Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1891 (34. évfolyam, 1-52. szám)
1891-06-21 / 25. szám
Harmincnegyedik évfolyam, 25. sz. Budapest, 1891. junius 21. PROTESTÁNS EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP. SZERKESZTOSEG és KIADÓ-HIVATAL: IX. ker. Pipa-utca 23. szám, Előfizetési ára: Félévre 4 frt 50 kr., egész évre 9 frt. Előfizethetni minden kir. postahivatalnál; helyben a kiadóhivatalban. Egyes számok ára 20 kr. Hirdetések dija : Egész oldal 16 Irt, féloklal 8 frt, negyed oldal 4 frt, nvolczad oldal 2 frt. — Bélyegdíj külön 30 kr. TARTALOM: Vezércikk. Két tűz között. Sz. F. — Különös tünemény. Boros György, — Tárca. Catholicae res. Czékus László. — Könyvismertetés. Fejes István: Előmunkálatok a megújítandó énekeskönyvhez. Szuhay Benedek. — Belföld. Püspöki látogatás a kecskeméti egyházmegyében. — Egy egyháztanácsi gyűlés! 61. Feleki József. — Régiségek. Protestáns várlelkészség. IV. Dunavecz, Nedecz vagy Niss. IVeber Samu.— Külföld. Az Egidy-féle uj keresztyén egyház. Tiidb's István. — Irodalom. — Különfélék. — Adakozás. — Hirdetések. kreálok és lelkiismeret-nyügözők. Kik ccminden ő cselekedetüket csak azért cselekszik, hogy az emberektől láttassanak : a lakodalmakban a főhelyet szeretik és a gyülekezetekben az elülülést és a piacokon való köszöntetéseket» (Mt. 23 : 5 — 7.), — épen mint a jelenkori klerikális gőg és uralomvágy. Kik ccmind a tengert, mind a földet bejárják, hogy pogányból zsidót tegyenek és mikor zsidóvá leend, a gyehennának fiává teszik)) (Mt. 23 : 15.), — épen mint a mostani elkeresztelő, elnevelő, lélekfogdosó ultramontánok. Kik ((bezárják a mennyeknek orcnágát az emberek előtt, de magok nem mennek be s a kik be akarnának menni, azokat is nem bocsátják be» (Mt. 23: 13.), — épen mint az üdvközvetitéssel kérkedő hierarchia s ennek Chiniquy-rajzolta botrányos gyóntatói. Kik ((megdézsmálják a mentát, a kaprot, a köményt, megszűrik a szúnyogot, a tevét pedig elnyelik, és elhagyják a mi a törvényben fődolog, az irgalmasságot és a tökéletességet)) (Mt. 23: 23, 24.), — épen mint a klerikálismus telhetetlensége, mely fejének világi hatalmat követel, rendjének feltétlen uralmat az államban és a más hitűek fölött. ((Jaj nektek, képmutató farizeusok, mert hasonlatosak vagytok a festett koporsókhoz, melyek kivül ugyan szépek, de belül rakvák holtaknak tetemeivel és minden undoksággal)) (Mt. 23: 27.). Másfelől a mai kor sadduceusai ott vannak a minden rendű és rangú ((világ-fiak»-ban, kiknek száma legio. Egyik fajtáját a be- és be nem vallott atheisták és materiálisták képezik, kik nem hisznek Istenben, lélekben, Krisztusban és jövő életben, kiknek istenök a világ és a Mammon, templomuk a kocsma-, kávé- és más házak, evangéliumok az ccegyél-igyál én lelkem)), bibliájuk az «ördög bibliája)), moráljukat Zola Két tííz között. Krisztus evangéliumát két tűz fenyegette mindenha. A vakhit és a hitetlenség tüze. Maga a Megváltó kénytelen volt harcolni ellenök. Őrizkedjetek, mondá tanítványainak, őrizkedjetek a farizeusok és a sadduceusok kovászától. Később Pál, a legtevékenyebb apostol, hasonló tapasztalatokat tett. A betűhites zsidóság nem akarta bevenni az evangelium világosságát, a pogány sadduceismus csak g n yolódjti tudott vele: Bolondozol te Pál, . >ndá -a'mnglelkű apostolnak Festus szájával. ' 0 törhetlen hiterejű, legnagyobb missionarius közvetlen tapasztalatok alapján kénytelen volt azon vallomást tenni, hogy az általa Isten erejének tapasztalt evangelium a zsidónak botrány, a görögnek bolondság. Hasonló fogadtatás érte a XVI. században a megtisztított evangéliumot. Midőn Luther Róma eltorzított keresztyénségével a tiszta evangéliumot állitá szembe : a római hit farizeusai botránynak találtak íellépését, a század világfiai mosolylyal és gúnynyal fogadták munkáját. El a botránkoztatóval, zúgták fejére anathemájukat Róma farizeusai ; bolondozol, Márton, mosolyogtak felette a humanisták sadduceusai. De azért az evangelium öröklő. Az evangelium sorsa ma is csak ez a világban. Az egyetemes keresztyénségben és az egyes egyházakban egyaránt. Tüzet, vaktüzet szór ellene ma napság is a század farizeismusa és sadduceismusa — két oldalról. Egyfelől a jelen kor farizeusai ott láthatók világszerte a nagyképűsködő ultramontanismusban. Kik «nehéz és elhordozhatlan terheket raknak az embereknek hátokra, de maguk ujjokkal sem akarják azokat illetni)) (Mt. 23. 4.), — épen mint a jelenkori dogmacsinálók, szenteket