Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1891 (34. évfolyam, 1-52. szám)

1891-02-15 / 7. szám

ben S. W. Oranienstrasse 104. sz. a. a keresztyén \ iratok egyesülete terjeszti a Berlini ev. vasár- j napilapot, a Képes munkásbarátot és az uj Berlini ev. vasárnapilapot oly csekély áron, milyenbe kerül e lapok előállitása. Egészen ilyen egyesületnek székhelye Stuttgart, mely a Stuttgarti ev. vasárnapi újságot, az Apostolt, a Gyermekbarátot szintén az előállítási áron, szükségeseiében ingyen is terjeszti. A berlini városi misszió könyvkereskedése osztja szét a János j asztal, Berlini vasárnapi barát, a Stöcker-beszéd czimű népiratokat egynehány filléren. Persicht H. O. Hamburgban a Képes szomszédot adja ki, rendkívül olcsó áron, 3 példányt 50 fillérért negyedévenként, de ingyen is, különösen Osztrák-Magyarhonba. Az ev. iratokat terjesztő egyesület Karlsruheban terjeszti az Ev. egyházi és isk. néplapot. Péter Pál János Rothenburgban Bajorországban adja a nép kezébe a Bajor ev. vasárnapi lapot, 3 példányt 40 fillérért évnegyedként. Ruhmer Alt-Tschauban az Odera mellett ád ki néplapot ily czimmel : az «Or a kereszt alatt», 3 példányt 50 fillérért, évnegyedenként. A népiratkák bizománya Brémában Georgst. 59. ád ki Képes ev. vasárnapi lapot gyermekek számára és egy másik lapot a vasárnapi iskolák használatára. Azonkívül keresztyén iratokat terjesztő egyesület van Gernsbach-Badenben, továbbá a Wuppertliali iratkák egyesülete Barmenben, a német ev. könyv- és iratkák egyesülete Berlinben N. Akerstr. 142, a keresztyén épületes iratok főegyesülele Berlinben Klosterstr67. az alsó szász iratkák egyesülete Hamburgban stb. Ivek meg ivek kellenének mindazon egyes . személyek és egyesületek megnevezésére, kik és melyek vallásos népiratkák előállításával és j terjesztésével foglalkoznak, hogy a népet oktassák, buzdítsák és prot. öntudatukban erősítsék. Nemcsak az egyház felnőtt tagjai részesülnek a vallásos nép-irodalom jótéteményében, de a fiatalság és a gyermekvilág szükségeinek kielégítéséről is van gondoskodva; nekik is hol ingyen, hol csekély fizetésért — pl. az cclllustrirter Kinderfreund» czimű képes hetilap 50 fillérért — tömérdek példányban osztatnak szét az alkalmas vallás-erkölcsi lapocskák, hogy már zsenge korukban, anélkül, hogy észrevennék, megnyeressenek a vallás-erkölcsi és egyházi életnek. Hogy felfogásunk és tájékozásunk legyen, milyen számban jelennek meg e népiratkák és lapocskák fölemlítem, hogy az «Illustrirter Nachbar» czimű lap 88,000, a ccKirchliche Correspondenz» (az ev. szövetség lapja) ioo,ooo-nél több ingyenpéldányban osztatik szét ugy, hogy az összes német vallásos néplapok és iratkák száma milliókra tehető. Bizony ily példákon nekünk is okulni kellene! A vallásos népirodalom segítségével egyházunk tagjai is buzgóbbak, vallásosabbak, öntudatosabbak és áldozatkészségesebbek lennének s általában azon életerős gyökeret képeznék, mely által az egyház fája a legszebb virágra és legáldásosabb gvümölcsre képesittetik.*) Szepes-Béla. Weber Samu, „Magna petis Phaeton!" — A Felsőtiszai superintendentia tervéhez. — E feliratul használt szavak jutottak eszembe önkénytelenül, midőn «Felsőtiszapartinak» e Lap folyó évi 3-dik számában megjelent vezérczikkét elolvastam Nem mintha magát az eszmét, egy hatodik egyházkerület eszméjét, absolute kivihetetlennek tartanám, avagy a czikkben elmondottak igazságát általában kétségbevonni akarnám, hanem azért, mert ez eszm létesítéséhez egész serege csatlakozik a megoldandó kérdéseknek, melyeket az egyházi törvényhozásnak ezzel egyidejűleg és kellő egymásutánban kellene elintézni, hogy az eszme testet ölthessen. Tudjuk ugyanis, miszerint egyházkerületeink a hazai két főfolyam négy partja mellékein, ugyszinte Erdélyben s a kapcsolt részekben nem csupán történetesen, hanem főkép azért alakultak a természetes határok által mintegy kimutatott nagy teredelemben, mertközintézetek alapítása és fentartása tekintetéből nem akarták s nem lett volna üdvös anyagi erejöúet szétforgácsolni. Egyes nagy nevű pártfogók jótékonyságán kivül jobbára saját erejére levén minden gyülekezet önfentartás czéljából utasítva, bizony ama korban midőn az egyházi közigazgatás és törvénykezés oly kezdetleges állapotban volt, midőn sem a püspök sem az esperesek saját lelkészi jövedelmükön kivül semmi, vagy alig pár forint honoráriumban részesültek s igy az egyházi közigazgatás és törvénykezés úgyszólván semmi költségbe sem került, alakulhattak volna az egyházkerületek kisebb területeken is; de épen azért, mert az akkori viszonyok közt az egyházi közigazgatás és törvénykezés nagyobb mérvű decentralizácziója nem kívántatott, egy szellemi központra pedig, honnan a gyülekezetek hit- és valláserkölcsi életök vérkeringését nyerjék, múlhatatlanul szükség vala, ezért létesültek közös erővel az úgynevezett főiskolák s szilárdultak meg azok körül a mii egyházkerületek. Ma már egészen másként állanak a dolgok. A közigazgatás, az adminisztráczió az egyházi élet terén is megszaporodott és sok munkát ad püspököknek és espereseknek egyaránt. Nagyon szükséges volna tehát az egyházi közigazgatásban a mostaninál nagyobb decentralizációt vagy munkafelosztást hozni be; még pedig nemcsak, sőt nem is annyira az aránytalanul nagy egyházkerületekre, hanem és főként az esperességekre nézve ! is. Mert sokkal könnyebb például a tiszántúli egyház*) Tökéletesen igaz. Lépjünk már a teltek mezejére. Teremt] síink egy tekintélyes Károli-alapot! Lapunk néhány s?áz frtot már gyüjj tö t e célra. Adakozzunk tovább is, hogy az Írod. Társaság már a jövő télen megkezdhesse a vallásos népiratkák kiadását. Csak egy kis buzgóság és tevékenység, s az eredmény meglesz. Az istenes ügyet Isten is segiti áldó kegyelmével ! Szsrk.