Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1890 (33. évfolyam, 1-52. szám)

1890-02-02 / 5. szám

midőn hazámba visszaérkezve, levelet kapok tőle, melyben nemcsak az evangeliom ügye iránti lelkesedéséről, de hazánk s a magyar nemzet iránti jóindulatáról és őszinte szeretetéről is bizonyságot tett. Elmondja, mily nagy örömmel töltötte el szívét a szeretetnek ama jele, mely „aus dem edlen Ungamlande" hozzáérkezett s áldást kér mindazokra, kik a magyar nemzet körében a Jézus Krisztus evangeliomának terjesztői és harcosai. Egyébiránt jól esett azt tapasztalnom, hogy a német ev. prot. egyház legkiemelkedőbb alakjai közt sokan vannak, a kik míg hazájokban szó és cselekedet által igyekeznek a lelkek igaz javát munkálni, a magyarok iránt is őszinte barátságot táplálnak szivökben. Ilyen Bodelschwingh, a királyi szenvedőnek, a harmadéve elhunyt Frigyes császárnak barátja, a bielefeldi óriási terjedelmű jótékony intézetek igazgatója, a ki mikor meglátogattam, keresetlen szivélyességgel fogadott és így szólt : „Ach, ein lieber Ungar/" Ilyen volt Gerok Károly is, „der schuabische Chrisostomusmint a „Prot. Kirchen-zeitung" nevezi, a ki jan. 14-én költözött jobb hazába, s a kiről nekünk magyar protestánsoknak is illő megemlékezni. Gerok Károly Vaihingenben, 1815-ben jan. 30-án született. Tehát majdnem 75-ik évét töltötte be, mikor a végső álomra hunyta szemeit. Az az év, melyben Gerok világra jött, a Waterlooi híres ütközet éve volt, mely Napoleon hatalmát teljesen megsemmisítette. Az emberiségre úgy, mint a német népre különösen fontos idők voltak azok. A lelkek kezdtek a rationalismus igájából kibontakozni s a népek a vallási jelszavak helyett mindinkább a nemzetiségi jelszavak körül csoportosulni. Gerok magasra szárnyaló lelkét is megragadta a német nemzeti törekvések tüze, de úgy, hogy ama határt nem lépte át, melyen túl a nemzet iránti szeretet igen könynyen más népek iránti gyűlölettől fojtatik meg. Az akkoriban erősödni kezdő mélyebb evangeliumi irányzat vonta Gerokot is és mutatta meg néki az utat, melyen egyéniségének megfelelőleg az evangeliumi egyház ügyének jó szolgálatot tehetett. Középiskolai tanulmányait Stuttgartban végezte. Költői hajlamai már itt nyilvánultak, s később a bibliából kiáradó égi tűz által, mint Eisaiás ajkai, megszenteltetve, őt az evangeliom i egyház egyik legkitűnőbb egyházi költőjévé tették. A kik a vallásos költészetet mivelik, igen sokszor abba a veszélybe esnek bele, hogy a megtalált vallásos anyagot úgy, a mint az van, versformába öntik. Magyarán mondva: rigmusokat irnak. Az igazi vallásos költő úgy tesz, mint Gerok. A mint az ő „Palmblátte?u

-je (Stuttgart 1857.), „Pfmgstrosen"-je bizonyítják, ott él a ! vallásos eszmék körében. *) Együtt szomorkodik Máriával, a ki a Krisztus holttestét kereste. Együtt ér^zi Péterrel a bűnbánatot, a kitől az Úr háromszor kérdi: „Szeretsz-e engemet." Megyjegyzem itt, hogy az e tárgyról írt „Hast du mich lieb című gyönyörű költeménye megfelelő, erőteljes és zengzetes dallamra téve, egyike a leghatásosabb énekeknek. Szóval Gerok el- • mélyed a vallásos tárgyakba. Lélekben ott jár kel a szem hegyeken és szent vizeken, ott a keresztyénség küzdelmeiben s az objectivet subjective is átélve, kölr, szól, zeng és alkot. Különben a nyelvvel is mesterileg tud bánni. A természet szépségeiben is tud gyönyörködni. A hazafiúi húr is megrezdül szivében. Ügy, hogy mint „Unter dem Abendstern„Der htzte S'rauss1

