Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1891 (34. évfolyam, 1-52. szám)
1891-05-31 / 22. szám
A második napi közgyűlés legfőbb tárgyait a bölcsészettanári szék betöltése s Debreczennek parochialis egyházi körökre való osztása képezték. A lefolyt gyűlés jegyzőkönyvének felolvasása után következő bizottságok alakíttattak meg: A főiskola anyagi és szellemi ügyeit ellenőrző bizottság: Tóth Sámuel egyházi főjegyző, dr. Farkas Antal világi főjegyző, gr. Dégenfeld ]., Lukács O., Kiss Albert, Szűcs István, Tüdős János, dr. Karsa I., Joó István. A lelkész-képességi vizsgálati állandó bizottságba : Peterdi K., Szeremlei József, Széli Kálmán, Dávidházy J. és Szabó Károly esperesek. A zinati javaslatokat felülvizsgáló bizottságba Szabó János, Szőke János, Horthy István, Isaák Dezső, Tóth Sámuel, Kiss Albert, dr. Kovács Sándor. A Tóth Ferencz nyugalomba vonulása folytán megüresedett bölcsészettanári tanszékre négyen pályáztak. r. Öreg János, debreczeni gymn. tanár, ki theologiát végzett s később bölcsészeti doctoratust szerzett. Külföldön Utrechtben volt, hazajövet előbb Vereben volt lelkész, majd Nagy-Kőrösön s végre Debreczenben tanárkodott. Bölcsészeti művei közül nevezetesebbek : Logikája, Lélektana, ((Erkölcsiség szabadakarat nélkül)) etc. s több cikke a Magyar Philosophiai Szemlében. Neveléstani művei közül a dr. Kiss Áronnal együtt szerkesztett Neveléstana, mely több kiadást; Herbert Spencer után «Értelmi erkölcsi és testi nevelés, a franczia középiskolai oktatásról)) stb. Ezeken kivül számos fordítása jelent meg a Természettudományi Társulat, a Magyar Tud. Akadémia, Földrajzi Társaság könyvkiadó vállalatában. 2. Focz János, békési gymn. oki. tanár bölcsészeti pályát végzett. 3. Melegít Gyula máramarosszígeti gymn. tanár. 4. Dr. Seiédi S. Lajos, előbb róm. kath. most eperjesi ág. ev. tanár. A tanárkar a következő sorrendben ajánlta őket: r-ször dr. Öreg János. 2. dr. Serédi S. Lajos. 3. Pőcz János. 4. Melegh Gyula. Az egyházkerületi 8 tagból álló tanárválasztó küldöttség egyházi és világi férfiakból alakult meg: Szabó János 61, Szeremley József 58, Széli Kálmán 36, Dávidházy János 37, gr. Ráday Gedeon 57, Horty István 37, Kulisz Imre 31, Kovács Ferencz 3 1 szavazattal. A debreczeni egyház részéről: Szűcs István, Némethy Lajos, Kiss Albert, K. Tóth Kálmán, Beke Mihály, dr. Szikszai Szabó József, dr. Legányi Gy. Somogyi P. E kettős küldöttség választás végett a mellékterembe vonulván, dr. Öreg Jánost választotta meg egyhangúlag bölcsészettanárnak. A tanárválasztás megejtetvén gróf Dégenfeld Józset indítványozza, hogy vétessék elő a debrecefü egyház sziivezetéiől szóló javaslat s tárgyaltassék le, Kiss Albert akkorra kéri e javaslat tárgyalását, mikor az egyházmegye véleménye is be lesz terjeszthető az egyházkerületi közgyűlés elé. A tárgyalás akkorra halasztatott. A görög nyelvre vonatkozólag Elek Lajos aljegyző jelentést tett a tanárkar azon véleményéről, mely szerint a görög nyelv tanítást beszüntetni nem kívánja, s felemlíti ezzel párhuzamban, hogy a tanügyi bizottság épen az ellenkezőt határozta. Az országos tornaversenyre vonatkozólag indítvány ozt atott, hogy az egyházkerület mutatna ki arra külön