Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1891 (34. évfolyam, 1-52. szám)

1891-08-16 / 33. szám

TÁRCA. Magyar gyermekjáték-gyűjtemény. (Szerkesztette : Kiss Áron.) Közvetlen a forrásból meríteni : protestáns szabadvizsgálódás elve. A tanítás és nevelés induktív módszere ily oknyomozással szintén első sorban protestáns eszmeiránynak szülötte. A kisdednevelés, de általában a test és lélek egyenlő és egymásra ható fejlesztésének csak legújabb időkben megnyert nevelés-oktatás hódol az indukció követelményeinek : a növendék természetszerű, örök-gyermekies cselekvési, alkotási ösztönének, kutató öntevékenységének termő talajába ülteti a testi, értelmi és érzelmi nevelésnek árnyas, gyümölcsös terebélyt ígérő csemetéit, s a gyermek kedély forrásából öntözi, táplálja azokat. Ezért bír végtelen becscsel dr. Kiss Áron fáradozása, melylyel a magyar gyermekjátékok egybegyűjtését majd egy évtized szorgalmával eszközölte. A játéknak az iskolában tért kell foglalnia; egyrészt mert kitűnően fejleszti az ítélő s a képzelő tehetséget, okos akaratra és kész engedelmességre szoktat, a testet leginkább fejleszti, ügyesíti; másrészt mivel a nevelő-tanitó soht sem nyer kínálkozóbb alkalmat a növendékek kedélyének, indulatainak, jellemének felismerésére, s ez által irányzására, mint a szabad játékok alatt nyitott könyvként feltáruló gyermeklélekbe pillantással. Művelődéstörténeti, ethnográíiai, nyelvészeti, költői és zenei értékét nem is értékelve, elég csupán arra az átalakító hatásra mutatnom, melyet mielőbb éreznünk és elfogadnunk kellend az iskolai nevelés-oktatásnál, minek merev alakiságai ellen hadizenet a dr. Kiss Áron könyve. Épen protestáns iskoláinknak kötelessége leghamarabb és legkészségesebben számba venni a játékot, mint uj tényezőt az induktív nevelés-oktatásban. Annál inkább, mert a játékok, mint a nép lélek megnyilatkozásai, gyakran visszhangozzák a vallásos érzelmeket is, és pedig hol legendái tisztaságban (mikor igen alkalmasok a vallásos nevelést támogatni), hol műveletlen eltorzulással (mit helyre simítni épen a nevelés hivatása.). Ha hézagot tapasztalunk az ezerkétszáz játék— változattal gazdag gyűjteményben, azt épen a misztériumok ama kisebb, gyermekiesebb darabjainak hiánya érezteti, melyek nagy számmal elterjedtek népünknél és századok örökségeként élnek a gyermekajkakon. Ezeket az egyházias játékokat, mondókákar, énekeket csak néhány oly töredékkel látjuk képviselve a játék-gyűjteményben, melyek más, egészen világias játékba olvadva már el is veszítették misztérium jellegüket. Sokszor durvák, néha elfajultak ugyan e népies egyházi játékok : de százados, sőt ezredes fejlődésben kiirthatlan gyökerekkel tapadván a nép lelkéhez, számot kell vetnünk velük és fattyuhajtásaiktól megtisztítva, nevelő hatásukat biztosítnunk. Minthogy a derék mű ismertetését fogyatkozás föltárásával kezdtem, rámutatok másik gyengéjére is : a lapda-játékok mellőzésére. A szerkesztő megokolja a lapda-játékok hiányát gyűjteményében egy lapda-könyvnek már előbb megjelentével. De a Porzsolt-féle lapdajáték-gyüjtemény egyátalán nem lép a teljesség igényével föl, és Kiss Áron egyetemes játékgyűjteménye teljességének érdekében cselekedett volna, ha játékaink legbecsesbjét, a számtalan változatban gazdag lapdázást is egybegyüjtötte és közrebocsátotta volna. Egyebekben teljesnek, minden sorában becsesnek üdvözölhető a «Magyar Gyermekjáték-Gyűjtemény.» Kell-e ismertetni? Hisz épen abban áll értéke, hogy mindenki ismeri mindenik darabját egyik vagy másik változatában: hogy ekként gyermekvilágunk, népéletünk, nemzeti művelődésünk közkincse a gyűjteménynek minden egyes darabja. Egész gyermekkoromat újra átéltem e kedves könyv olvasása közben; bizonyára így lesz vele minden olvasó. Az első szakaszban felnőttek játékai vannak ölbeli kicsinyekkel, a másodikban mondókák, állatcsalogatók és riasztók, játékra szólítok, kiolvasok, hintázok stb. Harmadik szakasz a tulajdonképeni társas játékok gazdag tárháza. ízelítőül s a gyűjtemény jellemzésére bemutatok néhány játékot. Níveíte'ő. Az anya ölébe veszi gyermekét s így dalol : Angyal vagy-e? ördög vagy-e? Mutasd a fogadat! Ila angyal vagy, kis fogad van, Ila ördög vagy, nagy fogad van. (Ekkor megcsiklandja. A gyermek nevet s a foga kilátszik) : Angyal vagy ! * Csigacsalogató: Csiga-biga gyere ki, Jönnek a tatárok, Sós kútba tesznek, Onnan is kivesznek, Ma'om alá tesznek, Ott meg összetörnek. * Téli mondókáli: Süss ki meleg, bújj el hideg Isten kapujába, Ma szitálok, holnap sütök, Neked is egy czipót sütök, Megzsírozom, meg. * Nyisd ki Isten kis kapudat, Hadd lássam meg szép napodat, Süss föl nap, Fényes nap, Kertem alatt a ludaim megfagynak. * Kiolvasó : Egyszer egy időben, Két kerek erdőben Szarkák veszekedtek, Szarka papné meghallotta, Szúnyog lábát ki ántotta, Bagolyt küldték doktornak. Mig a bagoly ballagott, Addig a szúnyog megho't, * Egeres. A macska szemét bekötik. Az egerek kérdezik : — Macska, macska, mit keressz ? — Egeret. — Fogj meg engem, ha lehet. Erre megindul a macska, az egerek pedig körülte tapsolnak s futkosva kiabálják : Itt árulják a szilvát, Ropogtatják a magvát. Ha valamelyik egeret a macska megfogja, a többi egér kézdezi: — Macska, macska, mit fogtál ? — Egeret. — Mi a neve ? — N. N. (Ha a megfogottnak nevét kitalálta, akkor az lesz a macska.) * Tra gikus népballada töredékének látszik a tavaszi «aprófű-csipkedéskor» mondott vers ;