Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1891 (34. évfolyam, 1-52. szám)

1891-03-01 / 9. szám

igyekszik annak felfogását. Közbe-közbe jambussoros fordítások élénkítik s teszik változatosabbá az előadás menetét. Utánra az Önök egykori tanítványa, «Nagy Zsigmond, a rémet és latin nyelv tanára olvasta fel Schiller ifjúkori drámáiról" czímű értekezését, előadva Schiller négy drámájának — Fiesco, Don Caríos, Ármány és Szerelem, Haramiák — élőállási történetér, tartalmát, lélektani elemzését s bírálatát. ízletetőül álljon itt belőle a jó ízű szellemes buzdítás, melyet végül a Tanuló ifjúsághoz intézett: «Azt a tantárgyat, a melynek közöttetek való tanítására a gondviselés engemet elhívott, nagyon sokszor tüntették már föl olyan színben, mintha az nemzeti művelődésünknek hátrányara volna, s annak megizmosodását, teljes erőre jutását akadalyozná. Ne higyjétek ! Lángoló hazaszeretettől áthatott szivem egész őszinteségével ki merem mondani, hogy a német nyelv és irodalom ismeretére minden művelt magyar embernek, föltétlen szüksége van, hogy a nemzetek versenyében diadalmasan megallhassunk, s hazánk nagyságát s függetlenségét elvalahára örök időkre biztosithassuk. E tekintetben a német nemzettől hasznos és tanulságos leczkét vehetünk. Nincsen nép talán a föld kerekségén sehol, a mely az ő nemzetiségére oly büszke, nemzeti intézményeihez annyira ragaszkodó, nemzeti eszmékért oly kitartóan küzdő lenne, mint a német nemzet. Ilyen nemzetnek nyelvét ismerni, ilyen nemzetnek irodalmát behatóan tanulmányozni kiszámithatlan haszonnal jár minden nemzet fiaira, reánk magyarokra is. De természetesen, czélunkban csak a teljes ismeret vihet előre, féltudás, mint mindenütt úgy itt is inkább kárunkra van, mint javunkra, s nem lehet szolgálatunkra a ránk várakozó nagy feladatok megoldásában. Emlékeztek még, hogyan állították meg honfoglaló őseinket, a kik nálunk sokkal erő -sebbek valának, rabló portyázásaikban a németek? Kitanulták harczi fortélyaikat, hadakozási szokásaikat, s midőn a 10 évi fegyverszünet letelt, egy teljesen magyar szellemben nevelt német hadsereg állt az újra betörő magyarokkal szemben és saját fegyverükkel verte őket tönkre. Ez a mi, ez a ti feladatotok is a németekkel s minden idegen állam beavatkozásával szemben. Tanuljátok ki tudományokat s fordítsátok hazánk hasznára szellemi vívmányaikat.)) A székfoglalók elli angzása titán 7ólh Sámuel hittanár s egvházker. főjegyző üdvözölte az Egyházkerület s annak elnökei nevében a tanári széköket immár ünnepélyesen elfoglaltakat. Beszédébe többek közt azt is beleszőtte, hogy mióta s hogyan tanítottak itt nálunk a német nyelvet. 1802-ig csak úgynevezett Nyelvmesterek tanítottak. Ekkor kezdték rendszeresíteni, egy (fprussiai» származású egyént hiván meg tanárául. Később annyira kötelező tantárgygyá teszik, hogy rektoriára sem mehet ki, a ki nem érti a német s franczia nyelvet. Végül az akadémiai Tanárkar nevében Karsa István ak. igazgató, a gvmnasiumi Tanárkar nevében Tüdős János gymn. igazgató üdvözölték a beiktatott uj tanerőket. Az ünnepély után este kedélyes társas vacsora tartatott sok szellemi felköszöntővel. * A nagykanizsai gyülekezet köréből írják Lapunknak az alabbi érdekes sorokat: «Nagytiszteletű uram! Egyháza érdekeinek helyes felfogását és finom tapintatot látok a ((Protestáns egyházi és iskolai Iap» azon eljárásában, hogy tudomásul veszi azon szerényebb törekvéseket is, a melyek az egyház czéljainak előmozdítására irányulnak és nem tagadja meg az elismerés szavát azoktól sem, a kiknek csekélyke talaj jutott ugyan a művelésre, de azt híven és buzgón munkálják. Ilyen hűséges sáfárja egyházának Jávory Nándor, az 