Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1891 (34. évfolyam, 1-52. szám)

1891-01-25 / 4. szám

mód képes lesz a fölvetett esetekben orvoslást nyújtani? Erre igenlőleg nem mernék • határozottan felelni. Mert hogy a lelkészválasztó bizottság nyilt ülésben teendő indokolást és szavazatot adjon valakinek erkölcsi értéke, vagy akárcsak hivatottságának hiánya fölött, midőn azok bir ói elmarasztalás tárgyát sem képezhetik a fent kifejezett indokok miatt, ahhoz vagy kiváló erkölcsi bátorság, vagy épen nagy fokú botorság kívántatik. Egyéb viszonyok mérlegelése pedig, teszem fel a pályázó és a szóban forgó egyház szellemi értékének egymáshoz való viszonyítása és az ebből levonható consequentiák megállapítása, nyugodtan aligha bizható a bár csak elsőfokúkig eljárni hivatott közegek elbírálása alá. Még inkább kétesnek tűnik fel az eredmény, ha bepillantunk a gyakorlati megoldás tömkelegébe. Feltéve ugyanis azon eshetőséget, hogy valamely választási bizottság helyén valónak látja exponálni magát, épen a gyülekezet érdekében az «ultima ratio»-nak a szenvedélyektől felizgatott, sokszor éretlen sokaságmeggyőzésére irányzott kijelentésére, s az illető pályázót a választásból kizárja, s ez — vagy talán még hozzá az ő megválasztásához ragaszkodó érdekelt egyház is csatlakozva —- a püspökhöz felebbezési jogorvoslattal fordul, miként s mi alapon lesz a legfontosabb, mert életkérdést felölelő panasz elbírálva, ha sem az állított tényeket, (mert csak egyszerű állításokról lehet szó!) sem a minden bizonyára tagadásba vett tényeket meggyőző érvek nem támogatják; mert nem is támogathatják, mivel vizsgálat a kimondandó Ítéletet meg nem előzte. A legfőbb bíró — ez esetben a püspök — kénytelen lesz a legtöbb esetben subjectiv tekintetek előtt meghajolni s a látszólagos érvek hatásának meghódolni, a mi, helyrehozhatatlan eredményében, oly távol fog járni a minden körülmények között objectiv támpontot igénylő igazság kutatásától és kiderítésétől, mint a föld a naptól. Ha pedig az «ugy mondják);, «ugy hallatszik »-féle röpke hír helyett akár okiratok, akár tanúvallomások, szóval bizonyítékok állanak rendelkezésre valamely pályázó egyént terhelőleg: akkor meg éppen nincs szükség a választasi bizottság judicium morale-jára, hanem elkerülhetlenül igénybe veendő a törvényes bíróság, mely különösen az első fokon ott mindjárt kéznél van, s törvényes összeállítása rögtön eszközölhető, a mennyiben a javaslat 15. §-a értelmében az elnöklő esperesen kívül úgyis két világi és egy papi «tag»-nak, tehát 4 egyénnek kell jelen lenni az egyházmegyéből, mint választási bizottságnak, a felmerült concret esetnek elsőfokú bírósági eldöntéséhez pedig a jelenlegi törvény szerint sem kívántatik 4 egyénnél több, a kiknek természetesen tanácsbiróknak kell lenniök. Már most ha a javaslatnak ama kiíejezése : atag)), mely a közgyűlést alkotó egyének bármelyikére vonatkozik, kicseréltetnék ezen szóval «tanácsbiró)), ez esetben, hogy a bíróság összeülhessen és törvényesen határozhasson, csak egy tanácsbiróra lenne szükség, legyen ez akár papi, akár világi; s a közvetlenség üdvösnek bizonyult hatása alatt nyomban ítélkezhetnék, s ezen ítéletét a törvény oly hatálylyal ruházhatná fel, mely felebbezés eseten is azonnal foganatba veendő, vagyis ha felmentő: a pályázatnak és esetleges megválasztásnak ez okból mi sem állhat útjában; ha pedig elmarasztaló : a kizárás, be sem várva a felebbezés által provokált későbbi Ítélet leérkeztét, azonnal, mint a marasztalás folyománya és jogkövetkezménye, elrendelő lenne. Reasummálva az eredményt, következő ezé! lenne a fent röviden jelzett eljárással elérhető: 1) a mely pályázótól csak kósza hír s előreláthatólag bebizonyithatatlan «on dit»—féle kolportált mende-monda kering erkölcsi defectusára vagy más őt kompromittáló tulajdonságaira nézve, ez egymagába véve okot nem képezhet a választásból való kizáratása tekintetében. Legfeljebb az esperes, vagy ha később jő közhírré a gyanúsítás, a választási bizottság az illetőt rövid nyilatkozatra felhívhatná, hogy van-e, s ha igen : minő alapja a róla szárnyaló hírnek ? Ha ez a nyilatkozatban tagadásba vétetik, s passiv választási jogának integritása vitattatiks ezt megerőtlenitő adat fent nem forog, további kutatás nélkül a pályázók közé felveendő, fentmaradván az ellenkezőt állítóknak azon joguk, hogy a tudomásukra jutott tényeket és állításokat később igazolhassák a bíróság előtt, mely aztán tekintet nélkül a választás eredményére, szabályszerüleg járna el az ügyben; 2) ha a felhozott okok azonnal bizonyíthatók, akkor a választási bizottság azonnal átalakulván bírósággá, törvényesen ítélkezik meggyőződése szerint, a nélkül, hogy az igénybe vett felebbezési jogorvoslat használata halasztó hatálylyal birna. Ilyen vagy ilyenforma correctivák mellett bátran elfogadható lenne a javaslatban contemplált kizárási eljárás, máskülönben tág tere nyílnék az egyéni jogot legérzékenyebben sértő hatósági önkénynek, mely törvényes garantiák hiányában, soha el nem mosható bélyeget süt-