Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1891 (34. évfolyam, 1-52. szám)

1891-05-31 / 22. szám

ség hatotta át a nagy-kőrösi gyülekezet szivét, midőn hallotta a főpásztor elismerő szavait a múltban tanúsított áldozatkészségéért, ez imádság bizonyára újabb buzgóságot öntött abba, mintegy megihletve s az anyagi önzés alacsony köréből kiragadva azt, hogy egyházaért annak intézményeiért, az ősök dicső nyomdokát követve soha se sokalljon semmi áldozatot, mert minden porszem, melyet a közművelődés oltárához viszünk, közelebb visz bennünket Istenhez, ki azért adja nekünk atyai áldásait, hogy azokat az ő dicsőségére szenteljük. A beszéd és ima után ismét megzendült a praeparandiai ifjúság éneke, melynek correct előadása jó vezetésről és hatalmas fortéi egészséges hanganyagról tettek tanúbizonyságot. Az ifjúság éneke után a gyülekezet éneke zárta be az isteni tiszteletet, mely egyszerűsége mellett is ;>zép, szivet nemesítő, lélekemelő volt. Templom után a gymnásium nagytermében a testületek és egyesek tisztelgését fogadta püspök ur. Először az egyház presbyteriuma nevében Filó Lajos lelkész, majd a főgondnok Farkas Elek üdvözölték a főpásztort, azután a város elöljáróság nevében Póka Kálmán polgármester, a főgimnáziumi tanárikar élén Ádám Gerzson, a tanitó-képezdei tanárikar nevében FI. Kiss Kálmán, a népiskolai tanitói kar élén Hajdú László üdvözölték püspök urat, ki a szép üdvözletekre szebbnél szebb beszédekben válaszolt. Délután egy órakor ismét összegyültünk a városi vendégfogadó dísztermében az egyház által rendezett közös ebédre, melyen mintegy 90-en jelentek meg az egyház és város notabilitásai közül. — Az ebéd vidám hangulatban folyt le, melyhez a szellemes felköszöntők nagy mértékben hozzájárultak. Három óra után püspök ur a gymnasiumba ment, hogy Ígéretéhez képest egy pár osztályt meglátogasson. Meglátogatta a 3—ik osztályt hol a vallásból és magyar nyelvtanból, a 6—ik osztályt hol a mathesisből és végre a 8-ik osztályt, hol a latin s magyar nyelvből kérdezett ki néhány növendéket, s mindegyik tantárgy kérdezése alkalmával úgy a tárgynak alapos ismerete, mint helyes paedagogiai tapintata bámulatot kellett nem csak a laikusokban, hanem a jelen levő tanférfiakban is. Majd 5 óra után a tanitóképezdébe hajtatott a város fogatán, hol meghallgatta a növendékek összhangzatos énekét s megnézte az intézet régi és most épülő helyiségeit s ezzel az napi hivatalos dolgát bevégezve Ádám Gerzson gymn. igazgató látogatására ment, ki lábbaja miatt az ünnepélyekben részt nem vehetett. 28-án reggelre püspök ur annyira berekedt, hogy éppenséggel nem tudott beszélni, de makacs rekedtesége Dr. Mester Gyula szakavatott kezelése mellett enyhülvén a népiskolák látogatását még az nap megkezdhette. 22 népiskolát látogatott meg két nap alatt, naponként 8 órát töltve a tantermekben, mindenikben néhány kérdést tevén a gyermekekhez, mint szakértő paedagogus meggyőződött arról, hogy Nagy-Kőrös népiskoláiban a tanitás ügye általában jó kezekben van. A hol a tanitás körül apróbb hibákat fedezett fel, arra atyai szeretettel figyelmeztette úgy az illető tanítót, mint az iskolák felügyelőjét, H. Kiss Kálmán képezdei igazgató urat; átalában főfigyelmét annak megtudására fordította, hogy a tanítók milyen gondot fordítanak a gyermekek értelmi fejlesztésére, mert mint monda, «ez a tanitás lelke, s inkább tudjon a gyermek két szót értelemmel, hogy sem mint százat értelem nélkül.» E tekintetben meg is volt