Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1891 (34. évfolyam, 1-52. szám)

1891-03-01 / 9. szám

van, minélfogva minden egyházi hivatal csak átruhízott természetű, s ha valaki visszaél azzal, akkor az ismét az egyház birtokába kerül vissza. Az egyházkormányzati téren a magyarhoni protestantismus s igy evang. ág. hitv. egyházunk is leghívebben érvényesitette ezen dogmát, s ez által minden időre elejét vette azon törekvéseknek, melyek netán Róma felé vezetni akarnának minket. Ne bibelődjünk tehát oly kérdésekkel, melyeknek hazai egyházi életünkben helye nincsen, hanem törekedjünk a kor kívánalmai szerint egyházunk felvirágzását az által is elősegíteni, hogy püspökeink legyenek parochia nélkül. O-Kér.

Bierbrunner Gusztáv. A közalapi törvényjavaslatról. Azok, a kik a népet és annak terheit nem ismerik közvetlenül szemlélés után, abban a hitben látszanak ringatódzani, hogy a mi kálvinista népünk az országos közalapot jó kedvéből, önként fizeti. Azt hiszik, hogy az a 80,000 forint, mint megérett gyümölcs hull le az áldozatkészség fájáról, azt látszanak hinni, hogy annak beszedetése valami könnyű dolog. Mondhatom pedig tapasztalásból, hogy ez nem úgy van. Alig van népszerűtlenebb dolog egyházunkban, mint a közalap. S hogy daczára ennek, mégis megcsordultak — bár csikorogva is — a sajtók, azt köszönhetjük a buzgó lelkészikarnak. Ez a lelkészi kar pedig részben kötelességérzet, de legnagyobb részben azon meggyőződésből tette, hogy a közalap az egyházi igények kielégítése mellett az ő szegény özvegyei és árváiról is fog gondoskodni. Meg is nyugodott a törvénynek azon §-ban, mely e czélra (t. i. az özvegy-árvák gyámolitására) évenként ioü

/o~ot rendelt fordítani, bárha a lelkész-özvegyek és árvák számára az intézet még fölállítva ma sincs. Megnyugodott abban, hogy ez a io°/0 tőkésíttetik és az intézet felállításakor már szép alaptőkét képvisel. Az uj javaslat azonban a lelkészi kar ezen reményét is leforrázta. Nem ejti el ugyan az eszmét, de törli a io°/0

évi adományt azon indokolással, hogy minek addig adni, mig felállítva nincs. E szerint hát a közalapból a lelkészek özvegyei és árvái kizáratnak, lehet 1, lehet 5, lehet 10 évre. Nem jó lesz ez igy 1 Ellenkezőleg. Csak rakni kell össze alapot jó előre 1 Jó és biztos alap lesz az akkor, ha majd összeszámittatnak országilag a ref. lelkészek szegény, koldus kenyeret evő özvegyei és árvái is. Arra az alapra könnyű lesz tovább építeni. Én tehát azt vélem, nem jó lesz azt a io°/0

