Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1891 (34. évfolyam, 1-52. szám)

1891-08-16 / 33. szám

kisebb jelentőségű formalitások és mulasztások a különben korrekt választás megsemmisítését vonják maguk után, a «korteskedés», mint a választás — bár törvényes vizsgálat után — megsemmisítésére reá szolgáló körülmény nincs felemlítve ; ugyanazért értekezletünk a «zsinati törvények)) ide vonatkozó 212. 213. §-ait a g) pont kivételével — mely a választásra jogosultak névsorát illető javaslatunk következtében magától elesik — megtartatni akarja, még pedig azt adván hozzá : «a korteskedés — bármi módon, bárki által vétetett igénybe — bebizonyíttatván, a választás megsemmisítését vonja maga után ; valamim érvénytelen a választás, ha a megismerkedés szempontjából a szolgálati helyen kivül bármely más egyházban tartott papolás a választás után jelentetik és bizonyittatik be. A költségek viselését illetőleg egy oly tartalmú új § szövegezését indítványozzuk, mely szerint ha a választás az azt vezető küldöttség inkorrekt, sőt törvényellenes eljárása miatt semmisíttetik meg, úgy a megscmisített választás alkalmából felmerült, mint az újonnan elrendelt választás költségeit — kivételével azon tagnak, ki az eljárás elleni tiltakozását jegyzőkönyvileg kifejezi — a küldöttség viseli, s a netalán fennmaradt összeg hova fordításáról az egyházmegyei elnökség bejelentése után az egyházmegyei közgyűlés rendelkezik. Végül az uj választás minden körülmények között az első pályázatkor minősítettek közül eszközölhető. 4. «Az egyházi adózás» némi lényegtelen és semmi érdemleges változást nem involváló észrevételek megtételével ment keresztül, annak kijelentése mellett, hogy annak némely előírása és rendelkezése a mi falusi egyszeiű népünkkel szemben csak idealisztikusán szerepelhet. De hát eszménykép után futni ha nem is hasznos, sokszor meg lehetetlen, de ha lehető, szép és dicséretes. & A magyarországi református közalapról)) czimű fejezetnél c-zím vita is keletkezett, mely azt eredményezte, hogy a «református» elébe az «ev.» szócska is irandó. A 262. §-ban tervezett felosztástól eltérőleg más arány megállapítása hozatott javaslati a, mely a missziói czélokra kiutalt és jövőre is előirányzott osztalékot nagynak és az elérendő eredményhez mérten bőkezű ajándékozásnak tekinti, minek útját kell állani. A kör megállapodásai előbb az egyházmegye zsinati bizottsága, azután az egyházmegye plénuma elé fognak terjesztetni. A tanácskozás befejesztével Szabó Pál kerecsényi lelkipásztor társunk tartott felolvasást. Felolvasásának tárgya: «A lelkipásztor működése az egyházban.)) A praktikus és saját tapasztalataiból is ügyesen levont tanácsok és utasítások alkalmazása mindnyájunknak, de főleg fiatal, kezdő lelkészeknek csakis hasznára válhatik. Sütő Kálmán, beiegsomi ev. ref. lelkipásztor. A barsi egyházmegye a zsinati törvényjavaslatról. A barsi egyházmegye általános érdeklődés mellett í. év aug. 3-án Léván Jókai Lajos esperes és br. Nyáry Béla egyházmegyei gondnokok elnöklése mellett ad hoc közgyűlést tartottj melynek főfő tárgya a zsinatot élőké1

