Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1891 (34. évfolyam, 1-52. szám)

1891-06-21 / 25. szám

tem is szegénységi bizonyítványt adna ki magáról a magyar református egyház, ha ilyen éneket venne föl ily fontos alkalomra a gyűjteménybe. Más-máslele dicséret az, mely lelkünket fölemeli, hánykódó szivünket megnyugtatja az emlékezet, s az Isten iránt való rendületlen bizalom által! Egyszerű, de egyszei űségében is nemesebb, a hymnus kellékeinek inkább megfelelő a húsvéti ének. A győzelmet az enyészet, az életet a halál felett keresetlen találó szavakban rajzolja, reámutatván a húsvéti eseményre, mint vigasztaló, örökéletet adó igazságra. Tagadhatatlan : legtöbbet ér az eredeti dicséretek között, mely hangulatkeltő, buzgóságteljes. A CXXXVIII. zsoltár szokatlan — mondhatni — feltűnő közrím elhelyezése itt szépen érvényesül. De a «nagy reggel; enyészetnek pora»-íéle kifejezés nem világos, nem érthető s itt-ott az ütem ellen is kifogásom van. Javítandó! Ezzel végére jutottam e füzetnek, megbírálva — véleményem szerint — ennek minden kis darabját. Ig^iz, hogy sok áthull a rostán, sok a gyenge, sok a lélek és költészet nélkül való ! De amidőn ezt állítom : nem tüntette m-e fel több olyan darabot, mely kiállta a szigorú kritikát, s melyet elénekelni szinte vágyik a megifjodott zsoltárok után égő sziv és lélek?! De e mellett fordul elő e füzetben sok olyan műszó, melyet még a nép sajátjának nem fogadott el, melyeket székiben hoszszában használni nem lehet, nem szabad. E rövidített műszavak s fülsértő igealakok következők: nyovor (nyomorúság), ellen (ellenség), veszély (veszedelem), vigasz (vigasztalás), hullám (hab), zsarnokol, romol. Fehünő továbbá az «itt», vagy ha kell az «itten» helyhatározó szócskának gyakori alkalmazása rím (hit, vagy Isten) kedveért. Sokszor az összetételek, mondatszerkezetek nincsenek magyarul ; pedig a magyar írónak a nemzeti nyelv törvényeit kell megtartani. Hogy e füzet haladást mutat-e a többiekhez viszonyítva : nem mondom, nem állítom. A két első füzetnek sem volt jó minden darabja (bizony nem!); s ennek sem rossz minden átdolgozása ! Én jó lélekkel néztem át, s jó lélekkel ajánlom másoknak is tanulmány végett. És midőn ezt teszik, hasonlítsák össze a hibátlanokat az eredetivel: bizonyára önkéntelen érezni fogják a nagy különbséget. A kik pedig ezt érezni nem akarják, s csak a régieket dicsérik, magasztaljak az uj rovására : az ilyeneknek jó zsoltárt írni nem fog senki, mert ők tulajdonképen azt sem tudják : mit kívánnak! Barczika. ^ , bzuliay Benedek, ev. ref. lelkész. BELFOLD. Püspöki látogatás a kecskeméti egyházmegyében. Szász Károly dunamelléki püspök ur a kecskeméti egyházmegyében egyházlátogatási körútja második cyklusát május 23-ikán kezdette meg, s ezen kőrútjában elsőül a gyöngyösi egyesült prot. egyházat szerencséltette nagybecsű látogatásával. Ezen kis egyház, mely Losoncz, Maklár, Heves, Jászkisér, Jászberény, Hévíz-Györk, Aszód, Szirak és Sámsonháza protestáns egyházai között elterülő mintegy 60 Q földrajzi mérföld területen egyedül áll, mint egy sziklacsúcs vagy mint egy kisded sziget a tenger közepén, s egymaga küzd őseitől öröklött hithűségével, melyet évszázadok viharai s rázkódtatásai sem ingathattak meg, a sziklafalát csapkodó hullámverések ellen : nagy örömmel nézett a püspöki látogatás kitűzött napja elé ; örvendve a ritka alkalomnak, hogy I a kik az ünnepi legátusok kivételével, saját lelkészükön kivül más igehirdető prot. pappal évek folyamán át nem találkozhatnak: most annak ajkáról hallhassák az evangelíum életadó beszédét, «kit a szentlélek tett vigyázóvá az Isten anyaszentegyházának legeltetésére.)) (Csel. XX. 28 ) Főtiszt. Szász Károly püspök úr társaságában utaztak, mint az egyházmegye képviselői : Ádám Kálmán esperes és Fáy József egyházmegyei tanácsbiró. V.