Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1890 (33. évfolyam, 1-52. szám)

1890-02-16 / 7. szám

Harmincharmadik évfolyam. 7. sz. Budapest, 1890. február 16. PROTESTÁNS r Előfizetési ára: Hirdetések dija: Helyben házhozhordással s vidékre postai küldéssel 4 hasábos petit sor többszöri beiktatásáért félévre 4 frt 50 kr., egész évre 9 frt. Előfizethetni 5 kr., egyszeriért 7 kr. sorja. — Bélyegdíj minden kir. postahivatalnál; helyben a kiadóhivatalban. külön 30 kr. TARTALOM : A «Protestáns Szemle.» Dr. Kovács Ödön. — Iskolaügy. Az iskolai istenitiszteletről. Kerekes Endre — Tárca. A tüskefai róm. kath. presbyterium. Aristophanes. — Könyvismertetés. Nihilismus a szószéken. M. Schwalb: «Gebrechen und I,efstungen des kirchl. Protestantismus.» Dr. Masznyik Endre. — Gyakorlati lelkészet. Levelezés hivatalos ügyben, két ember között, a ki sohasem látta egymást. — Nekrolog. Czékus emléke. Sántha Károly. — Balla István. Katóm Ferencz. —• Külföld. Belmissziói szemle. Láng Adolf. — Irodalom. — Különfélék. — Adakozás. — Hirdetések. SZERKESZTŐ-és KIADÓ-HIVATAL: VIII. ker, Szentkirályi-utca 39, szám. A „Protestáns Szemle." A Szemle egyik igen érdekes és hozzáillő feladatát, a külföldi protestantismus kímagaslóbb alkotásainak ismertetését, két cikk teljesíti. Balogh l'erencz ismerteti a ((Francia protestáns történelmi társulatot.)) Az egész ismertetés magán hordja bélyegét annak az érdekfeszítő közvetlenségnek, annak a jótékony meleget árasztó élénk ragaszkodásnak, mit a felölelt tárgvgyal való személyes tapasztalatokon és benyomásokon nyugvó ismeretség nyújt. Fájdalom, ritkán lesz alkalmunk ily kútfőből merített élénk rajzzal találkozhatni, de annál nagyobb az élvezet, mit nyújt. Ennek épen ellenkezőjét mondhatjuk a másikról, melynek tárgya: «Az állam viszonya az egyházhoz az egyesült államokban)) Hörk Józseftől. A tárgy ugyancsak fontos és a Szemlébe illő. Világos, hogy az iró ezen tárgyról közvetlen tapasztalat után nem Írhatott; de lehetett volna írnia oly munka után, mely már közvetlen tapasztalat után készült; hogy abból merítse vonásait egy a mi olvasó közönségünk szükségeihez mért összefüggő rajzhoz. Hivatkozik is két ily munkára, Thompsonéra és Schafféra, de nem ezekből merít, hanem Köstlinnek az eredeti munkák alapján a német közönséghez és viszonyokhoz szabott ismertetéséből, tehát csak harmad kézből és idegen szemüvegen át. Épen ezért az előadás nehézkes, szakadozott, a rajz halvány. Ezenkívül az az örökös hivatkozás hol Thompsonra, hol Schaffra, hol meg Köstlinre, az olvasást szerfelett nehezíti, a benyomás élénkségét ellensúlyozza. Szóval: itt nem Köstlint kellett volna reprodukálni, hanem az általa felhasznált közvetlen tapasztalat folytán készült részletes fejtegetésekből kellett volna meríteni alkalmas vonásokat egy a felvett tárgyat feltüntető lehetőleg élénk és a magvar olvasó szükségeihez alkalmazott rajzhoz. A programúiban hangsúlyozott polemika kesztyűjét dr. Szldvik veszi fel, teljes fegyverzetben és gyakorlott kezekkel. Szlávik már igen gyakran és többféle irodalmi működésében tett fényes tanúbizonyságot arról, hogy a tudós külföld theologiai és filozofiai irodalmában egy, még aránylag fiatal írónál csaknem páratlan tájékozottsággal rendelkezik. Ezt igazolja jelen ; cikke is. Célja felmutatni a katholikus történe-I lemirás irányzatos voltát. E végett a történelemírás négy külön, egyenként is széles terjedelmű mezejéről felölel négy feltűnést keltő nagy munkát, u. m. először az egyház és művelődéstörténelem, másodszor a bölcsészettörténelem, harmadszor az irodalomtörténelem, és végül a missziótörténelem mezejéről. Az irányzatosságot egyes idézetekkel mind négy munkából kellőleg bizonyítja. De hiszen ezt a katholikus történelemirásról régóta tudjuk, csakhogy nem neveztük Janssenismusnak s most sem szükség így nevezni, annyival kevésbé, mert ez az elnevezés már régóta le van foglalva egy más irányzat jelölésére. Azonban iró a mondott célból még igen sokat is nyújt; olyan sokat, hogy az olvasóban vágyat ébreszt arra, hogy többet tudjon, de ezen vágyat már nem elégíti ki. Es itt úgy szólok, mint ezen téren magam is laikus. Arra, hogy a szó alatt levő négy nagy művet elolvassam, nincs érkezésem; ezenkívül szakismeretem sincs annyi, hogy az alaptalan, elferdített vagy egyoldalú történelmi adatokat kiigazítani, a való tényállást visszaállítani tudnám. Tehát szeretnék egy hozzáértő szakember kalauzolása után részletesebben megismerkedni úgy ezen a katholikus világban nagyra tartott művekkel, az általok alkalmazásba