Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1891 (34. évfolyam, 1-52. szám)
1891-06-28 / 26. szám
jelent határozati javaslat s az ezzel összefüggésben álló szabályzatok kezei közé jutottak mindegyik tagnak. Továbbá, mert 22 tag Írásban zárt ülést kíván, a gyűlést zárt jellegűnek mondja ki, s ezen az igazgatótanács által beterjesztett határozati javaslat, az 5—ik pont csekély módosításával, egész terjedelmében elfogadtatott. Az ülés V2 1 órakor ért véget. Délután 4 órakor nyílt ülésben hasonló érdeklődés mellett folyt a tanácskozás az ccEgyházi segélykölcsön szabályzat®, ((Szabályzat az erdélyi ev. ref. egyházkerület központi pénztár kezelésére)) és a «Javaslat az 1880-ik évi egyházkerületi közgyűlés 35. szám alatt kelt határozata r-ső pontjának módositására» felett. Az «Egyházi segélykölcsön szabályzat)) I. szakasza második pontjában a 41 i j2 éves időtartam maximalis jellegűnek határoztatott. A 3—ik pont dr. Sárkány Lajos, br. Bánffy Dezső javaslatai s gr. Bethlen Bálint felszólalása után a következőleg módosíttatott: Törlesztő kölcsön csakis 500 frt vagy azt meghaladó s 100-al osztható összegben és félévenként előlegesen fizetendő 5°/0 kamat és a törlesztési időnek megfelelő nagyságú törlesztésre utaltatik ki. A kamat és törlesztő részleteken felül minden adóstól rendszeresen 3 /4 °/0 kezelési költség veendő be. 4. pont elfogadtatik, 5., 6., 7. szintén. Vita fejlődött ki a 8. pont felett, hol is az első rész szavai szerint : «Papok és tanítók az egyházkerületi pénztárból járó egy évi javadalmukat meg nem haladó összegig, szabályszerű kötelezvény mellett, félévenként előre fizetendő 5V2 % kamatra fizetés-előleget vehetnek fel, ha az özvegyárvai kegyévi javadalmat az arra jogosult által kiállítandó okmány mellett biztosítékul lekötik.)) Nagy Sándor hídvégi ref. lelkész szavai, hogy a pap nem tekintheti magáénak az özvegy-árvai kegyévi javadalmat, visszhangra nem találván, br. Bánffy Dezső elnöklő főgondnok felszólalása után az egész pont elfogadtatott, ugy a mint van. A második szakasz 2-ik pontja beigtattatott az I-ső szakasz 5—ik és 6—ik pontja közé is. Különben pedig az egész 2-ik szakasz, ugy a mint van, elfogadtatott minden vita nélkül. A ((Szabályzat az erdélyi ev. ref egyházkerület központi pénztár kezelésére)) általánosságban és részleteiben minden módosítás nélkül jóváhagyatott. Végre ((Javaslat az 1880-ik évi egyházkerületi közgyűlés 35. sz. a. kelt határozata i-ső pontjának módositására» c) és d) pontjai közé a következő szavak iktattattak be: aés ideiglenesen és átmenetileg.)) Több tárgy nem lévén, elnök üdvözölvén a tagokat a közgyűlést bezárja. Cs. RÉGISÉGEK. Protesíáns várlelkészség. IV. Dunavecz, Nedecz vagy Niss. (Vége.) A következő események gyorsan befejezték a reformáció művét Dunavecz váron. Horváth, ki eddigelé még névleg a szepesi káptalan prépostja volt, 1544-ben mint nyáj nélküli pásztor véglegesen visszalépette méltóságtól és elrendelte, hogy a pecsétjéből a püspöki infula tömhessék. Még ugyanazon az évben törvényesen összekelt egy igen szép leánynyal és megyhagyta, hogy a kihirdetés igy történjék : «Der Edle Herr Hans Horváth von d'Lompnytz, éyn Herrdes ungrischen Hauses, nympt dy frenreiche und tugendtsame Jungfer, Ágnes, Herrn Georgh Zipsers Tochter.» Ez volt zárköve a reformációnak a