek a 2. §-ban kifejezett irányelveknek nem felelnek meg. — Ennek azután természetesen sok oka lehet. Főoka lehet talán az, hogy az egész törvényjavaslatot nem ugyanazon egyénekből álló bizottság, hanem minden főbb alkatrészt, sőt p. az egyházalkotmányi résznek egyes fejezeteit, u. m.: az egyházalkotmány, a lelkészválasztás, az egyházi adóról stb; továbbá a bíróságokról, a köznevelés és közoktatásról szóló részeket, illetve fejezeteket más-más bizottságok készítették. De legyen akármint, azon állításunkat, hogy a törvényjavaslat a 2 §-ban elég világosan körvonalozott zsinat-presbyteri rendszer szép elvének meg nem felel, fenntartjuk és az alábbiakban részletesen indokolni fogjuk. Már mindjárt a zsinati előkészítő bizottság azon intézkedése, mely különben a f. évi áprilisi konvent 72. sz. a. határozatára támaszkodik, hogy t. i. a törvényjavaslat megküldetik cca főtiszteletű püspöki hivatalokhoz, hogy ott, ahol az egyházkerületnek vagy végzése vagy bevett gyakorlata követeli s hozza magával, az egyházmegyékhez is azonnal megküldessenek ezen munkálatok)), nem helyes. (Hatodik rész. Atm intézkedések.) A nevezett 72: sz. a. konvent r

zőkönyv pedig ennél még nagyobbat m. mert az már az egyházmegyékről nem -is emlékezik ; hanem csak kerületekről. Azonban vegyük a kedvezőbb értelmet, azt, hogy az utóbbi nem zárja ki az egyházmegyéken való tárgyalást («a hol a bevett gyakorlat követeli vagy hozza magával ?»), mindenképen csak az jön ki, hogy az egyházmegyéken való tárgyalást nem tartják szükségesnek, aztán a törvényjavaslatot igen kevés példányban küldték' meg az egyházmegyékre, míg az egyes egyházak csak hírből hallják, hogy lesz zsinat : de az ottan tárgyalandó javaslatokat nem ismerik. Ha pedig a javaslatot egyáltalában nem ismerik, mire választanak zsinati képviselőket ?