Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1891 (34. évfolyam, 1-52. szám)
1891-01-25 / 4. szám
Az előttünk fekvő — bár magában véve nem nagy terjedelmű — elaboratum meggyőzhet mindannyiunkat arról, hogy az agyunkban homályosan derengő eszmék megvalósítására és az óhajtott czél elérésére való törekvés nem volt álomkép utáni kapkodás, de egyszersmind hatalmas leczkét ad a mult törvényhozásnak, hogy az élettől még a tudomány kedvéért sem szabad soh a elfordulni, hanem e kettőt mindig igyekezni kell öszhangba hozni, mint egymást kiegészítő oly kellékeket, melyeknek egyike ép oly kevéssé ellenkezhetik a másikkal, mint a kulcs a zárral, vagy a megfejtés a rejtvénynyel; mert a valódi tudomány nem önmagából szövi hálóit, mint a pók, hanem magába szívja és nemesbíti az élet tapasztalatait, mint a méh a virágnedvet. A nagynevű szerzők mintha folyvást szem előtt tartották volna Bodin tanát, ki oly magasztosai! fogván fel az állam végezélját, megírta: ((Non poterit tamen Respublica diu stare, sí deseratur ab iis actionibns, quae in civium salute tuenda in jure dicundo, in alimentorum caeterarumque rerum ad vitám necessarium assidua in rectione versantur ; perinde ut mens sublimium rerum contemplatione abrepta, corpus ipsum íamae ac siti languere aut vigilarium studio enecari patiatur.» (De Republica 3. edit. p. io.) A törvényjavaslat tervezői, kik csak a legszükségesebb korlátokkal körülvont szabad válaszo iás híveiként mutatták be magukat, a fő súlvt O ' -a meghívásra fektették a gyülekezetek valódi akaratának leghűbb kifejezése és benső egyetértésének lehető megőrzése végett, és csak másodsorban tartják jogosultnak a pályázat utján való választást, midőn a meghívás bármi okból nem eszhözölhető. Az. egyházak osztályozása s a lelkészek minősítése, a minősitvények nyilvántartása, a választók lajstromának szabatos elkészítése, a választás szabadságának biztosítása, a pályázatból való kizárás s ennek jogorvoslata, valamint a szabályellenes (törvényellenes?!) választás feletti bíráskodás, az özvegyi és kegyévnek az egyetemes nyűg- és gyámintézet felállításáig való fentartása iránt javasolt intézkedések, a legszűkebb keret daczára is, oly tüzetesek és szabatosak és minden előre látható eset részleteire kiterjeszkedők, s az önkényes felfogásnak annyira elébe vágó ínstructiókat foglalnak magukban, hogy eme törvény kezelőire és alkalmazóira bizonyára rá fog illeni Cicero azon kívánsága, hogy a hatalom legutolsó birtokosa se legyen más, mint «lex loquens», a mi pedig csak absolut becsű törvény segélyével érhető el. A javaslat különben, gyakorlott kézre vajló törvényszövegezés és kifejlett terminológia tekintetében is, minta gyanánt szolgálhat a többi bizottságoknak, s remélnünk engedi, hogy a gyakorlati élet eme törvényfejezetet nem egv könnyen fogja döntvény — és kommentárglossák által nagybecsű értékéből kiforgatni, feltéve, ha a passív választási jognak fegyelmi bírósági ítéleteken kívül is bekövetkezhető elvesztése és megvonása, a tervezettnél intensívebb és megnyugtatóbb kautélákhoz lesz kötve, — s még inkább, ha a választások törvényességének vitás kérdése fölötti határozati jog, s legfőkép a bonyolult illetékességi eljárás nem az ingatag alapra fektetett alternatívák szerint lesz szabályozva. A megválaszthatási (passív választási) jognak a 23-ik §. harmadik bekezdésében contempiált elvonása . ugyanis, bármennyire igazolnák és indokolnák is a szomorú tapasztalatok bővebb szellőztetésre nem szoruló sötét adatai ezen, minden bizonnyal az egyetemes egyház magasabb és jól felfogott érdekeinek leginkább megfelelő eljárás életbeleptetését, még ily alakjában is, a mely pedig ugyancsak bővölködik az alkotmányos biztosítékok minden attribútumaiban, képes bizonyos aggályokat felébreszteni. Mert bár tudjuk mindnyájan, hogy fordultak s jövőre is fordulhatnak elő, sokaságuknál fogva föl nem sorolható, oly esetek, midőn valamely lelkészjelölt bárhol inkább, csakis épen a kérdéses helyen nem fog előreláthatólag megfelelhetni magasztos hivatásának, akár a helyi viszonyok sajátszerű helyzeténél fogva, akár pedig az illető pályázó oly erkölcsi defektusa miatt, melyhez bírósági Ítélet nem férközhetik, mert ez mindig bizonyítékok alapján szokott hozattatni, már pedig épen az erkölcsi és egyházi szempontból véve u. n. ((legkényesebb)) esetek behatóbb megvizsgálása elé tol áthághatatlan akadályokat, teszem fel a családi szentély vagy pedig a női becsület mindenek fölött megóvandó érdeke s ebből folyólag sem fegyelmi kereset, még kevésbé fegyelmi bírósági ítéletről szó sem lehet, s a meg nem romlott észjárású, becsületes ember mintegy (ha szabad magamat ekként kifejeznem) ösztönszerűleg érzi, hogy a formális képesítettség fenforgását nagyon is ellensúlyozza az adott körülmények között a hivatás betöltéséhez amannál még szükségesebb és megkivántatóbb kellékek hiánya : ily körülmények között, bár nem kész kedvvel, de kénytelen kelletlen keresni iog oly módozatokat, melyek praeventiv orvosszert képeznek, csakhogy a veszély bekövetkezése elháritassék, vagy legalább elodáztassék. De — kérdem már most — a tervezett í/üí/CV