-Györkön — honnan vasúti szárnyvonal vezet Gyöngyösre — Heves vármegye nevében a budapest —miskolczi vonatról leszálló főpásztort Borhy Ádám gyöngyösi járási főszolgabíró üdvözölte és itt csatlakoztak a társasághoz a gyöngyösi egyesült prot. egyház szórvány területén lakó tekintélyes földbirtokosok. Midőn a vonat megérkezett Gyöngyösre, a pályaudvar helyiségét ref. püspököt nagyrészben még soha nem látott ezrei lepték el, vallásfelekezeti különbség nélkül, Gyöngyös város közönségének. A nagy közönség élén a város nagyszámú értelmisége : a városi tanács és tisztikar, az ügyvédi testület, kir. járásbíróság, kir. adóhivatal, róm. kath. lelkészet, uri kaszinó, községi és róm. kath. felekezeti iskolai tanító testület tagjai stb., kiknek sorából Baltás Ferencz h. polgármester, a főpásztor elé lépve, üdvözölte a város nevéoen a ref. egyházkerület püspökét, a tudóst s nemzetünk koszorús költőjét. A főpásztor e nem várt és impozáns fogadtatás voltáról kellemes meglepetésének kifejezést adva, hazafiúi érzülettől áradozó nagyszabású beszéddel válaszolt s köszönte meg é rá nézve örökemlékű szives fogadtatást. Ezután, az előre megtörtént beosztás szerint, mintegy 25 díszes uri fogat kisérése s az első hintón nemzetiszín lobogó lengése és a ref. templom tornyában levő két kis harang zúgása közben, kisérve a vasúti indóháznál megjelent s ezrekre menő közönség által, érkezett meg kíséretével az egyszerű ref. papi lakra a főpásztor. Itt, az egyházi négyes kar üdvözlő éneklése után, az egész egyháztanács élén, Gyöngyös város — mondhatni — összes értelmiségének jelenlétében, Klimó Pál lelkész fogadta a szív bensőségéből fakadt üdvözlő beszéddel, mire püspök úr a gyöngyösi prot. egyháznak egész múltját s jelenét vázoló és a hallgató nagy közönséget könynyekre indító nagyszabású beszéddel válaszolt, melynek lelkesült «éljen»-zésektől kisért befejezése mán ismét megszólaltak a harangok, a templomban tartandó egyházlátogatási főpásztori beszéd meghallására híva a közönséget. A nagy közönség, az egyháztanács megbízott tagjainak és a város rendőrsége összes személyzetének ügyelete daczára, a szó szoros értelmében megostromolta a bejuthatásért a templomajtókat és szerencsésnek érezte magát, ki ez alkalomra oda bejuthatott. Zsúfolásig megtelt a kis templom Gyöngyös város felekezeti különbség nélkül megjelent s legnagyobb részben az értelmiséghez tartozó közönségével. Az egyházi közéneklést kisérő egyházi négyes férfi kar «Isten, kit a bölcs lángesze föl nem ér» szabatos éneklése után püspök úr az Úr asztalához lépett és a következő beszédet mondotta : «Mint kis sziget a tenger zajgási közt, úgy áliotok itt, ellenséges áramlatok hullámai által csapdosva, 300 esztendő óta, gyöngyösi református gyülekezet, kedves Atyámliaí. S én habdagályon, vízomláson, eljöttem hozzátok, hogy az evangeliumi emberként, felkeresselek titeket,