-os §-t törölni! Nem jó lesz a különben is békételenkedő s 5—6 — 7 száz forintos conventión élő, lelkészi kart keseríteni, és pedig minden kellő ok nélkül. Azok, kiket a véletlen szerencse jó egyházakba ültetett be, gondolják meg szegényebb collegáik özvegyeinek\ árváinak nyomasztó helyzetét s ne feledjék el az Űr Jézus mondását, hogy a ki az éhezőt táplálja, a ruhátlant ruházza, az üldözöttel jót tesz, ő vele tesz jót és irgalmasságot. Mert nagy a nyomorúság! Épen most olvasom egy özvegy ref. papné levelét, melyben azzal fenyeget, hogy gyermekeivel konvertál, vagy öngyilkos lesz, ha nem segítünk helyzetén. Jövedelem nincs. Férje adóssága elnyelte mindenét, állást nem nyer. S hány van ilyen ! Ugyan azért az országos lelkész-, özvegy-, árva-gyámoldát kellene a zsinatnak ".felállítani, erre kell a közalapnak legalább 15%-ot fordítani j évenként. Tehát nem törölni, sőt emelni kell az évi I segélyt. Ha a lelkészi kart elégedettnek óhajtja látni az országos ref. egyház, úgy gondoskodjék özvegyei, árvái, oly mérvben való segélyezéséről, mely állásuknak megfelel. Azért e czélra kell öszpontositani a figyelmet. Előbb való ez még a sokszor bizonytalan missziónál és üdvözlöm Mocsáry urat, ki ellene van annak, hogy e czélra évenként oly nagy % fordittassék, mintha nem : lenne ott sok nagy és egyébb közvetlenebb szükség is. Előbb való annál, vagy legalább is van oly fontos a bent levő betegtagok gyógyítása. Gyógyítsa meg a zsinat a lelkészi kar szivét azzal, hogy özvegyei s árváiról a közalap utján is gondoskodik, és pedig bő mértékben, akkor ez a zsinat áldott emlékű lesz. Mikor a gyülekezet a tanítói nyugdíj alapra évenként egy tanitó után 12 forintot fizet, méltó, hogy a közalap utján járuljon hozzá lelkésze özvegye és árvái segélyezéséhez is, ha bár kisebb aránynyal is. És a gyülekezetek presbyteriuma ezt helyesnek és indokoltnak is tartja. Sok helyen ezzel lehetett a kedélyeket megnyerni az ügynek, a közalap ügyének. Már fentebb érintém, hogy az önkéntesség gondolata, gondolatnak szép, de a gyakorlat kineveti. A gyakorlatban valóban ugy soroztainak be a családok. Legjobb volna azért egyenesen törvényben kimondani, hogy a közalap egyházi adó, erre s erre a czélra, e szempontból a reform, családok birtokaik alapján megadóztatnak, és pedig következőképen : i-ső osztályba sorozandó az, a ki háztartásának évi kiadása szerint évenkint 40 frtot fizet, 2-ik osztályba stb. Ezen kivetést pedig évenként a presbyterium eszközli, az esperes pedig az egyházmegyei közalap bizottsággal évenként felülvizsgálja és megerősíti. A presbyterium jogosítva van nemcsak az anya-, leány-, társ-, hanem a fiók-egyházban található reform, családokat is a kellő helyre és osztályba besorozni és rajtok ez egyházi adót behajtani. Mert hiába szépítjük a dolgot, adó ez, és nagyon helyesen van a javaslatban az, hogy; «a presbyterium által, közalapadó czímen oly összeg szolgáltatandó be, mely megfelel a községbeii (tán gyülekezet kötelékéhez tartozó) egyes egyháztagok közalapi tartozásának.)) A javaslat szerint is adó ez, és ezt kivetni a zsinat jo-i gosult is, sőt jogosult lenne az állami adó %-aként is beszedetni, ámbár én megmaradok a mellett, hogy az öszszegért a presbyterium, illetve az egyház gondnoka felelős. Az egyház gondnokot pedig azért tenné m bele, hogy valakit az összegért felelősségre lehessen vonni, ha nem fizettetik. Jó lesz erre vigyázni. Velem történt, hogy a közalapot, az egyházmegyei, kerületi közpénzeket nem fizetett egyik egyházam hátralékos gondnokát, a különben igen előzékeny, pontos alispáni hivatalnál peresítettem, és a felelet?! Két ízben is az lett : nem lehet. A törvény szerint, ha egyesek hátralékosok, a gondnok javára behajtjuk, de a gondnok nem mint olyan adós. Hiába idéztem a papai egyházmegye jegyzőkönyvi határozatát, melyszerint, jó eleve N. N. egyházközség évi adója (czímek) ennyi s ennyi. Ismét csak az lett a felelet, a gondnok, mint olyan nem peresíthető közigazgatási uton. Ajánlom ezt azok figyelmébe, a kiket illet ! Mert e nélkül tán az egyes presbyterek, tán az egyes egyháztagokkal kell a különben is