és más címek alatt kiadott költeményfüzérei mutatják, nemcsak vallásos, más tekintetben is számottevő költő. A költészet babéra mellé különben megszerezte az egyházi szónok koszorúját is. A papi pályára szánta el magát. Theologiai tanulmányait Tübingában végezte. 1844-ben segédlelkész lett, 1849-ben jött Stuttgarba. Beköszöntő beszédében azt mondta : „Ha az Isten akarja, ez az utolsó állomásom, a melyen megmaradok az Urnák í az ö egyházának szolgálatában. Az Ur választott el az ő dicsőítésére. Nem keresek más dicsőséget, mint azt, hogy az ő szolgálatában hü sáfárnak találtassam Azóta 40 eseménydús év telt el, Gerok mindvégig úgy munkálkodott, mint hű sáríárhoz illik. Egyházi beszédei mindenkit meggyőzhetnek arról, hogy a Krisztust prédikálta. Beszédein is átvonul a költői lelkesedés, de azért nem phrásisokból állanak azok, hanem a szívnek teljességéből jövő meleg szeretettel áthatott igék. Gerok a beszédeiben úgy jelen meg, mint a pásztor, a ki kellemes szóval hívogat, int és megnyugtat. Nem lehet rajta csudálkoznunk, ha oly kitüntetések érték, milyenek keveseknek jutnak osztályrészül. Praelatus, consistoriumi tanácsos, sőt — tudnunk kell, hogy a würtembergi udvar protestáns — főudvari pap lett. Még többet ér azonban az a kitüntetés, mely híveinek s az általa tanítottaknak — mert a confirmatiói oktatás vezetése által is sokakra hatott jótékonyan — őszinte szeretetében állott. Gerok azonban nemcsak beszéd, hanem cselekedetek által is igyekezett az Úr országát terjeszteni. Családi élete példás és boldog volt; s a keresztyén családi élete hatalmas eszköze az evangeliom terjesztésének. Azonkívül a Németországban most már nagyon kifejlődött egyleti és keresztyén intézeti munkálkodásban is tevékeny részt vett. Különösen a Gusztáv-Adolf-egylet és a diakonissza ügy felvirágoztatására tett sokat. Vajha az ő általa s mások által is megmutatott eredmények bátorítanának minket is arra, hogy ker. egyletek és ker. szellemű intézeteknek bármily kicsi magvait is hintenők el, s az Úr erejére támaszkodva haladnánk tovább, nemzedékeket nevelve, melyek a Krisztus szeretetétől áthatva igyekeznének nemcsak a testi, hanem a lelki nyomor megszüntetésén is fáradozni. Még csak azt kell megjegyeznem, hogy Gerok lelkészi teendői közben talált időt arra is, hogy irodalmi téren is hagyjon áldásos nyomokat. E tekintetben említett művei"" közül nevezetesebbek a következők : „Das Gebet des Herrntovábbá „D/e Apostelgeschichte in Bibelstundenmelyek alapos bibliai készültségéről s nagy hiterejéről is tesznek bizonyságot. A halál is — úgy szólva — munka közben találta. Fetzer kereskedelmi tanácsos temetésén, vízkereszt napján szolgálatot végzett. Nemsokára tüdőgyuladásba esett. Halála napján reggel az Úrvacsorát vette fel, majd övéivel buzgón imádkozott. Délután két órára már kiszenvedett. Temetése jan. 16-án ment végbe. Ez alkalommal a király s a királyné, a trónörökös és neje is képviseltették magukat, s koszorúkat küldtek koporsójára. A gyászkocsi urán diakonisszák, asszonyok és leányok mentek. A férfiak közt ott voltak a közoktatásügyi minisztériumnak s a consistorium tagjai, sőt a kathohkus lelkészi kar z>. A gvászbeszédet Dr. Braun udvari pap tartotta a 84. zsoltár 6. és versei alapján. E versek valóban rá illenek Gerokra. O rá vonatkozólag is el lehet mondani : ,,Boldog ember az, kinek az Ur az ő e'őssége" Szabó Aladár. *) Az alább közölt költemény is a «Palmblatter»-ből van fordítva.