1887. évi november hó 13-án tartott közgyűlésen megalakult nagy-kanizsai ev. ref. egyháznak, 1888. október i-én hivatalba lépett lelkésze, a ki számos jó barátjának őszinte sajnálatára elhagyni készül városunkat, hogy Somogy-Viszlón folytassa lelkészi működését. Bízvást el lehet mondani róla az írás szavát : «az én egész házamban hűséges.)) Rokonszenves személyisége csakhamar megnyerte nemcsak híveinek szeretetét, a kiknek száma most már megközelíti a 200-at, holott hivatalba léptekor csak 63 lélekről volt tudomása, hanem felébresztette más vallásúak érdeklődését is egyháza iránt. Csak igy és a hivatott tényezők kellő felhasználása mellett vált lehetségessé gyűjtés után körülbelül 4000 frtnyi tőkét és a várostól állandó évi segélyt szerezni a gyülekezet számara, a hívekben pedig annyira felkelteni az egyházukhoz való szeretetet, hogy a gyülekezet nőtagjai maguk ajánlották fel a szükséges egyházi szereket. A hívek szívesen vesznek részt az istenitiszteletben, gyermekeik pedig a hitoktatásban. Az ifjú egyházban erőteljes élet pezseg és ennek minden nyilvánulásain meglátszik, hogy lelkésze felfogta a próféta szavát: «nem hatalommal és nem erővel, hanem az én szellememmel igy szól a seregek ura!» Minthogy távozó barátom tevékenysége ugyanazon szellemnek hódol, a melyet magam is az én szent és szivem egész melegével szeretett hitemnek, Izrael vallásának oltára mellett szegényen szolgálok, azért kívántam hozzájárulni ahhoz, hogv az ev. ref. egyház aranykönyvében az ő neve is foglaljon helyet. Nagy-Kanizsán, 1891. február 19-én. Kitűnő tisztelettel és hazafias üdvözlettel nagytiszteletű szerkesztő urnák alázatos szolgája dr. Neumann Ede, főrabbi. * Egy kis helyreigazítás. Kövendi Dénes h.-nánási s. lelkésznek mult számban közölt helyreigazítására vonatkozólag Gyöngyösy László m.-szigeti tanár következő sorok közlésére kért fel : «A mit a nánási gimnázium 1125 köblös földjére vonatkozólag írtam, azt a nánási gimnázium érdemes régi professzorának elbeszélése titán írtam, a ki Soos Gáborral huzamos ideig jó viszonyban volt s jótékony ügyeinek fő intézője vala. Legfölebb a kifejezés formája az enyém !» * Szerkesztői üzenetek. K. S. urnák Cs. B. Ily dolgokat nem szoktak, mert nem lehet, sajtA utján elintézni. Majd megpróbálom, ha lehetne, más uton segíteni a bajon. — M. F. urnák N. V. Az igéret áll, csak teljesítése késik. Még korábbiakat is vártatni voltam kénytelen. A következő számbm megkezdem a közlést. — P. /. urnák M. N-.krolog kéznél, a másik küldemény szintén. Az expediálás megtörtént. — S. í. urnák B. A tudósítás életnek jele. Minél többször ilyeket. — j Figyelő urnák. Jól figyel s hiszem, .hogy figyelmet fog kelteni. Talán már jövőre. — M. Gy. urnák A. Cs. Csak Extrahálva lehetséges. Sok az arató, egy csak kis rendet foghat. — Felvidéki urnák. A közelebbi számban. — F. J. urnák N. Csak kihagyásokkal, mert szuk a hely. B. L. urnák S. Megjöttek. Köszönöm. Egyikre nem sokára sor kerül. A másik kéáőbb. — S. I. urnák H. Lehetőleg sietni fogok a közléssel. — M. E.. B. G., S. B., T. 1. urak cikkeiről a jövő számban. A dunamelléki ref. egyházkerület tolnai egyházmegyéjébe kebelezett s halálozás által megürült morágyi németajkú lelkészi állomásra ezennel pályázat nyittatik. Az egyház III. osztályú ; a lelkészi fizetés hivatalos becslés szerint 1175 írt 98 kr. Pályázni kívánók kellőleg felszerelt kérvényeiket 1891. márczius hó 29-ig adják be nagytiszteletű Csekei István esperes úrhoz Várkonyban, u. p. Pécsvárad. Budapest, 1891. február hó 27-ikén. Szász Károly, dunamelléki ref. püspök. Felelős szerkesztő és kiadó-tulajdonos : Szőts Farkas. DEUTSCH M.-féle műimézet, Czettel és Deutsch Budapest.