elégedve a tapasztaltakkal. De az iskolák külső állapota nem elégítette ki. Ugyanis a tantermek nagy része nemcsak a tanitas szempontjából, hanem egészségügyi tekintetből is alkalmatlan. A 22 tanterem közül kilenczben 90 és 100 közt, kettőben 100 és ioo-on felül, hétben 80 és 90 közt váltakozik, s csak négy tanteremben van 8o-on alul a növendékek száma. Á tantermek tehát túltömöttek annyira, hogy a padok előtt alig van annyi hely a hol a tanitó megmozdulhasson, minden tapalatnyi tér padokkal s azokban tanulókkal levén elfoglalva. Sőt a tantermek némely része, különösen a külvárosiak, még e mellett penészgombákat növelő nedvességgel vannak saturálva, mi gyakran járványos betegséget von maga után. Püspök ur az iskola megvizsgálása után 29-én délután 4 órára összehívott presbyteri gyűlésen nyíltan, leplezetlenül kifejezést is adott azon nézetének, hogy ezen a tarthatatlan állapotokon változtatni, javítani kell, még pedig a lehető rövid idő alatt. «Vannak tantermek —r úgymond — melyeket azonnal be kellene zárni, annvíra roszak és veszedelmesek.)) Felhívta tehát az egyházi elöljáróság figyelmét a baj orvoslására, mely — ha elhanyagoltatik — egész nemzedéket tehet tönkre testileg és lelkileg. Ne riadjanak vissza egy kis áldozattól, melyek az iskolák érdekében hoznak, mert dúsan kamatoz az a jövő nemzedékben, melyért tenni kötelességünk. Nagy-Kőrös mi veit, értelmes és kötelességérző népe és buzgó elöljárósága bizonyára mégszívleli a főpásztori figyelmeztetést és nem vonja meg filléreit az iskolai nemes ügytől. A hivatalos teendők végeztével püspök ur az estéli órákban néhány látogatást tett és másnap reggel az összegyűlt presbyteriumtól szívélyes búcsút véve, felszaporodott kísérettel vasúton Kecskemétre utazott. A tiszántúli egyházkerület tavaszi közgyűlése. A tiszántúli ev. ref. egyházkerület folyó hó 21. 22. 23. napjain tartotta meg ez évi első közgyűlését Kiss Á ron legidősebb esperes es Vallyi János főgondnok elnöklete alatt. Fél tíz órakor megnyittatván a gyűlés, Tóth Sámuel egyházkerületi főjegyző felolvasta a gyűlésen megjelentek névsorát. Meleg hangon emlékezett meg az egyházkerületi közgyűlés egyik leghívebb, legmunkásabb, legtevékenyebb tagjának, Székely Károly hevesnagykúnsági esperesnek haláláról. A helyette megválasztott uj esperest Dorogh Lajos kisújszállási lelkészt} Horthy István világi gondnok mutatta be, ki a gyűlés előtt letévén esküjét megerősíttetett új hivatalában. Aztán felolvastatott Szilágyi Sándor jelentése a br. Baldácsy-alapitványról, s ezzel kapcsolatban a tiszai ág. ev. egyházkerület azon indítványa, hogy a br. Baldácsy-alapitványból minden egyházkerület 3000 forintot nyerjen. A közgyűlés ez ügyet az alapot ellenőrző bizottság elé utasította. Egyszersmind felolvastatott, hogy a domesztikából 61 egyház .4640 forint, 77 lelkész pedig 3480 forint segélyt nyert. Tudomásul vétetett. Az igazságügy miniszter azon leiratának felolvasása után, hogy a kitüntetéssel vizsgázott joghallgatók nevei terjesztessenek fel hozzá, hogy a hivatalos lapban közzé tétessenek, a máramaros-szigeti gymnásium 'vallástanítási ügyére tértek át. E gymnasiumban a gör. kath. vallástanítás eddigelé nem magyar nyelven történt, s ezért az egyházkerület lépéseket tett a kultuszminiszternél, a ki leiratában most tudatta az egyházkerülettel, hogy a felekezeti iskolát'ne 11 rendelkezhetik a szamosujvári gör. kath. püspök a vallástanítás ügyében s ezentúl I magyar nyelven történjék a vallástanítás.