alapot, hogy a felügyelete alatt álló gymnasiumok tornászai részt vehessenek az évenként tartatni szokott tornaversenyeken. Thaly Kálmán, Uray Imre, Kiss Albert, Papp Imre felszólalásai után az egyházkerület e czélra nem jelölt ki egyelőre alapot. Tóth Sámuel főjegyző bejelenti, hogy dr. Erdős József theol. tanár elkészült a heidelbergi káté fordításával, s az már nyomtatásban meg is jelent. A harmadik nap legfontosabb Tárgyát az Öreg János dr. megválasztása folytán a gymnásiumban megüresedett tanszék betöltése ügyében való intézkedés képezte. Vállyi János világi elnök előadja, hogy a legközelebbi egyházkerületi gyűlés szeptember végén fog megtartatni s igy akkor már az iskola beállta miatt későn ejtetnék meg a tanár választás, gr. Dégenfeld J. Balogh F. a mellett vannak, hogy a pályázat nem sokára hirdettessék ki, s a dr. Öreg Jánost választó küldöttségek gondoskodjanak az ő eltávozásával megüresedett tanszék betöltéséről. Kiss Albert inkább egy évig helyettes tanár alkalmazását tartja czélszerűnek. Dr. Kovács Sándor kérésére felolvastatik a gymn. tanárkar javaslata, mely a megüresedett tanszéket szeptember előtt s igy már juliusban kívánja betöltetni. A közgyűlés többsége ezt fogadta el. Több kisebb ügyek elintézése után felolvastatott a szathmári felső leány-nevelő intézet kérelme, melyben az egyházkerülethez támogatásért folyamodik. Áz egyházkerület egyszer s mindenkorra 10,000 forintot szavaz meg, s ezenkívül a tanári fizetésekhez évenként 1000 forinttal járul. Némely kisebb fontosságú felebbezett ügyek elintézése után a gyűlés véget ért. D. L. RÉGISÉGEK. Adatok a barsi református egyházmegye történetéhez. (Vége.) C. Hontvármegye területén levő egyházak összeírása* Ezen összeírást is a fent már emiitett 12 kérdőpont előzi meg, de melyre csak olykor-olykor van szükség, miután a honti egyházak legnagyobb része ,,virágzó azaz el nem kobzott, fenálló. Ugyan azért rovatokba szorítja az adatokat ily rendben : «Neve a helységnek, a vármegyének, ez exercitium kezdete, földesuruk s különb compossessorok, vágynák helv. confessíon levők, pápisták, lutheránusok, fizetnek quantumot, domesztikát». r. Első a sorrendben Varsány. Nem emlékeznek a vallásgyakorlat kezdetére. A compossessorok többnyire helveticuscík. Ezek száma 130, a pápistáké 25, luth. 26. Adójuk 106, domest. 37 frt. E rovatok után jön minden egyháznál itt is a ref. lakosok névsora, a már ösmertetett 6 rovatban (gazda, felesége, fia, leánya, unokája, összesen). Majd a kath. és lutheránus családok kitüntetése. Végül ismét rovatos alakban '«a tanitó és mester)) neve, szolgálati esztendeje, fizetése pénzben, búzában, őszi vetésben, pénz és fajárulékban. Ez a honti conscriptio menete. 2 N-Bori. 219 ref. lélek. Curialis helység. 3. Alsó-Fegyvernek. Földes ur Eszterházy Miklós herceg, 164 ref. lélekkel, 433 quant. és r68 frt dom. 4. Nemes-Oroszi. ín minato statu existens. Az eccla pusztulásban, az oratorium romlásban van. Mostani földes uraík Kazy János (e családból való ama Saulus dühű Kazy László alispán, ki a barsi ref. gyülekezetek üldözésében oly nagy hírre vergődött) és Foglár Imre 7 esztendőtől fogva. Ref. létszáma 281, luth. 10, pápist. 107. Adójuk 50 és 16.