zitő conventi bizottság törvényjavaslatának megbilalasa s a feletti vélemény nyilvánítása volt. Hg) házmegyénk kellő komolysággal és előkészülettel látott feladatához. Mig egyfelől örömének, elismerésének adott kifejezést a javaslatban lefektetett liberális elvek, módositások felett, melyekre 10 évi tapasztalat vezette a bizottságot, addi g másrészről nem zarkozhatott el az elől, hogy ne szólaljon fel a javaslat egy és más intézkedése ellen, melyek ha törvénynyé válnának sok bajnak, méltánytalanságnak válnának forrásává. Tudósításomban csak a főbb s elvi jelentőségű kifogásra reflectálok. A há'om szakaszból álló tö.vényjavasl at 28. § 11. pontja a népes egyházak több szavazatával oly elvet proponál, melyben egyházmegyei gyűlésünk nagy veszélyt, az egyenlőség elvének megsértését látja. A javaslat ezen intézkedáse a legbővebb e'bírálásban részesült, a szathmári egyházmegye testvéri szózatban hívta fel rá a közfigyelemet, mindazáltal nem elégedhetem meg annyival, hogy egyszerűen tiltakozásunknak adjunk kifejezést. M'nden gyülekezet, bármily népes legyen, ann)i eg) házat képvisel, a hány lelkésze van, és anynyi jogot gyakorolhat a hány egyházat képvisel. Minden ezzel ellenkező intézkedés igazságtalan s méltánytalan. A népességi viszonyok kedvezőbb nyilvánulása nem lehet ok ilyen kivételes jogok, befolyások és előnyök követelésére; hiszen az ilyen népes gazdag, jólétben élő egyházak — elöljáróikkal együtt — nem is tudják, hogy hol fáj és mi fáj, hol és mi a legjobb gyógyszer, mert ők a maguk boldog helyzetükből indulva ki, látják az életfolyását, s a szeéint Ítélnek az egyetemes egyház ügyeiről. Ha önző érdekük kívánni fogja, leszavazzák, megbuktatják a legszentebb ügyet is. És ha ezen vésztrejlő elv törvényileg kimondatik, legyünk rá elkészülve, hogy mestanhez 10 évre elő fognak állani «virilis» igényekkel, követelni fogják, hogy az ilyen és ilyen népes eg) ház elöljárói, lelkésze, gondnoka már hivatálból leg}en esperes, megyei gondnek, egyházmegyei, egyházkerületi tanácsb'ró, konventi tag,- sőt zsinati képvise'ő is. Mert a felhozott indokokból inkább folyik ezen utóbbi előjogok követelése, nrnt az egynél több számú szavazat. Az életben, sehol, semmiféle intézetnél nem látjuk, hogy egy személynek több szavazata lenne, legyen az bármily gazdag, bár hány fényes állás elfoglalója. Báró Vay Miklósnak nincs a főrendiházban három szavazatja azért, mert ő született főúr, egyházkerületi főgondnok, és korona őr, hanem csak egy. Idá:

g is sok üdvös intézményt akadályoztak meg a nagy jövedelmű egyházak lelkészei — tisztelet a ki\ételeknek — kik választás daczára is mindenütt ott vannak, hol az egyetemes egyház ügyei felett döntenek. Ugyan kik álljak útját a lelkészi nyugdíjintézetnek ? Ntm azok-e a kik így okoskodnak: nem lehet kedvezőbb nyugdijat biztosítani, mint a minőt a mostani rendszer ad, midőn kiki tehetetlensége beáltáva! félfizetéssel nyugalomba vonulhat, vagy a mi még ennél is dicsőbb, előnyösebb .. . káplánt tarthat ... 50 frtért! ? Bizonyára ez igen előnyös egy első osztályú egyház lelkészére, de siralmas a negyed osztályú és minimumon alóli egyházak lelkészeire nézve. És mig amazok az egész ország területén 221-en vannak, addig ezek száma másfélezer. Az ököljognak ilyen tetszetős alakban v.ló becsempészését a szabadság, testvériség, egyenlőség és evangelium elvein nyugvó egyházi szervezetbe minden áron meg kell akadályozni. Ugyancsak a centralisatió mérséklésére, mely felé presbyteri alapon nyugvó egyházunk mint egy észrevétlenül sodortatik, az 53. § f) pontjában törölni javasolja a konventi tagoknak a kerületi gyűlés által való valósítását. Ezen jogot az egyház presbyteriumának kell törvényileg biztosítani.