Szepességen. Horváth pedig ezen házassága folytán megalapítója lett a Horváth de Palocsa nemes családnak, mely száz faluhely birtokába jutott, a felvidék leggazdagabb és legtekintélyesebb családjai közé tartozott, és közel 100 évig az északi vidék, különösen a szepesi Magura ev. községeinek támasza és vezetője volt a Dunavecz nevű esperességben.') Az ev. isteni tisztelet Dunavecz várában külön csinos kápolnában díszesen volt berendezve és pontosan megtartatott nemzedékről nemzedékre. Rövid ideig még a lengyel Laszky Jeromos Albert bírja e várat, de 1584-ben Horváth György de Palocsa e várat megvette, tetemesen megnagyobbította, erősítette és kényelmesebben berendezte, a mint ezt még most is olvasni lehet a várkapu e feliratából. «Georgius Horváth de Palocsa, Dunajecz et Laudek Dominus ac Heres hoc Castrum virtute sua acquisivit, ornavit, complicavit anno Dni 1601. 2 ) De nincsen tartós szerencse a csillagok alatt1 A forduló pont, mint egész Szepességen, ugy a Dunaveczi váron is bekövetkezett. 1550. óta a Thurzó-család férfi ága bírta Szepesvárt és hol főispáni, hol nádori rangban a protestantismus erős támasza volt. Utolsó férfi ivadéka Mihály aug. 11-én 1636-ban Csukárdon, Pozsonymegy ében örökre behunyta szemét. Csáky István, még részben evangelikus nevelést nyert, áttérése után buzgó katholikus lett és be sem várván Thurzó Mihály végrendeletének végrehajtását, Szepesvárt rögtön elfoglalta eme jellemző szavak kíséretében : «Epen ilyen vár kellett nekem, soha senkinek át nem adom, ha akkora pecséttel is jön valaki, mint a vár lakatja, a pecsétből viaszgyergyát csinálok.» ; i ) Szavát megtartotta, főispáni rangjában, nagy birtokaival és magas miveltségével, lehet mondani majd nem ellenálhatatlan befolyást gyakorolt a katbolicismus terjesztésére és az ellenreformáció előmozdítására Szepesmegyében. Szepesvárral a 11 el írem 1 zálogosított város is Csáky birtokába kerülvén, a lakosság rögtön katholizáltatott. A nemesség csekély kivételekkel követte e példát. Ez történt Horváth András és István testvérekkel is, kik 1639-ben áttértek a kath. vallásra. Már a következő 1640-ben az egész dunaveczi esperességre kiterjesztetett a katbolicismus hálója, a cujus regio ejus religio elve szerint. A dunaveczi várkápolna a szentelt víz szolgálatába lépett. Friedmann községből Stubniczer András lelkész, vagyonától megfosztatva, elkergettetett; Kaczvin, Krompach, Labs, Lechnitz, Matzau, Nedecz, Uj-Lubló és Uj-Béla magurai községekben még ez évben berendeztetett a katholikus isteni tisztelet. A katholizálás Dunavecz vár vidéken általában oly tartós és kemény eszközökkel vitetett keresztül, hogy ott mai napig még nyoma sem maradt az evangéliumnak, mely ott 100 évig terjesztette boldogító világosságát. A prot. vallással a német nyelvet is elveszítette e vidék és eltótosodott. Még egyszer, de csak rövid időre, Dunavecz is egy ev. főúr birtokába jutott. 1683-ban május 4-én Tökölyi Imre elfoglalta a várat 12, 6, 3-fontos ágyukkal, melyeket Lőcséről hozott magával, ezekkel erősítvén támadó csapatjait. *) Motr. Mol. 41., ÖO. Fabó monumenta ev. 254. Wagner : Analecta. II.. 253., 195. 2) S. Weber : Zipter Geschichts- 11, Zeitbilder. 3) Csáky István életrajza, Deák Farkastól 1883. 4) Leutschauer Chronik., Stüber: Beschreibung cles Köuigreiches Ungarn, 1690. S, 441.